Módszertani kiadványok, kézikönyvek

Miből készült Noé bárkája? Mi a mirhás bor? Fa nő-e a mustármagból? Mit evett Jézus a tanítványaival az utolsó vacsorán? Hogyan kapcsolódik a pálmaág a virágvasárnaphoz? Mi köze van a papirusznak a Biblia nevéhez? A Szentírásban szereplő növények jó része nálunk kevésbé ismert, noha sokszor fontos szimbolikus jelentést hordoznak.

A kétkötetes ismeretterjesztő mű tíz terjedelmes fejezetben kíséri végig a biológia történetét az emberi kultúra megszületésétől egészen napjainkig. Az egyetemes biológia történetét feldolgozó kiadvány igazi hiánypótló mű, amelyhez hasonló korábban még nem jelent meg sem magyarul, sem más nyelven.

Valódi hiánypótló mű Dr. Szerényi Gábor az egyetemes biológia történetét feldolgozó kétkötetes ismeretterjesztő könyve. A szerző nem hagyományos módon, az egyes tudománytörténeti eseményeket kronológiai sorrendbe állítva veszi sorra a jelentős felfedezéseket. Izgalmas történeteken keresztül követhetjük végig a biológia párhuzamosan fejlődő és egyre bővülő tudományterületeinek legfontosabb mérföldköveit, a véletlen felfedezéseket vagy a zsákutcának bizonyuló erőfeszítéseket.

Hatvanhatmillió évvel ezelőtt a Föld legfélelmetesebb élőlényei, a dinoszauruszok örökre eltűntek. Mind a mai napig bolygónk nagy rejtélyei közé tartoznak. A fiatal amerikai paleontológus, Steve Brusatte – szakterületének kiemelkedő egyénisége – ebben a könyvében izgalmasan és olvasmányosan meséli el meglepő és új megvilágításba helyezett történetüket.

Az evolúcióelmélet klasszikus művének bevezetővel és jegyzetekkel ellátott új fordítása. Aktualitását a korábbi fordítások nehéz megszerezhetőségén kívül ezek elavultsága adja, továbbá az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mutatkozó mind nagyobb érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.

A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.

Ebben a biológusoknak, biofizikusoknak, optikusoknak, szemészeknek, biológia- és fizikatanároknak, valamint egyetemi hallgatóknak szánt tankönyvben a geometriai optika 14 konkrét biológiai alkalmazására adunk példát.

Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale azt az utóbbi évtizedekben bekövetkezett elképesztő biotechnológiai fejlődést mutatja be érthető és szemléletes módon, amely utat nyit az emberiség számára, hogy az élet valamennyi szakaszában felülírja a biológiát, átvegye az irányítást a saját evolúciója felett, és akár az örök élet lehetőségéről is álmodozzon.

A kutyák érzelmes lények, és az érzelem ugyanolyan valóságos természeti erő, mint a gravitáció; olyan információforrás, amelyet gyakran elhomályosít az ész és a racionalitás. A kutyáknak azonban nincsenek előítéleteik. Azonnal ráhangolódnak az érzéseinkre, és visszatükrözik őket, rajtuk keresztül így önmagunk leghitelesebb részét ismerhetjük meg. 

Csányi Vilmos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül pillantanának be a kutyaetológia világába. 

A szerző figyelembe vette a nemzetközi együttműködéssel készült európai flóramű, a Flora Europaea (Tutin, T. G. et al., 1964–1980) eredményeit. Arra törekedett, hogy fajaink azonosíthatók legyenek az európaiakkal, ezért lehetőleg a Flora Europaea nómenklatúráját használta. A növények ábráinak legtöbbje Csapody Vera művészi rajza, melyeket újabb ábrákkal Széll Marianne egészített ki.

Ebben a könyvben szó esik a négylábú állatok járástechnikájáról. Fény derül arra, hogy mekkora falvastagságúnak kell lenniük a gerincesek csöves csontjainak ahhoz, hogy minél kevesebb anyagfelhasználással minél jobban ellenálljanak a hajlítási és csavarási igénybevételnek...

A kötet szerzői bemutatják a Kárpát-medence és tágabb környezete élővilágának változását az elmúlt évmilliók során. A könyv segítségével megismerkedhetünk a jégkorszak állat- és növényvilágával (a mamutokkal, barlangi medvékkel és kortársaikkal), kipusztulásuk okaival, és a jégkorszakot túlélő élőlényekkel is.

Stephen Le kanadai biológiai antropológus könyve elődeink táplálkozási stratégiáit feltáró nagy ívű történeti áttekintés, a világ különböző földrészein élő embereket és az ottani ételfogyasztási szokásokat bemutató szórakoztató útirajz, aktuális tudományos kutatás és meggyőző életmód-tanácsadó egyszerre.

A kötet segítségével a természettudományos tantárgyakat hallgató tanárjelöltek megismerhetik egy-egy tantárgy legfontosabb tanítási tartalmait, céljait, a tanárok pedig áttekintést kaphatnak a rokon tantárgyakról, ami segítheti őket az integrált szemléletű tanítási folyamat megtervezésében.

Az Állatnevek enciklopédiája az állatok gazdag világába és sokszínű elnevezéseik történetébe vezet be. A kötet mind zoológusok, mind nyelvészek számára is hasznos ismeretanyagot tartalmaz.

Jordán Ferenc hálózatkutató biológus cselekvése tárgyául a tudományos ismeretterjesztést választja, amit mesterfokon művel. Felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait.

Sok családfakutatónak akár kilenc-tíz generációra visszamenően sikerült dokumentálnia a felmenőit. Az új DNS-technika azonban még nagyobb távlatokat nyit. Karin Bojs elhatározta, hogy a DNS-elemzések segítségével az őskori emberekkel való rokonságát fogja feltárni. Több száz tudományos tanulmányt dolgozott fel, a világ legnevesebb kutatóival készített interjúkat, és számos országba utazott el, hogy kövesse a múltba vezető nyomokat. 

Az erdei iskola program egy olyan tanulásszervezési forma, amely a tanulók tudásának gyarapítását, készségfejlesztését a személyes megtapasztaláson, a felfedezésen, az élményszerzésen keresztül valósítja meg, emellett motiváló a diákoknak, és a közösségépítésnek is fontos színtere lehet.

Mi tartozik az ökológiához és mi nem? Hol az ökológia helye a természettudományokban? Az ökológia helye a tudományok rendszerében világosan lehatárolható. Az ökológia a biológiai tudomány, annak is a szupraindividuális területének, az egyed feletti legkisebb szerveződési, a populációk szintjéhez tartozik. Az ökológia a környezet minőségével foglalkozik. Az ökológus számára a környezet minőségét az adott helyen térben és időben előforduló (és nem előforduló) populációk mintázatukkal jelzik.