Leírás
Az oktatás és képzés különböző szintjein a „tanulási eredmények” megközelítés az elmúlt évek legnagyobb hatású fejlesztő eszközévé és az európai oktatási reform legfontosabb elemévé vált. A tanulási eredmény (learning outcome) a tanulással – a tanulási szakasz végére – elérhető kimeneti követelmények leírását jelenti, a Magyar Képesítési Keretrendszerhez illeszkedő tudás + képesség + attitűd + autonómia-felelősség kontextusában meghatározott cselekvő szintű kompetencialeírás. Azt határozza meg, hogy a hallgató mit tud, mit ért és önállóan mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot, függetlenül attól, hogy hol, hogyan, és mikor szerezte meg ezeket a kompetenciákat (CEDEFOP 2008; Európai Parlament és Tanács 2008, Európai Unió Tanácsa 2017).
A tanulási eredmény alapú képzéstervezés és -fejlesztés a különböző nemzeti képzési rendszerek fennmaradása mellett biztosítja a képesítések hazai és európai elismertethetőségét, összehasonlíthatóságát és átláthatóságát. A tanítási-tanulási folyamatokban a tanulási eredmények megközelítés nem egyszerűen egy új technika, hanem olyan új szemlélet és gondolkodásmód, amely alapvetően átalakít(hat)ja az oktatás világát. A felsőoktatás jelenleg az egyetlen szektor ahol jogszabályi és alkalmazási kötelezettség társul a Magyar Képesítési Keretrendszerhez és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztéshez. A felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségek tanulási eredmény alapú képzési és kimeneti követelményei jelentős kihívást és szemléletváltást jelentenek a felsőoktatásban, mert az újrafogalmazott követelmények a Magyar Képesítési Keretrendszer logikáját veszik át, és a korábbi tartalmi és folyamatszabályozás helyett a tanulási folyamat kimeneti eredményeire fókuszálnak. A képzés – tanulási eredmény alapú – kimeneti szabályozása olyan új megközelítés a felsőoktatásban, amely nemcsak az intézmények autonómiáját, de felelősségét is jelentősen megnöveli. A kimenet felőli szabályozások fontos alkotóelemei a képesítési keretrendszerek, amelyek csak akkor tudnak rendszerként működni, ha az egyes képesítéseket, képzési programokat, tantárgyakat, modulokat is tanulási eredmények formájában fogalmazzák meg. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a felsőoktatás szereplői megértsék az új szemléletmódot, elsajátítsák a tanulási eredmények írásának módszereit, és felfrissítsék – ha szükséges –, megújítsák módszertani és értékelési kultúrájukat.
Az új – tanulási eredmény alapú – képzési és kimeneti követelményeket 2017 szeptemberétől kell alkalmazni a felsőoktatásban Ez számos feladatot ró a felsőoktatás szereplőire. Szükségszerűvé válik a felsőoktatási szakok tanterveinek megújítása, a tantárgyak követelményeinek tanulási eredmény alapú megfogalmazása, a korábbi tanításmódszertani eszköztár átgondolása és a mérés-értékelés eddigi formáinak és módszereinek fejlesztése. Ez pedig a korábbi rutinok áthangszerelését és a tanulásról való gondolkodásunk megváltoztatását is jelenti.
A tanulási eredmény alapú gondolkodásban a tervezés folyamata megfordul. Nem azt kell elsőként megfogalmazni, hogy a tanár mit csinál az órákon, hanem az első lépés az elérni kívánt tanulási eredmények megfogalmazása. Ebből kiindulva szükséges átgondolni, megtervezni azokat a módszereket, amelyek az adott tanulási eredmény elérése és értékelése szempontjából a leghatékonyabbak. Ez jelentős munkabefektetést igényel a képzés szereplőitől. Cserébe jóval átláthatóbbá válhat, hogy mi az, amit oktatni kell, és mit kell értékelni, ezáltal pedig javul(hat) a tanulás minősége és eredményessége. A meggyőződésen alapuló fejlesztés, az eredmény alapú szemlélet belsővé válása sikeresebbé teszi a hallgatók mellett az oktatókat is, és versenyelőnyt biztosít(hat) a felsőoktatási intézmény számára is a képzési piacon (Tóth, 2017). Jelenleg az egyik legfontosabb teendő, hogy az intézményvezetés, a tantervfejlesztők és az oktatók megértsék a kimeneti megközelítés lényegét, a tanulási eredmények alkalmazásának lehetőségeit és módszereit, illetve képesek legyenek azt saját munkájukban eredményesen alkalmazni, és a minőségfejlesztés szolgálatába állítani.
