Antropológia
Sirin mama nyugati hadjáratának története egy északkelet-kínai sibe embernek, He Junyounak (1924-2012) köszönhető. Sárközi Ildikó Gyöngyvér bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátott fordítása az ő örökségét önti formába magyar nyelven.
A Szellemhívók és áldozárok kötetcím az amerikai őslakos vallások két fontos jelenségét nevezi meg. A szellemhívó szó az inuit (eszkimó) angekok, dán ndemaner kifejezés pontos fordítása, régi magyar áldozár (áldozópap) szavunk pedig itt az azték és inka vallási specialistára utal.
Brunner Erzsébet (1910–2001), a Képzőművészeti Akadémián tanuló tehetséges szobrásznövendék édesanyjával, Sass Brunner Erzsébet festőművésszel 1929-ben otthagyta a magyarországi biztos életet, az ígéretes karriert, és szó szerint világgá ment. Művészete Indiában kivirágzott, sikeres festő lett. A 20. századi India óriási alakjaival, Mahátmá Gándhíval, Dzsaváharlál Néhrúval, Indirá Gándhíval kötött életre szóló barátságot.
A szociokulturális antropológiának ezen ága Magyarországon még nagyon fiatal és kevesen művelik. Az USA-ban és Nyugat-Európában azonban jelentős múltra tekint vissza; manapság nagyon népszerű, sőt keresett szakterületnek számít a piaci felhasználók körében is.
A kötet a gazdag hagyományokkal rendelkező hazai Szibéria-kutatást kívánja a posztkolonialista antropológia kritikai olvasatával gyarapítani. A szerző három évig élt Északkelet-Szibériában, terepmunkáját egy közép-jakutiai szaha (jakut), illetve egy kelet-jakutiai, evenkik lakta faluban végezte...
Mi tesz minket emberré? Csányi Vilmos az elmúlt évtizedekben itthon és világszerte nem csupán azt változtatta meg alapjaiban, ahogyan a kutyákról gondolkodunk, hanem társadalmi kérdésekben is bölcs irányt mutat közös múltunk és jövőnk kérdéseiben. Új könyvében a legfrissebb kutatási eredményeket is felhasználva azt vizsgálja, hogyan alakult ki az emberi képzelet és kreativitás, és mi volt a szerepe az ősi közösségek életében, valamint a kultúrák kialakulásában.
Húsz éve jártam először Nyugat-Szibériában, és tizenkét év intenzív kapcsolat fűz a Szinja folyó mentén lakó hanti csoporthoz. Életem részévé váltak, és ők is számon tartanak engem. A kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszere azt követeli a kutatótól, hogy merüljön bele minél jobban a másik kultúrába, s közben külső szemlélőként figyelje azt.
Sok népszokás gyökerei nyúlnak vissza a kereszténység előtti korba, mégis a történelem eseményeinek következtében Európa kevés helyén maradtak fenn olyan források, melyek lehetővé tennék, hogy a kezdetektől akár a jelenig végigkövethessük egy-egy népi szokás alakulását.
Jankó János a 19-20. század fordulójának kiemelkedő jelentőségű néprajzkutatója, akinek munkássága meghatározó a magyar néprajztudomány bizonyos területein.
A tanulmánykötet Gyimesben, a romániai Hargita és Bákó megyék három településén (ezek közül is elsősorban Gyimesközéplokon) öt éve folyó vizsgálatok első összefoglaló eredményeit tartalmazza.
Szőke Anna könyve egy szinte ismeretlen vidék magyarságáról ad hírt, gazdag néprajzi ismeretanyagot és fest színes képet, amellyel a magyar néprajzkutatás fehér foltjai közül egyet sikerült eltüntetni.
A kötet egy hazánkban kevésbé ismert irodalomba nyújt bepillantást – a Kanadában angol, illetve francia nyelven írt műveket tematikus szempont alapján taglalja a legkorábbi szépirodalmi megnyilvánulásokban, illetve napjaink egyre gazdagabb és sokszínűbb alkotásain keresztül.