Szociológia
Hogyan képzelhető el egy olyan kritikai társadalomelmélet, ami a magyar társadalomfejlődés sajátosságaiból indul ki? Mi köze az állampolgári szocializációnak és az autonómia kialakulásának a késleltetett modernizáció problematikájához? Miként használhatók fel e kérdések vizsgálatához az olyan társadalomelméletek, mint Habermas kommunikatív cselekvéselmélete, Bourdieu habitus- és mezőelmélete, Luhmann rendszerelmélete...
A munkaerőpiaci folyamatok megismerése és megértése a kutatóktól, gyakorlati szakemberektől, de a témakörrel ismerkedőktől is racionális közgazdasági gondolkodást és ezzel egyidejűleg társadalmi érzékenységet igényel. A kézikönyv szerzői szakszerű pontossággal definiálják és értelmezik, teszik kézzelfoghatóvá e sokrétű témakör összefüggéseit.
Valamennyien embernek születünk, ez evidens. Ami viszonylagos és ezért kihívás, hogy éppen ebben a korban, ezektől a szülőktől fiúként vagy lányként jövünk a világra. Ezért az életet férfiként vagy nőként kell beteljesítenünk.
A könyv a válságos élethelyzetekben zajló kommunikáció természetével foglalkozik. Egy öngyilkosság-megelőző sürgősségi telefonszolgálat beszélgetéseit vizsgálja. Mik ennek a különleges kontextusnak a legfontosabb sajátosságai, és hogyan illeszkedik más társadalmi intézmények működéséhez?
A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi – a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista – korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.
A kötet célja, megismertetni az olvasót az utolsó negyedszázad, vagyis a rendszerváltozás óta eltelt időszak legjelentősebb oktatásügyi történéseivel. Reményeink szerint a könyv a pedagógus szakvizsgára készülő gyakorló szakemberek hasznára is válik.
A kommunizmus összeomlása után mind a magyarországi, mind a határon túli magyar fiatalok a perifériáról a centrumba kerültek. Ez azt jelenti, hogy rájuk is – akárcsak nyugat-európai társaik vállára – többféle nyomás nehezedik: munkanélküliség, versenyhelyzet, korai önállósodás, piaci szereplővé válás stb.
A kötet jó néhány szerző közös munkájának a gyümölcse; olyan kezdeményezés, amely a rendszerváltás idejének populáris zenéje mellett betekintést enged a korszak politika- és társadalomtörténetébe is.
A kötetbe válogatott szövegek arra tesznek kísérletet, hogy a társadalmi nemi megközelítésmódot érvényesítsék a filozófia, az irodalom, a társadalom- és kultúrakutatás területén. Az itt bemutatott tudásformák különbözőképpen teszik lehetővé, hogy a társadalmi nemi jellegről beszéljünk, hiszen eltérő bennük az univerzális humanizmusnak álcázott maszkulin hegemónia módozata is.
Esélyegyenlőtlenség, előítéletesség, hátrányos megkülönböztetés, megfosztottság – kulcsszavak, amikor a romák helyzetéről beszélünk. Még mindig jelentős azon honfitársaink száma, akik úgy látják, hogy a romák túl sokat kapnak, keveset tesznek és nem méltók a társadalom segítéségre. Ha a közvélemény meggyőzésében eredményesek akarunk lenni, sokrétű kutatásra és gondos elemző munkára van szükség, hiszen csak így lehet eloszlatni a kétségeket.
A személyleírással érintett valamennyi tudomány- és szakterület képviselőiből alakult Alfonz Személyleírási Rendszer Fejlesztési Munkacsoport többéves kutató és kidolgozó munkájának eredményeként született ez a maga nemében egyedülálló, interdiszciplináris mű.
A könyv a szervezetekkel foglalkozó legfrissebb szociológiai és szociálpszichológiai irodalomra támaszkodva, kiegyensúlyozott képet kíván adni a szervezetekről, megadva a szervezetnek is és az embernek is a magáét. Célja elsősorban a gyakorlati életbe kikerülő szakemberek, vezetők, humánpolitikusok, szervezetfejlesztők felkészülésének segítése.
Dr. Temesváry Zsolt, a Szociálpolitikai Szemle szerkesztőségi tagja, egyetemi adjunktus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének főállású oktatója és az MCI Management Center Innsbruck Szociális Munka Tanszékének állandó vendégoktatója. Korábban a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézetben tevékenykedett kutató-elemzőként és évekig dolgozott a szociális segítés gyakorlatában kórházi szociális munkásként. Fő kutatási területei a közép-kelet európai országok szociálpolitikáinak összehasonlító elemzése, az egészségügyben végzett szociális segítés vizsgálata, valamint a hajléktalanság és lakhatási problémák okainak feltárása.
Michael Galuske könyve a szociális munka 20. századi történetét mutatja be a módszerek felől közelítve; a legtöbb német szociálismunkás-képzésben alaptankönyvként használják. Hiánypótló, hiszen a szociális munka szakirodalmában kevés olyan mű van, amely rendszerezve mutatja be a módszereket, azok elméleti beágyazottságát, így adva teljes képet a szociális munka – főleg a 20. század második felében történt – fejlődéséről.
Az emberi evolúció speciális képességeket váltott ki, amelyek irányítják társadalmi kapcsolatainkat, kultúránkat, hozzáállásunkat a vallási meggyőződéshez. A különböző tudományágak újabban egymáshoz közeledve magyarázatot adnak a társadalmak számos aspektusára...
Ez a tanulmánykötet egy közös, „interszekcionális” tudástermelés eredménye. Köszönhető ez nemcsak a kutatás köré szerveződő szerzők különböző osztály, gender és etnicitásbeli kutatói pozíciójának, de leginkább annak a közel kétszáz interjúalanynak, akik megosztották e szerzőkkel saját mobilitásuk történetét, és betekintést engedtek a sokszor rögös, a szegénység és a marginalizált kisebbségi helyzet traumájától kísért életútjukba.
A kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyve.
ELFOGYOTT!
Sorozatunkban a magyar polgári történetírás legjelesebb – új kiadásban nem hozzáférhető – munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel, vagy esetleg még kéziratban heverő művek publikálásával a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni.
Ez a könyv a nevelésszociológiai kutatások azon irányához tartozik, amely az oktatás és a társadalom egydimenziós szemléletén való túllépésre törekszik. Az elmúlt évek kutatásai szisztematikusan feltárták, hogy a vertikális társadalmi struktúra mellett a horizontális egyenlőtlenségek, a nemzeti, etnikai, kulturális és vallási sokféleség, a lokális közösségek és az iskola által teremtett kapcsolati kontextus igen jelentős hatással bírnak a tanulói teljesítményre.
Hogyan változtatta meg az internet az Ön gondolkodását? Erre a kérdésre ad választ a kötet 77 írása. 2013 nyarán rövid, személyes szöveget kértünk meghatározó magyar közszereplőktől, a tudományos, a gazdasági és a művészeti élet kiemelkedő résztvevőitől. Az esszék szerzői a világhálóba keveredett (vagy vetett) ember tapasztalatairól, érzéseiről írnak, s nemritkán betekintést nyújtanak életük egy-egy pillanatába is.
A nemzetközi migráció a kortárs társadalomtudományok egyik központi kérdésköre, a Romániához köthető népvándorlás pedig az Európán belüli migrációs folyamatok egyik fő jelensége. Jelen kötet e komplex kutatási területet ismerteti meg az olvasóval a románok migrációjának sajátos esetén keresztül.