Filozófia
Húsz olyan népnyelvi (olasz, francia, angol, német) írás ismert, amely idézi III. Ince művét. A legismertebb ezek közül Geoffrey Chaucer munkája, a Canterbury mesék.
Hét forrást mutat be a könyv, amelyekből zaklatott és gyakorta kihívásokkal teli korunkban lelkierőt meríthetünk. A szerző szórakoztatóan és tudományos megalapozottsággal mutatja be, milyen utak vezetnek egy teljesebb élethez, a múltunkkal való megbékéléshez és szunnyadó képességeink kibontakoztatásához. Sok, gyakorlatból származó példával szemlélteti, hogy minden élethelyzetnek van értelme, és eddig kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában.
Az emberi ésszerűség természete – működése, hatásai és következményei – áll érdeklődésem középpontjában az elmúlt közel ötven évben. Amikor meghívtak, hogy tartsam meg a Harry Camp-előadás-sorozatot a Stanford egyetemen, azon gondolkodtam, vajon tudok-e még újat mondani a témában.
A filozófiatörténet nem száraz tudomány, hanem az emberi értelemnek a valóság megismerése érdekében tett immár több évezredes és soha le nem záruló izgalmas utazásáról szóló kalandregény – minden bizonnyal ez lesz az első következtetésünk, ha végigolvassuk Hegedűs Gézának Az európai gondolkodás évezredei című könyvét.
Az Internet széleskörű használata nem csupán a levelezési, kapcsolatépítési, olvasási, tanulási, könyvtárazási, publikálási, munkavégzési és szórakozási szokásainkat változtatja meg, hanem gyökeresen átalakítja az emberi élet évezredek óta megszokott kereteit is.
Mi köti össze az embereket a nagy kulturális különbségek ellenére? Ez értelem utáni vágyunk, az embertársainkért és a természetért érzett felelősségünk, hiszi Emmanuel Jungclaussen.
Párizsi emigrációjában, halála előtt két évvel (1946-ban) jelent meg Nyikolaj Bergyajevnek (1874–1948) ez a késői, összegző jellegű könyve. Nem saját filozófiáját összegzi benne, mint Az ember rabságáról és szabadságáról vagy a Szellem és realitás című műveiben, hanem az orosz mentalitás gyökerét, forrásait vizsgálja, és következményeit tekinti át egyrészt az orosz történelemben, az orosz kultúra alakulásában, másrészt az általa tárgyalt gondolkodók szellemi portréiban.
Immár harmadik, átdolgozott, bővített kiadásban jelenik meg Nigel Warburton cambridge-i professzor filozófiai bevezetője, amely egyfajta készség- és önbizalom-fejlesztő könyv. Összefoglaló alapmű, amely jól használható gimnáziumokban mint bevezető vagy áttekintő segédlet, középiskolákban mint probléma- és érvanyag, valamint főiskolákon és egyetemeken mint filozófiaszakos hallgatók olvasmánya.
A Bevezetés a hermeneutikába egyetemi tankönyvként is használható, monografikus igénnyel megírt szakkönyv; a filozófiai hermeneutika előzményeinek, kialakulási folyamatának és tartalmi elemeinek értelmező felvázolását és kifejtésé tartalmazza. Jelen kötet a kolozsvári Egyetemi Műhely Kiadónál korábban megjelent első kiadás javított, helyenként átdolgozott változata.
A Bildung (képzés, művelődés) fogalma a 18. század második felétől kezdve a pedagógiai és filozófiai gondolkodásban egyaránt kitüntetett szerepet töltött be német nyelvterületen. E fogalom képes volt néhány alapvető, de egymásnak bizonyos tekintetben ellentmondó törekvésnek, szellemi igénynek az összefogására, melyek a polgárosodó Németországot ebben az időszakban jellemezték...
Kötetünk Bukovics István – többnyire máshol még nem publikált – tanulmányait tartalmazza. Minden bizonnyal, a Wesley János Lelkészképző Főiskolán végzett oktatói szakvezetői tevékenységének is köszönhető, hogy a szerző figyelme a hittudomány kérdései felé fordult. Ez az érdeklődés azonban továbbra is a természettudós, biztonságtudományi – többnyire a saját maga által kidolgozott – módszereket és szemléletet alkalmazva történt.
Bár fennmaradásunk kérdése a legfontosabb közügy, de az emberek többsége erről a problémáról még csak nem is hallott. Ennek az olvasmányos stílusban készült könyvnek az elsődleges célja, hogy a magyar demográfiai válságra felhívja a figyelmet, ami a válság megoldásának az előfeltétele. A könyvet elsősorban pedagógusoknak és a közügyek iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.
A klíma és az ember kölcsönhatása és ennek értelmezése a kezdetektől napjainkig kíséri sorsunkat az özönvíztől a kipufogógázokig. A szerző végig vezet történelmünkön: változó tények és megfigyelések, furcsa gondolatok és elméletek, félelmek, grandiózus tervek és víziók a klímáról.
Mi az idő? Miért különbözik a természet idősíkja és az egyén szubjektív időélménye? Milyen változatai vannak az emberi közösségek által megalkotott, társadalmilag meghatározott időnek? Miként jelenítik meg az időfelfogás sokféleségét a különböző tudományok?
Ebben a könyvében Richard Rohr az emberi élet egyik legmélyebb misztériumába avatja be az olvasót: éppen életünk első felének szinte szükségszerűen lejátszódó bukásai és csalódásai válhatnak az alapjává annak a bölcsességen alapuló, mély életörömnek, amelyet az élet második fele tartogat számunkra.
Jelen kötet elemzései a teljesség igénye nélkül kísérlik meg felvázolni az elmúlt 200 esztendő azon problémaköreit, amelyek napjaink euroatlanti világának sorsát jelentősen befolyásolják. A tanulmányok fő metszetei a demokrácia, a szabadságjogok, a liberalizmus és a globalizáció kérdéseinek összefüggései a civil társadalmak XXI. századi esélyeinek szempontjából.
Nicolai Hartmann kultúrtörténeti-filozófiai közelmúltunk tudományosságának egyik meghatározó személyisége, a 20. század ontológiájának, értékelméletének, etikájának és esztétikájának szisztematizáló törekvésű gondolkodója. A kritikai realizmus képviselője, a 20. századi metafizika legjelentősebb megújítója. Hartmann Etikája a kultúrtörténet egyik legjelentősebb nagyetikája.
Sem a történelem, sem a filozófiatörténet folyamatossága nem ragadható meg csupán abban, hogy az események, illetve a gondolatok valahonnan valahová tartanak. Fontos ismerni a belső mechanizmust is, például azt, ahogy az újban mindig megtalálhatók a régi, a megelőző gyakorlatok, világlátások maradványai...