Ennek megfelelően jelen kötetnek kettős funkciója van. Egyrészt a Magyar Képesítési
Keretrendszer és a tanulási eredmények kontextusának, alkalmazásuk várható hatásainak a bemutatása, másrészt példákkal, magyarázatokkal, javaslatokkal illusztrált módszertani támogatás a felsőoktatási tantervek és tantárgyak fejlesztéséhez. A kötet fókuszában a tanulási eredmény alapú szemlélet lényegi elemeinek megismertetése és a tanulási eredmények írásának mód szertana áll, amelyet minden oktatónak és tantervfejlesztőnek adaptálnia szükséges a saját szakterületére, figyelembe véve és felhasználva személyes szakmai és gyakorlati tapasztalatait.
A tanulási eredmény alapú követelménytámasztás a fejlesztési folyamatnak a legfontosabb, de csak az első lépése. A strukturáltabb, átgondoltabb tervezést igénylő tanulási eredmény alapú tantervek, tantárgyak, kurzusok fejlesztése önmagában nem gyakorol minőségfejlesztő hatást a „tantermi” munkára és a tanulás folyamatára, csak abban az esetben, ha átalakul a tanítás folyamata, és frissül az oktatók tanításmódszertani és értékelési kultúrája is. Itt és most nem tárgyaljuk részletesen a tanításmódszertani és az értékelés-metodikai kérdéseket. Ezen témák – fontosságukra való tekintettel – a jelen kötet folytatásaként, önálló kézikönyvben kapnak majd helyet.
Írta: Farkas Éva
Szakmai lektor: Cserné Adermann Gizella, Dina Miletta
Paraméterek
| Szerző | Farkas Éva |
| Cím | Tanulási eredmény alapú tanterv- és tantárgyfejlesztés a felsőoktatásban |
| Kiadó | Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 133 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5455 78 0 |
Tartalom
Bevezetés
1. A Magyar Képesítési Keretrendszer
2. A tanulási eredmények értelmezési keretei
2.1. A tanulási eredmények fogalomrendszere
2.2. A tanulási eredmények kategóriái
3. Tanulási eredmények a felsőoktatás törvényi és tartalmi szabályozásában
4. Tanterv- és tantárgyfejlesztés az új KKK-k alapján
4.1. Kihívások a felsőoktatás szereplői számára
4.2. Miért fontos jól megírni a képzés/modul/tantárgy/gyakorlati képzési rész tanulási eredményeit?
4.3. Az oktatók, képzésfejlesztők előtt álló feladatok – a tanterv kialakítása
4.4. Milyen forrásokat, segédanyagokat használhatunk fel a fejlesztő munka során?
5. A tanulási eredmények alkalmazásának területei és előnyei
5.1. A tanulási eredmények alkalmazási lehetőségei a felsőoktatásban
5.2. A tanulási eredmények alkalmazásának előnyei
6. A tanulási eredmény alapú programfejlesztés/tantárgyfejlesztés logikája
6.1. A tanterv- és tantárgyfejlesztés folyamata
6.1.1. Tantárgyi cél
6.1.2. Tanulási eredmény alapú képzési/tantárgyi (kimeneti) követelmények
6.1.3. Tanítási folyamat
6.2. Koherencia követelmények
7. Módszertani javaslatok a tanulási eredmények kialakításához és írásához
7.1. A tanulási eredmények kialakításának, megfogalmazásának, konkrét tartalmi elemei
7.1.1. Cselekvést jelentő ige, témakör, kontextus, szint
7.1.2. Minimális tudásszint, hallgató- és eredményközpontúság
7.1.3. Szakmaspecifikus és általános kompetenciák egyensúlya
7.1.4. Horizontális koherencia, vertikális elkülönülés
7.1.5. Mérhetőség
7.2. Formai megfontolások
7.3. Mire ügyeljünk az egyes kategóriák esetében?
7.4. Az ön tanulási eredményei
Befejezés
Felhasznált irodalom
Mellékletek
1. számú melléklet: A Magyar Képesítési Keretrendszer szintjei és deszkriptorai
2. számú melléklet: Képzési területtől független, általános kompetenciák képzési szintenként
3. számú melléklet: MAB űrlap – tantárgyleírás – alapképzés
4. számú melléklet: Bloom tudásszerveződési taxonómiája
5. számú melléklet: Tantárgyleírás – A humántőke gazdaságtana
6. számú melléklet: Tantárgyleírás – Andragógiai kompetenciák fejlesztése
7. számú melléklet: Tantárgyleírás – Tudományos írásmű készítése