Művelődéstörténet
A könyv a pirotechnikai látványosságoknak a reneszánsztól napjainkig terjedő több mint félezer éves hazai történetét tekinti át. Lapjain a királykoronázásoktól a főúri bevonulásokig, a barokk színházi előadásoktól a reformkori Anna-bálokig a legkülönbözőbb egyházi, társadalmi ünnepségeken alkalmazott pirotechnikai látványosságok elevenednek meg.
Ma már elég nehéz eligazodni a világnapok, a nemzeti ünnepek és az emléknapok sokaságában. Napjainkban ezért egyre nagyobb igény van a különböző évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó megbízható összeállításokra.
Az illusztrált sajtó a 19. század médiatörténetének egyik legkevésbé ismert szelete. Vizsgálata jellegzetesen tudományközi terület, amely napjainkban a kultúrakutatás és a modern képkutatás egyik legizgalmasabb témája. E kötet a képalkotás és befogadás művészettörténeti összefüggéseit helyezi előtérbe.
A fogyatékosságtudomány alig pár évtizedes múltra tekint vissza, míg a szentírások magyarázatai a keletkezésükkel egykorúak. Évezredek teltek el, minden korszaknak más volt a célja – másként látták az emberek magukat, mást és mást gondoltak a világról, Istenről vagy éppen az istenekről. Ennek függvényében változtak a tanítások magyarázatai és módosultak a fordítások szövegei is. Mi volt a cél? Mi volt az üzenet? Ki üzente kiknek kikről?
Ez a könyv – szerelmi vallomás. A szerzőnek a magyar filmhez fűződő, állandóan újra kezdődő viszonyának gyümölcse. Írója évtizedeket töltött a filmszakma különböző területein: volt tudományos kutató, dramaturg, újságíró, filmtörténész, média-tanár. Naprakészen követi a magyar film változásait: munkáját akár folytatásos regényként lehet olvasni.
A közel háromszáz szövegközti képet és több mint 2000 – Blaschke János által készített – könyvillusztrációt tartalmazó kiadvány átfogó képet ad a 19. század első évtizedeinek közép-európai művelődéséről, kultúrájáról, eszméiről és hétköznapjairól.
A mai értelemben vett iskolai könyvtáraknak – mint a többitől valóban elkülöníthető funkcionális könyvtártípusnak – a formálódása egybeesett az enciklopedikus könyvtár felbomlásának időszakával, amikor is a 18-19. században elvált egymástól, és azóta mindmáig elkülöníthető és sajátos jegyeket visel a nemzeti-, a szak- vagy a közművelődési könyvtár is.
Janusz Korczakról, a lengyel gyermekirodalom klasszikusáról, egy eredeti nevelési rendszer megalkotójáról, olyan pedagógiai művek szerzőjéről, amelyek ma is időszerűek, bántóan kevesen (és keveset) tudnak ma Magyarországon. Joanna Olczak-Ronikier kronologikus szerkezetű monográfiája nem csak az írót, a pedagógust és – elsősorban – az EMBERT, de Lengyelország történelmének egy részét is bemutatja az olvasónak.
A kötet több évnyi kutatómunka gyümölcse. A szerzők arra törekedtek, hogy egyaránt szóljanak a témában járatlan érdeklődőkhöz és annak kutatóihoz. A választott szempontrendszerek alapján egy-egy pályaszakasz lehetőség szerinti legteljesebb tartalmú krónikájának megírását tűzték ki célul...
Az első összegző és áttekintő magyar filmtörténet – lexikon formában. Összesen 516 szócikkben 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását 15 szócikkíró ismerteti. A kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja.
A könyv a „szocialista gyárakat” mint technikai és esztétikai szempontból egyaránt értékes építészeti alkotásokat állítja a középpontba. Elmélyed a gyárépületeket létrehozó szakmai közösségek munkáját meghatározó építészet-, technika- és gazdaságtörténeti folyamatokban is – s ezzel valamelyest hozzájárul ahhoz, hogy a Rákosi- és Kádár-korszakbeli iparosítás komplex társadalmi és tudományos hátterét alaposabban megérthessük.
Rendhagyó és formabontó magyar irodalomtörténet – lexikon formában. Összesen 655 szócikkben 332 magyar író műfajilag változatos szépirodalmi könyvét 52 szócikk-író ismerteti. A hagyományos írói pályaképek helyett a kézikönyvben egyedi könyvek rövid, orientáló és informatív ismertetéseivel találkozik az olvasó.
Ez a könyv azoknak a fiataloknak szól, akik kíváncsiak arra, milyen szempontok, ötletek felhasználásával közelíthetik meg a magyar irodalom utóbbi két évszázadának kiemelkedő életműveit.
Százéves múltra tekinthet vissza Magyarországon a jazz, de nagykorúvá válása, kulturális integrációja csak néhány évtizede kezdődött. Ezt az akadályokkal kikövezett folyamatot követik nyomon a könyvbe foglalt elemzések, koncertbeszámolók, hanglemezkritikák, muzsikusportrék és interjúk.
A magyar népkutatás a 20. században bővelkedett kiemelkedő tudósokban, akiknek munkássága beépült a magyar néprajz ismerettárába. Kívánatos, hogy a jelen kötetet újabbak kövessék, és a 20. század minden jelentős néprajzi életműve értő bemutatást kapjon. Kötetünk a néprajz mellett több más szak és a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés érdeklődésére is számot tarthat.
Mikor fedezték fel ezt a gyönyörű művészetet? Hogyan fejlődött és hogyan hal el napjainkban a szemünk láttára? A kötet átfogó képet nyújt a magyar népművészet elmúlt 250 évéről, a gazdag képanyag pedig megmutatja, milyen népművészeti kincseink vannak ma is – amelyekre már nekünk kell vigyáznunk.
Noha a kertkultúra számos ponton érintkezik a tudomány és a művészet olyan területeivel, mint a botanika, az agrár- és orvostudomány vagy az építészet és a művészettörténet, mindeddig nem született olyan munka, mely a magyar reneszánsz kertművészetet átfogóan feldolgozta volna.
Balázs Dénes – karsztkutató, földrajztudós, világutazó, számos földrajzi ismeretterjesztő mű szerzője, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapítója – könyve bemutatja a távoli földrész feltárásában, tudományos kutatásában és megismertetésében jeleskedő magyar utazók tevékenységét.