Romológia
Közművelődés, romák, roma közösségi házak a kötet kulcsfogalmai, amelyek kibontása során a szerző számos fontos és aktuális kérdést tesz fel.
A lemezen az alábbi előadók felvételei hallhatók: Kalyi Jag, Romanyi Rota, Ternipe Együttes, Balogh János, Kanizsa Csillagai, Nagyecsedi Fekete Szemek, Romano Drom Együttes.
A roma gyermekek kultúráját, mindennapi életét feltáró etnografikus és kulturális antropológiai írások bemutatják azt a világot, amely eltér a többségi társadalométól; segítik annak megértését, miiben áll mássága és értéke.
A cigány közösség hagyományai, mitikus emlékei és jelen szociális, emberi gondjai rendre feltetszenek Rostás-Farkas György verseiben és írásaiban.
A kötetet elsősorban tanárszakos egyetemi hallgatók számára állítottuk össze, de úgy véljük a már pályán levő pedagógusok számára is hasznos lehet.
Rostás-Farkas György írásai, legyen az vers, próza, mese vagy esszé, egyaránt a gyökerek őrzéséről, átörökítéséről szólnak. A Nomád ősök vándorútján szubjektív vallomás a cigányság múltjáról és jelenéről.
Kissé leegyszerűsített képlet szerint a határon túli magyarok olvasáskultúrája és nemzettudata egyaránt magasabb szintűnek bizonyult a magyarországinál. Mindkettő feltehetőleg a kisebbségi helyzet identitást erősítő nyomása alatt állt elő.
Romungrók, lovárik, beások – honnan jönnek, merre vándoroltak, milyen nyelveket beszélnek, hogyan élnek, miben hisznek, hogyan alakulhat a jövőjük?
A romák társadalmi integrációja akkor lesz sikeres, ha többségüknek sikerül kilábalnia az öröklött szegénységből és gyerekeik ugyanolyan eséllyel válhatnak vállalkozóvá, alkalmazottá vagy értelmiségivé, mint a nem roma többség.
A többségi társadalomnak sokkal jobban kellene ismerni a velünk együttélő cigányságot. Mélyebb ismeretekre, több együttérzésre, sok-sok segítségre lenne szükség. Filmünk, amely történetükbe nyújt bepillantást, az iskolai oktatás és nevelés számára is készült.
Suki András Pillantás a cigányzenére című könyve részletes és színes információkkal szolgál a cigányok zenéjéről és kulturális fejlődéséről, a kezdetektől egészen napjaink aktuális eseményeit átfogva.
Ebben a kötetben 18-19. századi és 20. század eleji cigány glosszáriumok, valamint a 19. században és a 20. század elején elszórtan publikált cigány folklór szövegek olvashatóak – együtt.
Romániából a 19 század végétől érkeztek a mai Magyarországra a beások, akik erdei lakóként zömmel famunkákból éltek (gyakori családnevük: Orsós), Az „oláh cigányok” (romák) is ebben a korszakban telepedtek meg Magyarországon. Elit csoportjuk, a lovári adja máig meglévő anyanyelvüket. A magyarországi cigányság létszámát jelenleg 600–800 000 főre becsülik.
Szuhay Péter folklorista történetei arról szólnak, hogy a magát cigánynak/romának mondó, vagy a mások által cigánynak mondott csoportok hogyan szerkesztik meg saját cigány/roma, vagy a cigánytól elhatárolódó képüket.
A Szerencsés csillagzat alatt születtem a történelmi, etnológiai, szociológiai, politikai és egyéb vonatkozások ellenére (vagy azok mellett): egy lenyűgöző irodalmi alkotás, amelyben a „roma univerzum” tárulkozik fel az olvasó előtt.
A szerzők eddig még feltáratlan levéltári kutatások alapján végzett munkája új megvilágításba helyezte a koncentrációs és megsemmisítő táborokba deportált romák helyzetének különféle aspektusait.
R. Lakatos Klára első önálló kötete a Shu pe jag papo! (Tegyél a tűzre nagyapám!) című, cigány meséket összefoglaló kétnyelvű gyűjteménye.
Magyarországon a kisebbségek médiareprezentációját hosszú ideje az elrejtés vagy láthatatlanná tétel, továbbá a devianciát és veszélyességet alátámasztó esetek tabloizálása jellemzi...