Nyelvészet
A kötet kifejezetten hiánypótló munka a magyar nyelvtudományban: a magyar szólás- és közmondáskutatásnak már régi adóssága egy ilyen jellegű összefoglalás. Főként leíró szempontból közelít a frazeológiai egységekhez: bemutatja bonyolult nyelvrendszerbeli helyüket, és behatóan elemzi meghatározásuk nehézségeit.
Az olvasó az első magyar nyelvű áttekintő gendernyelvészeti művet tartja kezében. A gendernyelvészet az alkalmazott nyelvészetnek az a résztudománya, amely a férfiak és a nők eltérő nyelvhasználatával, egymástól különböző kommunikációjával foglalkozik.
A kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet.
A bolgár nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv főágának déli szláv ágához tartozik. A déli szláv nyelveket geográfiai és nyelvi azonosságok, megfelelések jellemzik – nemcsak a földrajzi, területi elhelyezkedés köti össze őket, hanem a sajátos közös fonetikai, morfológiai, szintaktikai és lexikai sajátságok is...
Amikor a IX. században a szlávok első nagy tanítói, Konstantin-Cirill és Metód moráviai missziójukra készültek, nemcsak a szláv ábécét kellett megteremteniük, hanem a misszióhoz szükséges szent könyvek fordítása révén megvetették az óbolgár alapú első szláv liturgikus és irodalmi nyelv alapjait is.
A csoportdinamika a tanulói csoport vizsgálatának terepe. A kötet tanulmányai azzal a kérdéssel foglalkoznak: milyen tanulói közösségekre van szükség ahhoz, hogy osztálytermi környezetben sikeres nyelvtanulók dolgozhassanak.
A szakszövegek írásának és felhasználásának folyamata számos változáson ment keresztül az utóbbi években. Ez a megváltozott helyzet arra indított bennünket, hogy megvizsgáljuk a dokumentáció, a fordítás és a terminológia összefüggéseit, és közzétegyük eredményeinket; leírjuk a dokumentáció fajtáit és a dokumentációs folyamatot. E munka első közös eredménye ez a kötet, amelyet – reményeink szerint – a terminológia és a fordítás oktatásában is fel lehet majd használni segédanyagként.
A kötet annak a folyamatnak a sokféleségét mutatja be, amelynek eredményeképpen a rendszerváltást megelőző évtizedekben egyebek mellett két tekintetben következett be határátlépés a humán és társadalomtudományokban: egyrészt a nyugat-európai és amerikai elméleti áramlatok hatása megjelent a hazai kutatásokban, másrészt a hazai kutatások kiléptek a nemzetközi színtérre.
Az emlékezés, identitás és diszkurzus fogalmai számos jelentésréteggel rendelkeznek, egymás mellé helyezésük és közös tárgyalásuk pedig megnyithatja az elmét, beindíthatja a képzelőerőt, s az emberi ügyekről folytatott közös gondolkodás és beszéd kiváló kiindulópontja lehet.
Régi és új szavaink eredetükkel és a hozzájuk kapcsolódó művelődéstörténeti érdekességekkel vallanak a magyarság történeti adatok nélküli korai históriájáról és nemzetünk újkori történelméről. A 2., javított és bővített kiadásban megjelenő Etimológiai szótár 9022 szócikkben magas színvonalon és szakszerűen dolgozza fel a magyar nyelvi elemek eredetét.
A Kárpát-medencében való megtelepedés kérdésének tisztázásához, a terület későbbi etnikai viszonyainak a felderítéséhez a kulcsot a régészek és a történészek mellett a nyelvtudomány képviselői is a népnévi eredetű településnevek rétegének vizsgálatában vélték megtalálni.
A mai jeltudomány (Magyarországon is) széleskörű társadalomtudományi kapcsolatokkal rendelkezik. Van például filmszemiotika, zeneszemiotika, cirkuszszemiotika, irodalom szemiotika, az állatok viselkedésével foglalkozó zooszemiotika...
Nyelvészetileg indokolható-e, hogy a magyar népszámláláskor a román és a szerb anyanyelvűeket külön számlálják, de a romani és a beás anyanyelvűeket nem, holott e két „cigány” nyelv beszélői nem értik meg egymást? Vagy: miként lehet, hogy az Akadémiától a kocsmárosokig mindenki támogatja a magyarok magyarok általi nyelvi diszkriminációját? A nyelvészek felelősségéről ritkán szokott szó esni ‒ ezzel a könyvvel ezen a helyzeten szeretnék valamennyit változtatni.
E mű első kiadása 1937-ben látott napvilágot, s rögtön nagy sikert aratott mind a szakemberek, mind a művelt nagyközönség körében. A kötetet sok-sok szemléletes rajz, valamint 206 egyedülállónak mondható fénykép gazdagítja.
A könyv elsődleges célja, hogy az egyetemi nyelvészet szakokon (elméleti nyelvészet, általános nyelvészet) oktatott formális szemantika tantárgy tankönyvül szolgáljon, de haszonnal forgathatják a filozófia szakos, illetve a magyar és idegennyelv szakos hallgatók, valamint a nyelvészeti és filozófiai doktori iskolák hallgatói is.
A könyv a francia és a magyar nyelv viszonylatában dolgozza fel a fordításelmélet tantárgyát, példák sokaságával szemléltetve a fordítás során a két nyelv közötti kontrasztivitásokból adódóan felmerülő, a szakterminológia által definiált számos grammatikai és lexikai átváltási műveletet.
A frazeológiai egységek – összetettségük révén – gondolatok verbális megjelenítésének, a nyelvi „építkezésnek” külön figyelmet igénylő eszköztára, ahonnan úgyszólván csak globális felfogáshoz nyílnak ablakok: szintaktikai, szemantikai-pragmatikai irányú vizsgálatuk lehetőségei jelennek meg egyszerre.
Vigotszkijnak ez a munkája egyszerre alapmű a nyelvész, a pszichológus és a pedagógus számára: következtetései jól hasznosíthatók a nyelv és gondolkodás tanulmányozása során, s még az írás- és olvasástanításhoz közvetlenül felhasználható adalékokkal is bőségesen szolgál. Külön erénye a könyvnek, hogy az orosz tudós a hasonló mélységekig hatoló munkákhoz képest meglepő könnyedséggel, irigylésre méltóan világosan, egyszerűen tárja fel a gondolkodás és a beszéd, a beszéd és az írás, az írás és a gondolkodás összefüggéseit.
OLVASATLAN, HIBÁTLAN PÉLDÁNYOK, KARCOS VÉDŐBORÍTÓVAL
A kötet a ma használatos idegen szavak javát értelmezi az eddigi legnagyobb terjedelemben, több mint 40 000 címszóval.
A könyv írásai az ikon, a nyelvi jel és a szimbólum (a nem természetes jelek a kommunikációban) viszonyát vizsgálják az alkalmazott nyelvtudomány szemszögéből, a terminológiától a lexikográfián át a fordítástudományig. A kötetet egyaránt ajánljuk nyelvészeknek és nyelvtanároknak, valamint a nyelvészet iránt érdeklődő doktoranduszoknak és egyetemi hallgatóknak.