Szociológia
Urak, gazdászok. Arisztokraták, értelmiségiek. Konkrét kérdésekre alkalmazható szakértelem és neheztelésekkel és vágyakkal operáló ideológia. Felelős gazdaságpolitika és politikai mozgósítás. Gazdasági ágazati érdekvédelem és átfogó antiliberális társadalomkritika. Ez a könyv a fenti szálakon gombolyítja történeteit 1821 és 1898 között.
A riport-szociográfia a 2000-es évek első évtizedének legsúlyosabb, gyilkosságokba torkolló etnikai jellegű konfliktusait dolgozza föl az oknyomozó újságírás és az irodalmi szociográfia módszereivel.
Rézler Gyula szociológus 1911. május 31-én született Miskolcon. A Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, tagja volt az Eötvös Kollégiumnak. 1938-ban társadalomtörténetből doktorált a szegedi egyetemen, majd 1941-ben államtudományból Pécsett. 1948 novemberében külföldre kellett távoznia. Előbb Ausztriában, majd 1952-től az Egyesült Államokban élt.
A kötet – Huszár Tibor válogatásában és utószavával – Bibónak a társadalomtörténettel, a szociológiával és a társaslélektannal kapcsolatos legjelentősebb tanulmányait közli. A legkorábbi értekezés 1940-ből származik, a legkésőbbi 1979-ből, melyben Bibó Németh László kelet-európai koncepciójáról elmélkedik.
Az IDEA nemzetközi összehasonlító kutatás a nyugat-európai, a mediterrán és a kelet-európai térség mint migránsokat befogadó régió sajátosságait vizsgálta.
A Város és Vidéke sorozat jelen kötetében a területi egyenlőtlenségek munkaerőpiaci helyzetre gyakorolt hatásait, a munkaerőpiactól való távolmaradás mélyebb összefüggéseit próbáltuk megvilágítani.
A Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár új monográfiájának célja a mai európai, közte a magyar nagyvárosi társadalmak területi társadalmi szerkezetét érintő radikális átalakulások bemutatása: a történeti és a mai, globális urbanizációs hatások metszeteiben újraszerveződő nagyvárosok elemzése, illetve az ellentmondásos társadalmi viszonyaik feltárása, az európai nagyvárosok közötti közeledési trendek, de a meglévő különbségek megvilágítása is.
A tankönyvnek négy fő része van: a szegénység elméleti, gyakorlati és módszertani megközelítése, azon társadalmi folyamatok leírása, amelyek a szegénység megnyilvánulására és alakulására közvetlenül kihatnak. A fejezetek szerkezetének összeállításakor a szerző azt a cél követte, hogy olyan átlátható és könnyen forgatható tankönyvet adjon a diákjai kezébe, amelyben nemcsak könnyen el lehet igazodni, hanem a hatékony tanulást is szolgálja.
Ma nagyon fontosak az ilyen objektív, empirikus elemzések – kijózanító tükörként szolgálnak, amikor cigányokról, zsidókról, a hétköznapi másságról vagy a migrációról szóló előítéletekkel szembesülünk, illetve megoldásokat keresünk.
A kötetben a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (MIPE) szegedi konferenciáján elhangzott előadások találhatók. Az írások egyetemi hallgatók és szakemberek számára egyaránt fontosak lehetnek.
Piotr Sztompka a krakkói Jagelló Egyetem professzora, 2002-ben a Nemzetközi Szociológiai Társaság elnökévé választották. Kötetében áttekintést nyújt a fotográfia alkalmazásáról a szociológiai kutatásban.
A forráskiadvány a szocialista korszak legfontosabb cigánysággal kapcsolatos dokumentumaiból válogat. A kötet a teljességre törekszik, közli a többségükben mar publikált pártdokumentumokat es a jórészt ismeretlen minisztertanácsi, valamint kormányhatározatokat is.
Az ún. rokonlátogatók, azaz a második világháború után Magyarországról kitelepített németek és itthon maradt rokonaik kapcsolattartására, a svábok utazásaira a magyar állambiztonság is felfigyelt. A magyarországi németek elleni állam(biztonság)i intézkedéssorozatok második hulláma az 1956-os forradalmat követő megtorlások során, illetve azok lezárulta után kezdődött meg.