Táplálásterápia
Paraméterek
| Szerző | Télessy István |
| Cím | Táplálásterápia |
| Alcím | Táplálkozás-élettantól a farmakonutrícióig |
| Kiadó | Medicina Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 580 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 226 678 3 |
Eredeti ár:
7.800 Ft
|
A könyv igen nagy területet ölel fel. Tudományos alapossággal értelmezi a táplálkozás során végbemenő élettani folyamatokat. Ábrái, táblázatai, képletei lehetővé teszik az egyes problémák alaposabb megismerését, megoldását is. |
|
|
|
Leírás
A könyv igen nagy területet ölel fel. Tudományos alapossággal értelmezi a táplálkozás során végbemenő élettani folyamatokat. A bevezető fejezetek, a táplálkozás élettana a biológusok és a dietetikusok számára igen fontos. Megismerhetők belőle a különböző eredetű tápanyagok forrásai, előnyös és hátrányos tulajdonságai, az élelmiszeradalékok, az élvezeti cikkek. Megismertet különféle táplálkozási szokásokkal, a táplálékkészítési eljárások hatásával a tápanyagok hasznosulására, számos diétás rendszerrel, alkalmazásuk feltételeivel. Különösen az orvosok számára fontos a táplálkozási problémák és a táplálkozással összefüggő ártalmak, fertőzések, allergiák ismerete. A könyv nagyobb része azonban a mesterséges táplálás mai ismereteinek tankönyvszerű tárgyalására koncentrál. Részletesen leírja az orális és az enterális, valamint a parenterális táplálás tápszereit, tápoldatait, azok készítésének, ellenőrzésének, felhasználásának részleteit, beleértve otthoni alkalmazásuk lehetőségeit és feltételeit is. Kitér a gyógyszerek hatására a terápiás táplálás során, valamint foglalkozik az előforduló nem kívánt hatásokkal, potenciális iatrogén ártalmakkal. Ábrái, táblázatai, képletei, a bőséges irodalom lehetővé teszi az egyes problémák alaposabb megismerését, megoldását is.
Medicina Könyvkiadó, 2017.
Írta: Dr. Télessy István
Lektor: Prof. Dr. Figler Mária, Dr. Dárdai Ernő
Tartalom
Előszó
I. Alapismeretek
1. A táplálásterápia mint önálló szakterület
2. A klinikai táplálás és a táplálásterápia rövid története
3. A mesterséges táplálás rövid áttekintése. A táplálásterápiában érintett szakmák együttműködése
Irodalom (1., 2., 3. fejezethez)
4. Táplálkozás-élettani áttekintés
Az egészséges táplálkozás
A táplálkozás ingerei és szabályozása
A tápanyagfelvétel LADME rendszer szerinti áttekintése
A tápanyagkomponensek felszabadulása és emésztése
A tápanyagkomponensek abszorpciója
A disztribúció fázisa és a szisztémás tápanyagkomponens-transzport
A tápanyagok metabolizmusa
A kiválasztás
Irodalom (4. fejezethez)
5. A szervezet tápanyagháztartása
A víz, az italok és a folyadékháztartás
Folyadékháztartás
A víz
A tej, az üdítők, az alkoholmentes italok
Az energia-háztartás
A szénhidrátok és a szénhidrát-anyagcsere
A cukrok
A keményítők
A glikémiás index és a glikémiás terhelés
A zsírok és a zsíranyagcsere
A zsírok nevezéktana
Az egyes zsírsavcsaládok fő jellemzői
A telítetlen zsírsavak jellemzői
Közepes szénláncú trigliceridek
Transz-zsírsavak
A konjugált linolénsav
Növényi olajok
Olívaolaj
Szezámolaj
Napraforgóolaj
Repceolaj
Kókuszolaj
A fehérje-anyagcsere és az aminosavak
A szervezet nitrogéntartalma
A fehérjék anyagcseréje
Az aminosavak csoportosítása
Az aminosavak élettani jellemzése
Az alkoholok
A makroelemek és az elektrolitok
A nyomelemek
A vitaminok
Zsíroldékony vitaminok
Vízoldékony vitaminok
A tápanyagok együtthatása
Irodalom (5. fejezethez)
6. Egyéb táplálék-összetevők és az élelmiszerek táplálkozás-élettani szerepe
Nem energiahordozó tápanyagkomponensek
Növényi eredetű összetett anyagok
Növényi hormonok és szerkezeti társaik (szteroidok)
Fenolszármazékok és polifenolok
Élelmi rostok
Élelmiszer-adalékok
Egyes élelmiszerek táplálkozás-élettani jellemzése
Fehérjeforrások
A tojás
A húsok
A tej és tejfehérjék
A szója
Zsírforrások
A sertészsír
A baromfizsír
A halolaj
A vaj
A margarin
Olajok
Szénhidrátforrások
