Művelődéstörténet
A kötet két nagy múltú, alulról jövő kezdeményezéssel alapított, helyi és magyar állami segítséggel fenntartott és fejlesztett, majd Trianon után viszontagságos évtizedeket megélt emblematikus intézmény története révén mutatja meg a székelyföldi kisebbségi kultúra sorsát. A kérdéses két intézmény közül az egyik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a másik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.
A könyv nemcsak abban segít, hogy felismerjük az ábrázolt alakokat. Végső soron elmélyíti az ikonográfia megértését abból az ábrázolásmódból, amelyhez a szentek története és legendái adnak alapot.
Ennek a szótárnak máig három francia (1980, 1987, 1997) és legalább tucatnyi idegen nyelvű kiadása jelent meg. A kötet a dramaturgia, az esztétika, a szemiológia és a színházi antropológia főbb kérdéseit járja körül, mindeközben történeti, elméleti és gyakorlati áttekintést nyújt a színházművészetről.
A könyv 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúrtörténeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.
Sztanó László könyve olyan gazdagsággal tárja elénk az olaszokkal kapcsolatos ítéletek és előítéletek tárházát, hogy az ember szinte észrevétlenül vizsgálja fölül minden elfogultságát és veti el belőle mindazt, amiről kiderül, hogy nem állja ki a tudományos módszer próbáját. A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő italianisztikai monográfiát kifejezetten könnyed stílus jellemzi.
Mi tesz minket emberré? Csányi Vilmos az elmúlt évtizedekben itthon és világszerte nem csupán azt változtatta meg alapjaiban, ahogyan a kutyákról gondolkodunk, hanem társadalmi kérdésekben is bölcs irányt mutat közös múltunk és jövőnk kérdéseiben. Új könyvében a legfrissebb kutatási eredményeket is felhasználva azt vizsgálja, hogyan alakult ki az emberi képzelet és kreativitás, és mi volt a szerepe az ősi közösségek életében, valamint a kultúrák kialakulásában.
Jelen kötet a XIV. Magyar Kognitív Tudományi Konferencia (MAKOG) anyagából nyújt válogatást. Az idei konferencia központi témája a tudat és elme közötti különbség/azonosság kérdésének megvitatása volt.
A 20. században megnyílt a lehetőség a női alkotók számára, hogy a férfiakéval azonos képzésben részesülve aktív szereplőivé váljanak a modern művészeti életnek. A könyv tizenöt magyar alkotónő történetét meséli el, akik önálló csoportot hoztak létre 1931-ben, hogy hathatósabban tudják képviselni érdekeiket a művészeti világban.
John McNeill nagy sikert aratott könyve tudományos alapossággal, ugyanakkor közérthető stílusban, számos példát bemutatva és elemezve, térképekkel és fényképekkel illusztrálva tekinti át a környezetben végbement hatalmas változásokat.
A vallás az emberi kultúra részeként a társadalmak kialakulásában, szerteágazó alakváltozataiban „a világ varázstalanításáig” alapvető szerepet játszott a történelemben, s noha a felvilágosodás után úgy tetszett, hogy a 19. századi Európában a magánszféra jelentéktelen része lesz, a 20. század ezt a folyamatot visszafordította.
A Végtelen motívum a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának hetvenedik évfordulója alkalmából készített fotóalbum. Váradi Levente fényképei egy olyan világba kalauzolnak el, amely rejtve marad a kívülálló szemek elől, a próbák izmokat nem kímélő pillanataitól a színpad lelket felemelő csillogásáig.
A tudománynak és a művészetnek talán nincs is olyan ága, amelyben magyar közreműködő nem volt vagy nincs jelen. Róluk szól a könyv, és arról, hogy mivel gyarapították a világ szellemi kultúráját.
Léner Péter húsz éven át volt a József Attila Színház igazgatója. Személyes hangvételű, számos fotóval illusztrált, egyes szám első személyben írt munkája memoár, egy színház történetének múlt idejű krónikája. Sikerekről, kudarcokról, emlékezetes előadásokról, és mindenekelőtt azokról a munkatársakról, színészekről, rendezőkről, szerzőkről, színházi szakemberekről szól, akik mindezt megteremtették, és évtizedeken keresztül működtették.
A lexikon átdolgozott kiadása tekintettel van a legutóbb megjelent kötet óta eltelt 12 év változásaira: zeneszerzői életpályák zárultak le, olykor korszakalkotó műveket hagyva az utókorra, más életpályák pedig kiteljesedtek, ugyancsak fontos alkotásokkal gazdagítva a világ zene irodalmát, a kortárs zenét, amely már régen nem az „útkeresés” stádiumában van...
Ez a könyv tankönyvnek készült ugyan, de minden zenekedvelő felnőtt is élvezettel és haszonnal forgathatja, hangversenykalauzként is használhatja. Azok is útmutatást kaphatnak belőle, akik eddig nem szereztek behatóbb tájékozottságot a komolyzene világában.
A könyvben található szövegek többsége a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Kara által szervezett tudományos napon hangzott el 2007. április 18-án.