Filozófia
Paranormális jelenségek, amelyekről napjaink merev természettudományos gondolkodása nem akar tudni, pedig létezésüket emberek millióinak tapasztalatai támasztják alá, és sokuk valós voltát szigorúan tudományos vizsgálatok is igazolják. Charles T. Tart – aki egyben transzperszonális pszichológus is – több mint ötven éve kutatja ezt a területet.
A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. Betekintést nyújtsanak az elme alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.
A kötet tanulmányai a lélek/elme és test integrált voltának különböző korok filozófusai által kidolgozott változatait elemzik, megmutatva, hogy ugyanannak az ideának különböző történeti korokban és intellektuális kontextusokban milyen típusai léteztek.
Hogyan képzelhető el egy olyan kritikai társadalomelmélet, ami a magyar társadalomfejlődés sajátosságaiból indul ki? Mi köze az állampolgári szocializációnak és az autonómia kialakulásának a késleltetett modernizáció problematikájához? Miként használhatók fel e kérdések vizsgálatához az olyan társadalomelméletek, mint Habermas kommunikatív cselekvéselmélete, Bourdieu habitus- és mezőelmélete, Luhmann rendszerelmélete...
Kaposi Márton tematikus monográfiája átfogó képet nyújt az egyéni rejtőzködés bonyolult jelenségköréről: azt mutatja be több oldalról is, miért vállalkoznak olykor egyes emberek önmaguk kilétének vagy mibenlétének álcázására.
A kötetbe válogatott szövegek arra tesznek kísérletet, hogy a társadalmi nemi megközelítésmódot érvényesítsék a filozófia, az irodalom, a társadalom- és kultúrakutatás területén. Az itt bemutatott tudásformák különbözőképpen teszik lehetővé, hogy a társadalmi nemi jellegről beszéljünk, hiszen eltérő bennük az univerzális humanizmusnak álcázott maszkulin hegemónia módozata is.
A szerző, aki a szellemtudomány kiváló ismerője és cselekvője, bibliai szövegek kutatója, ezúttal olyan meditációs kézikönyvet írt, ami a közérthető nyelvezetnek és a plasztikus, valóban gyakorlati példáknak köszönhetően a spirituális út elején álló olvasókhoz is szól.
Polányi Mihály Személyes tudás című könyve a huszadik század egyik legfontosabb tudományfilozófiai munkája. A hallgatólagos tudás elképzelése, miszerint „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani” széles körben elterjedt. Polányi szerint az emberi tudás se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes. Ugyanakkor azt, hogy ez mit is jelent pontosan, komoly félreértések és félreértelmezések kísérik.
A mennyek országa mostanra valóban közel jött, a másik oldalról, ahonnan korábban nem lehetett fölkeresni. Az ember gyengeségében jelent meg; a hétköznap – szokásaink – hamuja alatt izzik a kezdés parazsa. Aki föllobbantja, azt a Szent Szellem áldása kíséri...
A kötet alapvetően esztétikai szempontból közelíti meg a művészetelméleti kérdéseket, de a téma jellegéből adódóan számos határterületet is érint: egyaránt ajánlhatjuk a szenvedélyfilozófiák, a drámaelmélet, a retorika, a művészetpszichológia és a befogadáselmélet iránt érdeklődők figyelmébe.
Az emberi evolúció speciális képességeket váltott ki, amelyek irányítják társadalmi kapcsolatainkat, kultúránkat, hozzáállásunkat a vallási meggyőződéshez. A különböző tudományágak újabban egymáshoz közeledve magyarázatot adnak a társadalmak számos aspektusára...
A szerző a társadalomelmélet története és mai irányzatai mellett a legalaposabb társadalmi jelenségek (a gazdaság, a politika, a mindennapi élet, az erkölcs, az etnikai identitás, a kultúra, a művészet, a tudatosság, a vallás, a globalizáció) komplex szemléletű bemutatására törekszik.
Az utóbbi évtizedben sok szempontból a tények válságának világában élünk. Kötetünk a filozófia, pszichológia, idegtudomány, nyelvészet, tudománytörténet, kommunikációkutatás szakértőinek konferenciája alapján azt járja körbe, hogy van-e ezeknek a „válságoknak” közük egymáshoz.
Az ókortól napjainkig nemcsak a nagy gondolkodók tesznek fel kérdéseket az egész értelmére vonatkozóan, minden gondolkodó ember máig megkérdezi újra és újra: Mit érek? Szabad vagyok? Mire építhetek? Hatalom, hit, értelem? Hol van Isten? Megtapasztalhatom Őt? Hogyan cselekedjem? Miért vagyok felelős? Mi érlel engem? Mi vigasztal? Mi vár a halál után?
William James A vallási élmény változatai (Varieties of religious experience) című munkája a vallásfilozófia és -pszichológia úttörő műve, amely Émile Durkheim és Max Weber művei mellé állítható, ugyanakkor olvasmányosabb, mivel több empirikus anyagot, esettanulmányt tartalmaz.
Max Webernek a zene alapjairól szóló tanulmányát teljes terjedelmében magyarul első ízben csak most, közel egy évszázados késéssel veheti kézbe az Olvasó. A kötet a nagy társadalomtudós halálának századik évfordulójára jelenik meg.
John Gray ateizmusa nem ellensége a vallásnak, ellenkezőleg, úgy gondolja, hogy a vallás fontos támasza a kultúráknak, és olyan tartalmakat közvetít, amelyeket csak egy mítoszon keresztül lehet átadni. A kortárs európai és brit világ azonban Gray szerint visszavonhatatlanul vallás utáni, szekuláris – csakhogy a szekularizálódás önmagában nem szabadít meg a vallások tudatformáló erejétől.
Weissmahr Béla S.J. (1929-2005) a jezsuiták müncheni filozófiai fakultásának elismert és kedvelt professzora, a 20. század egyik nagy hatású filozófiai áramlatának, az ún. „transzcendentális neotomizmusnak” legnagyobb magyar képviselője volt. Filozófiai munkássága e kötettel teljesen hozzáférhető válik hazájában. Ezzel megnyílik annak lehetősége is, hogy egy jelentős és eredeti magyar filozófus hatást gyakorolhasson hazánk szellemi életére.