Filozófia
Az evolúcióelmélet klasszikus művének bevezetővel és jegyzetekkel ellátott új fordítása. Aktualitását a korábbi fordítások nehéz megszerezhetőségén kívül ezek elavultsága adja, továbbá az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mutatkozó mind nagyobb érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.
Az invenció kifejezése köré írt elméleti diskurzus a görög mitológiából ismert múzsák leleményétől ível a filozófiatörténetben kijelölhető „feltalálásokon” át a nyelvi ősperformatívumok kérdéséig, valamint a szubjektum belső világában (a psychében) kitapogatható újító vágyaktól a társadalmi képzelőerőben született újításokig. A kötetben kibomló filozófiai-művészeti narratíva az invenció problémáját egyszerre tudja filológiailag alaposan és pontosan körbejárni, a művészeti képzelőerőt mozgósítva pedig kiszélesíteni az értelmezési mezőket.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy az elmúlt évezredek alatt felhalmozott tudás vajon boldogabbá tett-e bennünket. Ha igen, akkor valószínűleg jó úton vagyunk. Ha nem, akkor valamit elrontottunk. Tízezer éve járjuk a mezőgazdaság, tágabb értelemben a környező világ jelentős megváltoztatásának útját. Mielőtt evidenciaként könyvelnénk el, hogy jó irányba haladunk, érdemes lenne ezt megfelelő érvanyaggal is alátámasztanunk. Erre tesz kísérletet ez a könyv.
Diogenész Laertiosz A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben című műve mind a mai napig az antik filozófiatörténet egyik leggyakrabban idézett forrása (miután a filozófiatörténet mai formájában sokáig ismeretlen volt). Ha a szerző népszerűségre törekedett, minden kritika és szövegkritika ellenére elérte célját.
A második kötet stílusára nagyjából ugyanaz jellemző, mint az első kötetére. Úgyszólván az egész nem egyéb, mint indirekt beszéd. Laertiosz igyekszik az életrajzi adatokat élénkíteni különböző groteszk és burleszk jelenetekkel a bölcsek és filozófusok életéből, és amennyire lehetséges, nézeteiket (gnómáikat) áthagyományozni az utókornak.
Ez a kötet nem csak egy rekonstrukciós munka, hanem Lukács György életművének és dilemmáinak bemutatása és megtisztítása során aktualizált politikai és egzisztenciális kihívásokat is végiggondolhat az olvasó.
E könyv az elmúlt évtizedek során legendás hírre tett szert: címe a nyomtatott betű, tágabb értelemben pedig az írásbeliség metaforájává vált. A Gutenberg-galaxis 1962-es megjelenése óta viták kereszttüzében áll: a róla alkotott vélemények a rajongó elfogadástól a teljes elutasításig ívelnek.
„Két dolog tölti el elmémet mindig új s egyre fokozódó csodálattal és hódolattal, minél gyakrabban és hosszabban gondolkodom el róluk: a csillagos ég fölöttem és a morális törvény bennem.” Ezzel a híres mondattal kezdődik A gyakorlati ész kritikája Zárszava, azé az írásé, amely Kant etikai műveinek sorában a második helyet foglalja el Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (1785) után.
Lakatos Imre (1922–1974) 1956 decemberének első napjaiban változatos és nem kevéssé ellentmondásos évtizedek után választotta az emigrációt az újra szovjet megszállás alá került Magyarországról. A Nagy-Britanniában töltött közel húsz év alatt a matematika filozófiája és az általános tudományfilozófia egyik legelismertebb művelőjévé vált. Kötetünk főleg a matematikával kapcsolatos, eddig magyarul meg nem jelent írásait tartalmazza.
Frédéric Gros francia filozófiaprofesszor, emellett elkötelezett túrázó, aki a gyaloglást nem sportnak tekinti. Nagyközönségnek szóló filozófiai esszéje a gyaloglás, sétálás, kóborlás, kószálás, túrázás mibenlétét tárja fel.
Horváth Márk könyvében magyar nyelven elsőként tárja fel a halál és a digitalitás komplex kapcsolatát. Teszi ezt egy olyan filozófiai utazás keretében, amely elhagyott, digitális kísértetek által benépesített internetes oldalakon, felbomló e-maileken, gyászról szóló számítógépes játékok grafikai hibáin, számítógépes vírusokon és a „megrontott vér” tombolásán át egészen a lekapcsolt számítógépes játékok tömeges kihalásáig és Slender Man vérengzéséig vezet.
Az olvasó megismerkedhet az erkölcsi világrend elleni háborúval, a történelmi eszmék sorsával, a hamis meggyőződés természetrajzával, nemzeti identitásunk alapkérdéseivel, a szerző által vázolt érték-érzés elmélettel, az igazság feltárásának szükségszerűségével.
A hegeli filozófia alapsajátosságát ontológiai alaptörekvései adják, s ennek a létre való irányultságnak eminens és adekvát kifejeződése az a kategoriális kétvilág, mely minden számottevő művében a filozófiának, mint az „igazság kifejtése útjának” tartalmi artikulációját, formai szerkezetét s ezáltal módszerét és rendszerét is biztosítja.
Évekkel ezelőtt egy olyan társaságban voltam, ahol a beszélgetés során valaki feltett egy kérdést: át tudjuk-e adni másoknak mindazt a tapasztalatot és tudást, amire szert teszünk, és amit megtanulunk életünk során? A válasz nemlegessége elgondolkodtatott...
Slavoj Žižek szlovén filozófus a mai radikális baloldal emblematikus gondolkodója. A napjainkban zajló menekültválság kiváló alkalmat nyújt Žižeknek ahhoz, hogy ideológia-kritikai éleslátását gyakorolja. Könyve nem a válság történelmi, politikai okairól és megoldásának pragmatikus lehetőségeiről szól, hanem arról a kettős zsarolásról, amelynek csapdájába a menekültválságot kísérő konfliktusokban résztvevő valamennyi fél beleesett.
Alexander Batthyány könyve igényesen megírt mű. Nem lehet csak úgy „menet közben” olvasni, hiszen együtt gondolkodást igényel, és engednünk kell, hogy tartalma megszólítson. S közben olyan fontos, egzisztenciális kérdések merülnek fel, amilyeneket az ember eddig talán még soha nem tett fel, vagy nem tudott megválaszolni, most pedig meglepő világossággal tárulnak fel előtte.
A Hermés Trismegistosnak tulajdonított nagyszámú, főleg görög nyelven fennmaradt értekezés rendkívül fontos forrás az ókori filozófia és vallás történetének megértése szempontjából. Jelen kötet az első olyan magyar nyelvű monográfia, amely a hermetikus irodalom főbb problémáit járja körül.
Rollo May amerikai pszichológus, a Love and Will (Szeretet és akarat, 1969) című nagy hatású könyv szerzője, a humanisztikus pszichológiával és az egzisztencialista filozófiával rokonítható egzisztenciális pszichoterápia egyik fő képviselője. A létezés felfedezése az első magyarul is olvasható könyve.
A kötet a magyar neveléstudomány és a filozófia kölcsönviszonyát mutatja be a 19. század elejétől a 20. század második feléig. A tanulmányok egy része szélesebb történeti kontextusba helyezi e kérdést, elsősorban a német pedagógiai és filozófiai gondolkodáshoz fűződő gazdag kapcsolatok kerülnek bemutatásra.