Művelődéstörténet
Könyvünk egyszerre két izgalmas utazásra hívja magával az Olvasót: az egyik a barlangrajzok világától a betűírásig vezető göröngyös úttal, az emberiség írásával ismertet meg bennünket; a másik pedig az írásképben fellelhető személyiség megismerésére irányuló megközelítésmód története: a tipizálástól az egyediig.
Mindenki eszik! Nincs még egy olyan tevékenység, mely ennyire kiterjedten érintene minden embert a Föld kerekén. A Biblia is rendkívül sokszínűen mutatja be a kor emberének étkezését, a mezőgazdálkodás elemeit, az élelmiszer-előállítás mozzanatait, a táplálkozási szokások furcsaságait, és azt is, amikor nem volt mit enni. Ám az evés nemcsak, mint a mindennapok rendjébe beilleszkedő rítus jelenik meg a Szentírás lapjain, hanem szakrális vetülete és gazdag jelképrendszere is fontos szerepet kap.
A Bibliotheca Corvina Hunyadi Mátyás király uralkodása dicsőségének egyik jelképe. A király az uralkodói reprezentáció és egy tervezett kulturális politika részeként hozta létre az udvarába érkezett humanisták, illetve az ország értelmiségének, főként főpapoknak a szellemi támogatásával.
E könyv a múltról szól – bevallottan a jelennek üzenve. De nem oly módon, hogy a múlt eseményeit a jelen szemléletéhez, elvárásaihoz igazítja. Éppen fordítva, a múlt minél többrétű és összefüggő bemutatásával kíván a jelenkor számára tükröt tartani. A magyar borkultúra mélységeit látva állíthatjuk, a múlt számos eleme a jelen és a jövő számára nem csak érvényes, de eredményesen fel is használható.
Johannes Nider (1380–1438) Domonkos-rendi szerzetes fő műve, az 1436 körül befejezett Formicarius, azaz Hangyász című teológiai munka volt, amely arra a kérdésre adott választ, hogy miként különböztethetjük meg a valóságot az illúziótól, a tényeket az ördög szemfényvesztéseitől. A Hangyász ötödik fejezetében a szerző Európában elsőként ír részletesen a boszorkányok tevékenységéről.
Az ezredforduló után a divat első számú kulturális tényezővé vált. A társadalom a tömegfogyasztás hatására átrendeződött: a divat már nemcsak az öltözködéshez kapcsolódott, hanem egyre több területre volt hatással...
A hagyományos művészettörténeti szemlélet horizontális karakterű. A művészettörténész vizsgálódásának középpontjában nem maga a műalkotás, hanem a történelmi korszakhoz kapcsolódó stíluskorszak áll. Egy-egy általános probléma, egy-egy általános jellemvonás. A műalkotások pedig alátámasztják, demonstrálják ezeket a jellemvonásokat. Magáról a műről, az eredményről kevés szó esik. Sipos Endre könyve a vertikális műelemzés módszerét mutatja be. A vertikális műelemzés során nem csak a stíluskorszakokra jellemző ábrázolási sajátosságokra derül fény, hanem olyan egyéni mélylélektani mozzanatokra is, melyek eddig elrejtőztek a felületesen szemlélődő tekintetek elől. A vertikális műelemzés módszertanának bemutatása mellett a kötet 137 képzőművészeti alkotást, valamint azok elemzését is tartalmazza.
Ez a kötet nem szokványos görög művészettörténet. Jóllehet szerzője is kronologikus rendben haladva és illusztrációk segítségével ad áttekintést az ókori görög művészet főbb korszakairól, a legújabb tudományos eredményekből kiindulva tömören összefoglalja mindazt, amit több évtizedes saját kutatásai alapján érdemesnek tart elmondani a görög művészet lényegéről, mindvégig hangsúlyozva annak társadalom- és vallástörténeti összefüggéseit.
E könyv az elmúlt évtizedek során legendás hírre tett szert: címe a nyomtatott betű, tágabb értelemben pedig az írásbeliség metaforájává vált. A Gutenberg-galaxis 1962-es megjelenése óta viták kereszttüzében áll: a róla alkotott vélemények a rajongó elfogadástól a teljes elutasításig ívelnek.
A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát.
A kötet célja az anyaország határain kívül, a szomszédos országokban a magyar tudományos könyvkiadás áttekintése a rendszerváltás óta. Ha a tudomány eredményeit anyanyelvünkön nem tudjuk kifejezni, akkor a magyar nyelvű iskolákat is bezárhatjuk, sőt a magyar nyelvű újságírás is kérdésessé válik.
A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.
Most a koronavírus terjed, régen pestis, himlő pusztított: az emberiséget időről időre járványok tizedelték, és ilyenkor a kór mellett az emberi gyarlósággal, tudatlansággal, félelemmel, összeesküvés-elméletekkel is meg kellett küzdeni.
A szerző a magyar folklorisztika, a szemiotika, az esztétika, a néprajz és a vallástudomány kutatója. Ezek összekapcsolása révén a társadalom jelhasználatát mutatja be, annak sokrétűségében. Arra törekszik, hogy sokféle téma kerüljön bemutatásra, oly módon, hogy a kutatás módszere más területekre is kiterjeszthető legyen.
Sok mai diák – elsősorban a nem egyházi középiskolában végzettek – fogalmi zavarokkal küszködik, illetve alapvető egyházi kultúrája hiányzik. Ezért szükségessé vált, hogy a nagy lexikonok mellett legyen egy rövidebb fogalomtár, amely segít a tájékozódásban.
A könyv mélyreható kutatás, aprólékos történelmi elemzés és hatékony találgatás segítségével mutatja be a kereszténység nem egészen komplett történelmét – ahogyan Ön még sohasem olvasta. A kereszténység majdnem tévedhetetlen története minden, amit szerettél volna tudni az egyház történetéről. Vicces. Lenyűgöző. Elképesztő. De az egyházhoz hasonlóan lehet, hogy nem teljesen tévedhetetlen.
A kínai észjárás rámutat Kína azon tradicionális értékeire és viselkedési normáira, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak a kínaiak üzleti életében és társadalmi viszonyaiban, mindemellett ismertet olyan kulcsfontosságú területeket, amelyek a nyugati kultúráknak és a piacgazdaságnak köszönhetően átalakultak.
A sok viszontagságot megért Magyar Nemzet fejlécén ma is szerepel: alapította Pethő Sándor. A lap 1938-ban került először a magyar olvasók kezébe, az Anschlusst követően, amikor a 75 milliós nemzetiszocialista német birodalom megjelent a magyar határoknál. Pethő Sándor a német gyarmatosítással és a nyilas tébollyal bátran szembeszálló humanista magyar tollforgató idolja, akinek Bajcsy-Zsilinszky Endréhez, Lendvai Istvánhoz hasonló mártír sorsát kijátszotta a vak véletlen, egy ostoba autóbaleset.
A szerző 1958-tól foglalkozik a könyvtáros Szabó Ervin munkásságával. Katsányi Sándor javaslatára három éve úgy gondolta, hogy Litván György monográfiája (A szocializmus moralistája) után itt az ideje, hogy újragondoljuk a könyvtáros Szabó Ervin tevékenységét is.
Boyé Lafayette De Mente nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy egy könyvben összefoglalja a koreai kultúra sajátosságait. A szerző A koreai észjárás című könyvének egy igen különös tagolást választott. A mű nem részekre vagy fejezetekre oszlik, hanem címszavakra, egy-egy koreai kifejezésre.