A burgonya
A gabonafélék
A méz
Egyéb növényi élelmiszerek és élvezeti cikkek
Zöldségek
Gyümölcsök
Diófélék
Földimogyoró
Fűszerek
Élvezeti cikkek (tea, kávé, csokoládé)
Kis alkoholtartalmú italok
Táplálkozási problémák
Obesitas és kardiometabolikus szindróma
Fogyás és soványság
Evészavarok
A táplálkozáshoz köthető egyéb ártalmak
Élelmiszer eredetű fertőzések
Élelmiszer okozta mérgezések
Ételallergia, tápanyag-intolerancia
Táplálkozási szokások, konyhatechnikai eljárások
Dietoterápia és a diéták
Terápiás diéták
Fogyókúrás diéták
A lúgosításról
A vegetáriánus étrendről
Az ételkiválasztás és az elkészítési technika jelentősége
Az étel kiválasztásának jelentősége
Az élelmiszer-feldolgozás és a konyhatechnika táplálkozás-élettani hatásai
Irodalom (6. fejezethez)
II. A beteg ember táplálásterápiás ellátása
7. A beteg tápanyagigénye és tápláltsági állapotának meghatározása
A tápláltsági állapot meghatározása
Antropometriás módszerek
A testösszetétel meghatározása
Biokémiai módszerek
Immunológiai módszerek
Funkcionális mérőmódszerek
Orvosi megítélés
Összesített értékelések
Speciális esetek a tápláláltság megítélésében
Az elhízott beteg
Időskori sarcopenia és cachexia
Anorexia
Rejtett éhezés (szelektív alultápláltság)
Esszenciális zsírsav hiány (EFAD)
A stressz és az akut betegségek okozta tápanyagigény-változás
A terápiát nehezítő anyagcsere-állapotok
A túlsúlyos beteg alultápláltsága
Fokozott folyadékretenció
A szénhidrát-anyagcsere zavara
Irodalom (7. fejezethez)
8. A klinikai táplálás tápanyagkomponensei
Szénhidrátok
Glükóz
Giükózpótló szénhidrátok
Monoszacharidok
Diszacharidok
Oligoszacharidok
Poliszacharidok, élelmi rostok
Zsírok és zsíremulziók
A zsírsavak eliminációja
Intracelluláris zsírsavtranszport
A zsíremulziók hasznosulása
A zsírsavak farmakológiai hatásai
A tápoldatként felhasznált zsíremulziók szerkezete
Speciális zsíremulziók
Strukturált lipidek
Az ómega-3 zsírsavak
Antioxidánsokkal dúsított zsíremulziók
MUFA-tartalmú zsíremulziók
Hármas és négyes keverék (generációs zsíremulziók)
Rövid szénláncú zsírsavak
Mikroemulziók
Zsírpótló tápanyagok
Aminosavak, aminosavkeverékek, fehérjék
Dipeptidek
Aminosavhelyettesítők
Albumin
Víz
Makroelemek
Nyomelemek
Vitaminok
Egyéb komponensek
Inzulin
Növekedési hormon (somatropinum) és az anabolikus kezelés
Nukleinsavak, nukleotidok
Farmakonutríció
Farmakonutriensek a gyakorlatban
Kitekintés a jövőbe
Irodalom (8. fejezethez)
III. Az orális és az enterális táplálás
9. Az orális és az enterális táplálás lehetőségei
Az orális, az enterális és a parenterális táplálás mennyiségi kérdései
Az orális és az enterális táplálás eszköztára
A tápszerek típusai és indikációik
A klinikai táplálásban alkalmazott gyógytápszerek típusai
Tápszerbeviteli eszközök
Az orális és az enterális táplálás speciális lehetőségei
Gyógyszerek beadása enterális szondán keresztül
Étrend-kiegészítők, „nutraceuticais”, funkcionális élelmiszerek, „foodomics”
Általános áttekintés
Halolajtartalmú étrend-kiegészítők
Probiotikumok és prebiotikumok
Egyéb, gyakran alkalmazott nutraceuticals
10. A gyógyszerek hatása a táplálkozásra és a táplálásterápiára
Allergiás reakciók
Az ízérzés megváltozása
Antikolinerg hatás
Szájszárazság (xerostomia)
Kognitív és pszichiátriai zavarok
Gastrointestinalis zavarok
Gastrointestinalis fekélyek
Hányinger, hányás
Hasmenés
Székrekedés
A tápanyagok feldolgozását, hasznosulását és ürülését befolyásoló gyógyszerhatások
A májműködés gyógyszeres befolyásolása
A pancreasműködés gyógyszeres befolyásolása
A veseműködés gyógyszeres befolyásolása
A gyógyszerek hatása a mikronutriens-háztartásra
11. A táplálkozás és a klinikai táplálás hatása a gyógyszerekre és a gyógyszerek hatására
A felszívódást megelőző fázis
A felszívódás befolyásolása
A felszívódás utáni fázis
12. Az orális és az enterális, valamint az enterális és parenterális együttes táplálás
Irodalom (9., 10., 11., 12. fejezethez)
