Művelődéstörténet

Az Egyetemes agrártörténet a mezőgazdasági fejlődés főbb vonulatait – a paleolit korszaktól a legújabb korig – mutatja be. A gazdasági fejlődést a termelőerők, ezen belül a termelési eszközök változásának termelésre gyakorolt hatásában szemlélteti, kitérve településformák, művelődési rendszerek kölcsönhatásának néhány vonatkozására is.

Szántó Konrád az egyház születésétől II. János Pál pápaságáig vezeti végig Olvasóját a katolikus egyház történelmének legfontosabb eseményein. A világtörténelmi adatokat a magyar egyháztörténelem jelentősebb fordulópontjaival is kiegészítve nyújt átfogó képet az egyháztörténelem iránt érdeklődő Olvasók számára.

Hogyan változtak az ételeink az idők folyamán, és mi volt ebben a kivagyiság szerepe? Miféle hadicseleket alkalmaztak egymás ellen kórokozók és betegek évszázadokon keresztül? Miként változott a hírek terjedése a postakocsitól a táviratig és tovább? Milyen új élményeket hozott a vonat, a mozi, az autó, a repülés vagy a számítógép? (...)

Csók István (1865–1961) azon festőink közé tartozott, akik a képalkotás mellett kiváló írói tehetséggel is bírtak. Emlékiratai nem csupán a századfordulós magyar művészélet egyik legfőbb forrása, hanem irodalmi értékkel bíró írásmű is.

Kazinczy Ferenc életművének egyik legszebb, ma is olvasmányos darabja erdélyi útirajza, amely méltán helyezhető másik két híres önéletrajzi műve mellé.

A szerző, Fehér Katalin az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Kutatási területe a felvilágosodás és reformkor nevelés- és művelődéstörténete. Legújabb kötetében arra vállalkozott, hogy elemezze a magyar felvilágosodás nevelésügye és az e korszakban születő értelmiség kapcsolatát.

Az írások java a magyar–finn–észt kapcsolattörténet 20. századi alakulásával foglalkozik. A kiválasztott cikkek megjelenésükkor fehér foltnak számító területekre vagy részterületekre irányították a figyelmet. A vizsgált témák művelődéstörténeti kitekintést jelentenek, mivel leginkább ez a terület volt kapcsolattörténetünk kevésbé feldolgozott szelete.

Úgy véltük, hogy hagyományos, illusztrált történelemkönyv helyett olyat készítünk, amelyben képek vallanak a különböző korok Európa-tudatáról – a maguk eleve egyetemes nyelvén.

Dr. Batári Gyula (1931–2013) művelődéstörténész 1965–2002 között az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, majd főmunkatársa volt. Kutatási területe a magyarországi és az amerikai magyar sajtó története.

A könyv Latin-Amerika kapcsán ismerteti a történelemtudomány és a filmtörténet közös vizsgálati területeit, középpontban elsősorban 20. századi történelmi témák, események és személyek filmtörténeti-filmpolitikai vonatkozásaival.

Ez a szöveggyűjtemény Maróti Andor különböző években született írásait tartalmazza, három nagyobb témakörben. A kultúra, a műveltség és a közművelődés fogalma köré csoportosítva vizsgálja azok jelentését és a velük összefüggő problémákat.

A tanulmánykötet írásai a Göttingeni Egyetem 18–19. századi történetének azt a specifikumát állítják középpontba, hogy ott – az empirikus és a holisztikus megközelítés együttes jelenlétéből adódóan – a különféle tudományterületek között sajátos átfedések alakultak ki.

Benedetto Croce (1866–1952) Olaszország, sőt Európa kultúrájának egyik legszínesebb és páratlanul sokoldalú egyénisége. Joseph Gantner „későn született hellén”-nek nevezte, Antonio Gramsci szerint „a reneszánsz utolsó embere” volt.

Méltatlanul keveset emlegetett Mensáros László 1956-os debreceni Hamlet-alakítása, pedig annak idején a fővárosból és az ország más részeiről is zarándokoltak a nézők, hogy láthassák a fiatal tehetséget a drámairodalom egyik legfontosabb szerepében. Könyvük emléket állít e legendás alakításnak és a kötet mellékleteként olyan hanganyagot kínálunk javított és tisztított formában, mely túlzás nélkül történelmi kincs: az 1956-os debreceni Hamlet-előadás egyetlen fennmaradt felvételét.

A Piarista Rend alapításának 400. és a budapesti Piarista Gimnázium alapításának 300. évfordulója alkalmából a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában megrendezett jubileumi kiállítás katalógusának első, gazdagon illusztrált kötete 16 tanulmányt tartalmaz a piarista rend és Magyarország első kapcsolatairól, a magyar piaristák iskolarendszeréről, természettudományos oktatásról, történetírásról, lelkipásztorkodásról és a hittudományok műveléséről.

Kapcsolódó kiadvány: Hitre, tudásra II.

A Piarista Rend alapításának 400. és a budapesti Piarista Gimnázium alapításának 300. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi kiállítás katalógusának második, az elsőhöz hasonlóan gazdagon illusztrált kötete is 16 tanulmányt tartalmaz a piarista muzeális gyűjtemények történetéről, művészetükről, zenéjükről, Kodály Zoltánról, Sík Sándorról, Erdősi Imréről, Tomek Vincéről, az önképzőkörökről, színjátszásról, cserkészetről, vitorlázásról, piarista humorról és a pesti piarista házakról.

Kapcsolódó kiadvány: Hitre, tudásra I.

A kötetben három hosszú interjú olvasható Jancsó Miklóssal, munkatársai közül szerepel Grunwalsky Ferenc, Böjte József és Márton István. Családtagjai gyakran munkatársai is voltak: Mészáros Márta, Jancsó Nyika, Jancsó Katalin, Jancsó Zoltán, Csákány Zsuzsa és Jancsó Dávid. A Függelékben Gary Vanisian interjúja olvasható Giovanna Gagliardoval, Jancsó olaszországi élettársával és forgatókönyvírójával.

Papp Márió 2002-ben adta ki Így sakkoztak ők című kötetét, amely a sakk születésétől napjainkig mutatta be világhírességek nevezetes sakkjátszmáit. A szerző most újabb száz nevezetes sakkjátszma hátterét és lefolyását mutatja be, no meg a résztvevőket, akik között császárok és királyok, filozófusok és politikusok, költők és zeneszerzők, mérnökök és orvosok személyiség egyaránt megtalálhatók – természetesen számos profi sakkzseni mellett.

Az ókori és középkori Indiában számtalan olyan vallási irányzat létezett, amelyek elsődleges célja az volt, hogy követőik különféle aszketikus technikákkal kiszabaduljanak az újjászületések forgatagából. A kötet az összes olyan kínai buddhista forrást feldolgozza, amely a nem buddhista indiai aszkézis különféle praxisait említi. 

Az 1999-ben megjelent kiadás második, jelentősen bővített új változata reagál az azóta felbukkanó és hazánkba is eljutó jelenségekre, mint például a j-pop vagy a manga, de továbbra is ezernél több szócikk segíti a tájékozódást a japán kultúrában, minden létező témakörben: történelem, ipar, nyelv, étkezési szokások, ételek, tradíciók, látnivalók, ruházat, művészet, illem, furcsaságok és érdekességek.