A magyar nyelv kézikönyvei
A sorozat nagyobb terjedelmű, a nyelvészethez kapcsolódó, illetve a magyar nyelv szavait, kifejezéseit különböző szempontok alapján lajstromozó munkákat foglal magában, elsősorban egynyelvű szótárakat, enciklopédiákat. Kötetei között található szólás- és közmondásszótár, szinonima- és antonimaszótár, etimológiai szótár, értelmező szótár, tájszótár, hasonlatszótár, kiejtési szótár, helyesírási szótár, továbbá stilisztikai és alakzatlexikon, idegen szavak szótára, illetve állat- és növényneveket, valamint rövidítéseket tartalmazó enciklopédia is, de helyet kapott a sorozatban versantológia, nyelvi játékokat tartalmazó gyűjtemény és átfogó jellegű magyar grammatika is. A sorozat szerkesztője Kiss Gábor nyelvész, a Tinta Könyvkiadó igazgatója.
A Jókai-enciklopédia betűrendes elrendezésben megmagyarázza, értelmezéssel látja el Jókai regényeinek ma már nehezen érthető szavait, kifejezéseit; megadja a regényekben szereplő idegen nyelvű szavak, kifejezések, mondatok magyar fordítását, feltüntetve, hogy az adott szöveg milyen nyelvű ismereteket közöl Jókai regényalakjairól, a műveiben szereplő személyekről; röviden bemutatja a regényekben felbukkanó történelmi eseményekhez kapcsolódó szavakat, fogalmakat.
A magyar nyelv kultúránk legfőbb hordozója, értő ismerete elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tanulásnak is. A kötet célja, hogy megkönnyítse az átjárást a sajátos szerkezetű magyar és az idegen – elsősorban az indoeurópai – nyelvek között. Újszerű módon, összehasonlító-funkcionális megközelítéssel magyarázza a magyar nyelvi rendszer működését, pontosabban a működés rendszerét.
Anyanyelvünk iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat.
A könyv 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúrtörténeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.