IV. A parenterális táplálás
13. A parenterális táplálás lehetőségei
A parenterális táplálás szükségessége
Egyidejű parenterális szubsztrátbevitel
Tápoldat-bevitel technika szerinti felosztás
Tápanyag-beviteli hely szerinti felosztás
Kalóriabevitel szerinti felosztás
Hipokalorikus táplálás
Normokalóriás (izokalóriás) táplálás
Hiperkalóriás táplálás
Gyakorlati megfontolások a tápanyagbevitellel kapcsolatban
Dozírozás szerinti felosztás
A parenterális tápoldatkeverék beadásának minőségi elvárásai
14. Parenterális táplálás tápoldatkeverékekkel
Gyári parenterális tápoldatkeverékek
Egyedi keverékinfúziók
15. A tápoldatkeverék rendelés, előállítás és felhasználás kockázatai, valamint a minőségmenedzsment
Tápoldatkeverék rendezése
A tápoldatkeverék-rendelés szakmai ellenőrzése (gyógyszerészi vényvalidálás)
A tápoldatkeverék-készítés biztonsága és a minőségmenedzsment
Tápoldatkeverék biztonságos előállítása
A tápoldatkeverék-előállítás dokumentálása
A tápoldatkeverék-előállítás oktatásának kérdése
A Magyar Gyógyszerkönyv szerinti minőség
Az ellenőrizendő oldatkeverékek csoportosítása
Késztermékek ellenőrzése
Kötelező vizsgálatok
16. A parenterális tápoldatkeverékek előállítása és tárolása
Általános megfontolások
A többkamrás tápoldatrendszerek individualizálása
Tápoldatok előállítása komponenseikből
A követelmények, a standardok és a műveleti leírások jelentősége
Az előállítás feltételrendszere és a keverékkészítés technológiája
Előkészítés
Személyi feltételek
Tárgyi, technikai feltételek
Tápoldatkeveréshez használt eszközök és keverőberendezések
Az egyedi keverékkészítés technológiája
A tápoldatkeverékek tárolása
Dokumentálás
Ellenőrzés
A gyógyszerhiány áthidalása
Irodalom (13., 14., 15., 16. fejezethez)
V. A klinikai táplálás kockázatai
17. Az enterális táplálás nem várt – nem kívánt hatásai, a komplikációk
18. A parenterális tápoldatkeverékek szennyeződései
19. A parenterális tápoldatkeverékek stabilitása
Oldat–tartály és oldat–infúziós szerelék kölcsönhatások
Oldat–oldat kölcsönhatások oldatstabilitás és -kompatibilitás
Elektrolitok kölcsönhatásai
Szénhidrátok kölcsönhatásai és stabilitása
Aminosavak kölcsönhatásai és stabilitása
Zsíremulziók kölcsönhatásai és stabilitása
Vitaminok kölcsönhatása és stabilitása
Gyógyszerek és egyéb additívok kölcsönhatásai
20. Nem kívánt metabolikus hatások a táplálásterápia során
Általános mellékhatások
Visszatáplálási (refeeding-) szindróma
Túltáplálás (overfeeding)
Alultáplálás és tápanyagdeficit
Tápanyagfüggő metabolikus mellékhatások
Szénhidrátok
A szénhidrátok megvonási tünetei
Szénhidrát-intolerancia
Alkohol
Aminosavak
Zsírok
A klinikai táplálás egyéb szövődményei
21. A parenterális táplálás technikai szövődményei
A kanülbehelyezés szövődményei
A vénakanül-, vénakatéter-ellátás szövődményei
Thromboticus szövődmények
Egyéb infekciók
Hyperlipidaemia
22. A parenterális táplálás egyéb szövődményei
Gyomor-bél rendszeri mellékhatások
Allergiás reakciók parenterális táplálás során
Egyéb mellékhatások
23. A parenterális táplálás szövődményeinek elhárítása – a beteg monitorozása
Irodalom (17., 18., 19., 20., 21., 22., 23. fejezethez)
VI. Otthoni klinikai táplálás ellátás
24. Tartós otthoni enterális táplálás
25. Otthoni parenterális táplálás
Történeti áttekintés
A betegbeválasztás kritériumai (indikáció)
Az OPT-team
A beteg tápanyagigénye
A tápoldatkeverék beadásának módja, helye és a vénakatéter ellátása
Betegoktatás
A komplikációk megelőzése és felismerése
A leggyakrabban előforduló hibák
Vitaminok és nyomelemek tápoldathoz keveróse
Az OPT-n lévő beteg gyógyszeres terápiája
A beteg kezelésének monitorozása
26. A tartós enterális vagy parenterális táplálásban részesült betegek visszavezetése a természetes táplálkozásba
Irodalom (24., 25., 26. fejezethez)
Zárszó
Mellékletek
A könyvben alkalmazott rövidítések
Tárgymutató
A könyvben megtalálható vegyületek képletének oldalszáma
