Paleontológia (őslénytan)
Az őslénytan vagy paleontológia (a kifejezés a görög paleo, „régi”, ontosz, „létező” és logosz, „tudás” szavakból ered) az a tudomány, amely az élővilág fejlődéstörténetének eseményeit és azoknak az egykori környezetre gyakorolt hatásait vizsgálja a régmúlt legkézenfekvőbb emlékei, az ősmaradványok segítségével.
Dinoszauruszok Magyarországról?! Igen! Sokan nem is tudnak róla, de az elmúlt tizenöt év legnagyobb hazai őslénytani szenzációja volt, hogy Magyarországon is előkerültek dinoszauruszok, illetve más, velük egy időben élt állatok és növények maradványai. Erre a 85 millió évvel ezelőtti világra nyit ablakot a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció könyve.
Hatvanhatmillió évvel ezelőtt a Föld legfélelmetesebb élőlényei, a dinoszauruszok örökre eltűntek. Mind a mai napig bolygónk nagy rejtélyei közé tartoznak. A fiatal amerikai paleontológus, Steve Brusatte – szakterületének kiemelkedő egyénisége – ebben a könyvében izgalmasan és olvasmányosan meséli el meglepő és új megvilágításba helyezett történetüket.
Az evolúcióelmélet klasszikus művének bevezetővel és jegyzetekkel ellátott új fordítása. Aktualitását a korábbi fordítások nehéz megszerezhetőségén kívül ezek elavultsága adja, továbbá az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mutatkozó mind nagyobb érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.
A kötet szerzői bemutatják a Kárpát-medence és tágabb környezete élővilágának változását az elmúlt évmilliók során. A könyv segítségével megismerkedhetünk a jégkorszak állat- és növényvilágával (a mamutokkal, barlangi medvékkel és kortársaikkal), kipusztulásuk okaival, és a jégkorszakot túlélő élőlényekkel is.
Megjelent a GeoLitera-sorozat legújabb kötete, az angol nyelvű könyv címe: Badenian decapods of Hungary, szerzői: Mgr. Matúš Hyžný, PhD (Comenius University in Bratislava) és Dulai Alfréd PhD, a Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának igazgatója.
A földtörténeti középidőben 160 millió éven át dinoszauruszok uralták a szárazföldet. De nem voltak ám egyedül! Az égen repülő őshüllők köröztek, a vízben tengeri őshüllők hajkurászták a halakat. És persze a szárazföldet benépesítették egyéb hüllők, emlősök, rovarok és sok minden más is.
A bakonyi dinoszauruszok felfedezésének kalandos története a 2000-es évek elejéig nyúlik vissza. Egy fiatal, de annál inkább kitartó kutató a fejébe vette, hogy megtalálja Magyarországon az első dinoszaurusz leleteket. Az igazi munka azonban a felfedezést követően kezdődött. Ősi Attila néha rögös, de sikerekben gazdag utat járt be az első csontok megtalálásától, a külföldi tanulmányutakon át, a nemzetközi együttműködésekig.
This monograph summarizes our current knowledge ont the richly fossiliferous Upper Jurassic-Lower Cretaceous formations of the Bakony trought the work of 22 authors from seven countries. The first part of the volume is about the geology and stratigraphy of the studied 18 sections, and the secondpart comprises the paleontological descriptions of the main fossil groups studied, including radiolarians, calpionellids, ostracods, corals, bivalves, gastropods, ammonites, belemnites, brachiopods, crinoids and fish.
A múlt század 60-as éveinek végén az Egyesült Államokban megjelenő paleobiológia alapvető célkitűzése a paleontológia és a biológia közti távolság csökkentése volt. A kötet az elképzelés bevezetését és az azt követő vitákat elemzi a kulcsszövegek tudományfilozófiai fókuszú elemzésével. Azt a kérdést vizsgálja, hogy hogyan alakították az evolúcióbiológia és az őslénytan viszonyára és magára a paleobiológiára vonatkozó diszciplináris narratívák az elképzelés, illetve általában az új diszciplína elfogadását.
Munkánkat azoknak a biológusoknak, ökológusoknak, klimatológusoknak, történészeknek, régészeknek, földtudományi- és agrárszakembereknek, erdészeknek ajánljuk, akik az ember és környezet, az ember és vegetáció kapcsolatában felismerték, hogy a növényzet és az emberiség közös múltja egy közös jelenen át egy közös jövőbe vezet.
Tanulmányok Sümegi Pál professzor 60 éves születésnapi köszöntésére. Dr. Sümegi Pál (Tapolca, 1960. május 11.) geológus, régész, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
A könyv lapjain kirajzolódnak a több millió éves ciklusok – kialakulás, felívelés, hanyatlás, kihalás, újjászületés –, hogy a végén föltegyük magunknak a kérdést: a kisszerű hatalmi és gazdasági játszmák helyett nem azon kellene inkább gondolkodnunk, esetleg hogyan élhetné túl az emberiség a következő kihalási szakaszt?
A növényi makrofosszília nem más, mint az üledékből kinyerhető, szabad szemmel is látható, elhalt növényi rész. Ezek a maradványok nagy teljesítményű mikroszkóp nélkül is láthatók és szabad kézzel is kezelhetők, szemben az olyan mikrofosszíliákkal, mint a pollenek és a spórák...
Sok millió évvel azelőtt, hogy az ember megjelent a Földön, a dinoszauruszok súlyos léptei alatt rengett a talaj. Az égen repülő őshüllők köröztek, miközben a világtengerekben a félelmetes fogazatú, nagy testű Plesiosaurusok indultak zsákmányra vadászni.