Szociológia
Az ország számos nyomortelepén megfordultam magánemberként, kutatóként. Ezeken a helyeken szembesültem vele, hogy formális jogegyenlőségünk dacára – származásuk okán – honfitársaink számottevő része eleve kívül reked a társadalmon. E könyv a Magdolna negyedben élő roma családok köznapi életén, hagyományain, szokásain és társadalmi kapcsolatain keresztül mutatja be, mit jelent számukra a városrész, ahol élnek.
Bár fennmaradásunk kérdése a legfontosabb közügy, de az emberek többsége erről a problémáról még csak nem is hallott. Ennek az olvasmányos stílusban készült könyvnek az elsődleges célja, hogy a magyar demográfiai válságra felhívja a figyelmet, ami a válság megoldásának az előfeltétele. A könyvet elsősorban pedagógusoknak és a közügyek iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.
Hankiss Elemér életműsorozatának hatodik kötete az 1982-ben megjelent Diagnózisok és az 1986-ban publikált Diagnózisok 2. című tanulmánygyűjteményeket tartalmazza. A már több kiadást megért, a társadalmi fejlődés magyarországi torzulásairól, betegségeiről szóló írások sajnos három évtizeddel megszületésük után is érvényesek és aktuálisak.
Klasszikus témának tekinthető, mégis szinte töretlen érdeklődés kíséri a munka és a magánélet összehangolásának (work-life balance) kutatását. Éppen ezért egyszerre volt könnyű és nehéz dolgunk, amikor belekezdtünk a Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában elnevezésű OTKA-kutatásba. Könnyű volt, hiszen releváns és „szerethető” kérdésnek találtuk. Ugyanakkor nehéznek is bizonyult, mert szerettünk volna mást és máshogyan kutatni, mint azok a kutatók tették, akik előttünk jártak.
A 400 korabeli dokumentumot tartalmazó kötet átfogóan mutatja be a magyarországi németek helyzetét a korszak bel- és külpolitikai folyamatainak összefüggéseiben. A részletes bevezető tanulmánynak, a dokumentumok összefoglalói magyar és német nyelvű közzétételének, valamint a függeléknek köszönhetően a forrásgyűjtemény jól hasznosítható az oktatásban, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy segítségével a témával foglalkozó kutatók konkrét aspektusokat vizsgálhassanak.
Az egészségszociológia, a népesedési folyamatok, valamint az éghajlatváltozás területén megjelenő új kihívások egymással összefüggnek, és közös okokra vezethetők vissza. A kötet arról szól, hogy a holisztikus szemléletmód hogyan járulhat hozzá az egyén és a társadalom betegségeinek megértéséhez és gyógyításához.
Kovács György sokak számára személyes ismerős is, akár az egyetemi katedráról, akár az ország sok településén tartott előadásaiból. Könyve interdiszciplináris, hiszen a gerontológia, a pszichológia, az etológia és a szociológia szemszögéből vizsgál egy életszakaszt. Egy olyan életszakaszt, amivel nem sokan foglalkoznak, pedig mindenkinek foglalkoznia kellene. Mert jó esetben mindenki megöregszik.
Ez a kötet az ESPAD 2007. évi negyedik hullámának eredményei alapján mutatja be a magyar diákok fogyasztási szokásait és az elmúlt 12 évben bekövetkezett változásokat.
Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni – e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban.
A roma politika intézményesülésének sikerekkel, megtorpanásokkal és nemegyszer kudarcokkal kísért története fontos, ám kevéssé ismert időszaka az elmúlt fél évszázad hazai politikatörténetének. Meggyőződésünk, hogy ez a történet nem írható meg szereplőinek közelebbi megismerése nélkül.
Pászka Imre, a Szegedi Tudományegyetem szociológiaprofesszora „Kis jégkorszak – Létfenntartás” alcímű kötetében az egyének és csoportok kis jégkorszakbeli (14–19. század) létfenntartásának alakulásában a természeti és az emberi tényezők hatását és következményeit mutatja be.
Pászka Imre professzor „Kis jégkorszak – Járványok” alcímmel írt munkája az Együtthatás – reprezentációk I. (Kis jégkorszak – Létfenntartás) című könyvének folytatása.
A könyv célja, hogy átfogó képet adjon a csehszlovákiai magyar elitről, azon belül elsősorban a pedagógusokról a prozopográfia módszerével. A pedagóguselitet a korszak folyamatosan változó oktatáspolitikai és pedagógusképzési irányelveinek függvényében vizsgálja.
Az ötvenes évek elején a börtönök zsúfoltsága miatt és az első ötéves terv teljesítése érdekében több szénbánya mellett ún. KÖMI-táborokat létesítettek. Ezeket – a többivel ellentétben – Nagy Imre 1953-ban kiadott amnesztiarendeletét követően sem szüntették meg, csak az 1956-os forradalom hatására. A politikai és köztörvényes elítéltek számára a civil bányászokkal végzett, kemény fizikai munka jelentette az emberibb körülményeket a börtönök megpróbáltatásai után.
E kötet kettős célt igyekszik szolgálni. Az egyik az, hogy a szociálpolitika szakszerűbbé és humánusabbá váljon, a másik pedig, hogy minden politika – így a szociálpolitika is – elismerje és elfogadja a „választási demokrácián” túl a „részt vevő demokrácia” elveit és gyakorlatát is.
A könyv napjaink rendkívül fontos témájával foglalkozik; az abortusz jelensége a demográfiai változásokat jelentősen meghatározó tényező, a társadalom jövőjét befolyásoló döntés és beavatkozás.
Az ország lakosságának vertikális képzési szerkezete meglehetősen torz, amely a 2010-től regnáló oktatáspolitika nyomán még tovább deformálódik. Még tovább szélesedik azon középfokú rétegek aránya, akiknek át- és továbbképzése az alapképzettség hiányosságai miatt szinte lehetetlen...
Az emlékezés, identitás és diszkurzus fogalmai számos jelentésréteggel rendelkeznek, egymás mellé helyezésük és közös tárgyalásuk pedig megnyithatja az elmét, beindíthatja a képzelőerőt, s az emberi ügyekről folytatott közös gondolkodás és beszéd kiváló kiindulópontja lehet.
A könyv nem csupán a szakembereket tájékoztató felmérés, hanem sokkal inkább: mindannyiunkat érdeklő és érintő, élményszerűen őszinte beszámoló a magyar társadalomnak és „divatos” szenvedélybetegségeinek (alkohol, drog, tetoválás) állapotáról – a huszadik század végén.
A kötet tanulmányai megmutatják, az Európai Unió számos országában vannak etnikai alapon szerveződő politikai mozgalmak, amelyek az egyes országok jogrendjétől és politikai struktúráitól függően tudnak több vagy kevesebb szerepet vállalni a kisebbségek képviseletében.
A Louvain-i Katolikus Egyetem Jogi Kara (Louvain-la-Neuve) és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2002. október 28-án nemzetközi konferenciát rendezett Brüsszelben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogállása az egységesülő Európában témakörében.