Szociológia
Magyarországon a túlzott alkoholfogyasztás a vezető egészségkárosító magatartások közé tartozik. Az alkoholfogyasztás jelentős szerepet játszik a hazai rossz halálozási mutatókban és az elveszített egészséges életévek magas számában. Ugyanakkor az alkoholprobléma csak alkalmanként, rövid időszakokra keltette fel a kutatók és a szakpolitikusok érdeklődését...
Ez a könyv a felsőoktatási kutatás és a gazdaság közötti kapcsolatokat elemző kutatás eredményeit foglalja össze.
Steven Pinker a korábbi műveiben kifejtett eredményeire alapozva az erőszak és az erőszakmentesség pszichológiáját járja körül, és arra az eredményre jut, hogy az évszázadok során az erőszak – az általános közhangulat ellenére – valójában csökkenő tendenciát mutat. Ahogy lassanként megértjük az erőszak visszaszorulását, más színben tűnik fel előttünk a világ: a múlt már kevésbé látszik ártatlannak, és a jelen kevésbé sötétnek. Pinker a felvilágosodás védelmére kel, miközben sorra dönti le az erőszak természetével kapcsolatos mítoszokat.
Az emberi élet megélhető remek kalandként és nyomorúságos vesződségként; jó mulatságként és siralomvölgyben való zarándoklásként; felfedezőútként vagy szolgálatként; nyomasztó abszurditásként és nagyszerű kihívásként. És megélhető triviálisként éppúgy, mint tragikusként. Hiszen triviális, mert mulandó és törékeny. És tragikus, mert mulandó és törékeny.
A kötetben szereplő tanulmányok szerzői arra vállalkoztak, hogy – leküzdve a módszertani nehézségeket és a téma iránti viszonylagos érdektelenséget – bemutassák, miként alakul a Magyarországon élő – magyar és nem magyar nemzetiségű – bevándorlók sorsa.
Az amerikai pszichológia nagy öregje ebben az élvezetes formában megírt, mégis a legsúlyosabb problémákat taglaló könyvében javaslatokat tesz arra, hogyan vezetheti be az oktatás a gyermekeket saját kultúrájuk közegébe.
E kötet 25 év során megjelent írásokat tartalmaz az öngyilkosság tárgyköréből. Kiadásukra azért határoztam el magam, mert még mindig aktuálisnak érzem őket, és úgy érzékelem, az öngyilkosság iránti segítő érdeklődés, az öngyilkosságveszély elhárítása és általában az öngyilkosság-megelőzés ismeretanyaga még mindig elégtelen a szakmai köztudatban.
A kötet szerzői – többek között – a gyógyszeres prevenció hatékonyságának problémáit; a társadalompolitikai beavatkozások módszertani kérdéseit, a jeles napok, valamint a vallás és az öngyilkosság-gyakoriság összefüggéseit vizsgálják. Szó kerül az önsértő magatartások és a kisebbségek kapcsolatára, az öngyilkosság etnográfiai vonatkozásaira, és egyedi témaként szerepel az öngyilkosságok és a meteorológiai jelenségek lehetséges összefüggése is.
A járművek világa a nagy változások korát éli. Az elektromobilitás együtt jár a digitalizáció látványos terjedésével, a járművek és a közlekedési módok átalakulásával, csakúgy, mint az eszközök és az emberek viszonyának radikális módosulásával. Az önvezető jármű az egyik szimbóluma a korábbi magatartásokat, viszonyokat, gazdasági bázisokat és intézményeket felforgató innovációs hullámnak.
Az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi változásai az életkor meghatározását jelentősen befolyásoló kettős folyamatot indukáltak, a biológiai érés korábbra tevődött, a társadalmi érés pedig kitolódott...
A szociálpolitika gyakorlati tevékenységét tekintve, elsősorban szakpolitika. Szakpolitikai jellegéből következik, hogy különböző érdekek mentén artikulálódik. Ez a tény önmagában megnehezíti a szociálpolitika tisztán leíró megközelítésének a lehetőségét.
Az 1928-ban MEKDSz Szövétnek-kiadásban megjelent könyv reprint kiadása.
Bíró Zsuzsanna Hanna az 1895 és 1945 közötti német szakos bölcsészek rekrutációs bázisáról, nemi, vallási, nemzetiségi összetételéről, származási helyéről, apjuk iskolázottságáról s tanulmányi előmenetelükről értekezik új, revelatív, máskor vitára késztető, de mindig megalapozottan, árnyaltan kifejtett mondanivalójú kötetében.
E könyv szerzői aggódva látják, hogy a felnövekvő fiatal generációk párkapcsolatra, házasságra és családra vonatkozó értékszemlélete alig követhető gyorsaságú változáson megy át. A folyamatról a szerzők tapasztalataik, vagy kutató munkájuk eredményei alapján kívánják a figyelmet a várható következményekre irányítani.
Ebben a kötetben rövidebb írásaim válogatott gyűjteményével találkozik az olvasó. Fél évszázada foglalkozom olvasáskutatással, de ebben a válogatásban mégsem csak az olvasási szokások és az olvasói ízlés változásairól, az olvasás értékkörnyezetéről, az identitástudattal és a vallásossággal való kapcsolatáról stb. írt tanulmányaimat teszem közzé. (Gereben Ferenc)
Kötetünk több mint 1300 szócikkben és 250 színes és archív képpel illusztrálva tesz kísérletet a büntetés-végrehajtás legfontosabb fogalmainak, eszközeinek, intézményeinek, s nem utolsósorban több évszázados – hazai és egyetemes – fejlődésének összegzésére, megjelenítve a börtönügyhöz kapcsolódó társadalomtudományok széles spektrumát.
Néhány éve jelent meg Berzsenyi Emese Kiválasztott vagy megbélyegzett? Tanítások a fogyatékosságról: a zsidóság, a kereszténység és az iszlám szent könyvei szerint című kötete. Az egyetemi oktató, kutató szerző szakmai elkötelezettségét és a téma időszerűségét érzékelteti az újabb kötet, mely az európai középkor fogyatékosságtörténetének elemzésével jelenünk egyre összetettebb nevelési kihívásának előzményeit tárja fel tudományos igényességgel.
A cigány gyerekek iskolai neveléséből adódó konfliktusok, a gyakori szegregáció, a kisebbségi és szociálisan hátrányos lét összemosása a szellemi fogyatékossággal, Magyarországon is igen gyakori probléma, amely a társadalom egésze mellett a médiát is kiemelten foglalkoztatja. Abajo a kulturális antropológia résztvevő megfigyeléses módszerével kutatott egy éven keresztül a spanyolországi Aranda de Dueróban...
Az MTA mellett működő Alkalmazott Filozófiai Társaság immár tizedik önálló kötetében a család témakörében számolnak be az alkalmazott filozófia, az etika, a pedagógia, a szociológia, a pszichológia és szociálpszichológia, az informatika és a demográfia kutatói.
A családi élet viszonyaiban, a népesség számában, szerkezetében és az ezekkel rokon jelenségekben beállt változások következményeinek megítélése az elmúlt években olyan vitákat gerjesztett, amelyek túllépték a diszciplináris határokat, sőt kikerültek a tudomány falai közül is.