Táncházi portrék
Paraméterek
| Szerző | Abkarovits Endre |
| Cím | Táncházi portrék |
| Kiadó | Hagyományok Háza |
| Kiadás éve | 2002 |
| Terjedelem | 183 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 963 863 247 x |
Eredeti ár:
2.000 Ft
1.800 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
A magyarországi táncházmozgalom kezdetének harmincadik, valamint az első erdélyi városi táncházak megalakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából gyűjtötte össze a szerző azokat az interjúit, melyeket az elmúlt négy év során készített a mozgalom főszereplőivel. |
|
|
|
Leírás
A magyarországi táncházmozgalom kezdetének harmincadik, valamint az első erdélyi városi táncházak megalakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából gyűjtötte össze a szerző azokat az interjúit, melyeket az elmúlt négy év során készített a mozgalom főszereplőivel. Nem csak egy sor kiváló népzenész, énekes, táncos, folklorista egyéni életútját idézik fel a beszélgetések, hanem rajtuk keresztül együtteseik, táncházaik történetét is.
Képet kaphatunk a magyarság népzenei és néptáncörökségének ápolásáról az egész Kárpát-medencéből. Miközben rendkívül színes egyéniségeket ismerhetünk meg, a beszélgetésekből mozaikszerűen összeállnak olyan alapismeretek népi kultúránk ezen területeiről, amelyeket minden magyarnak illik ismernie.
Képet kaphatunk a magyarság népzenei és néptáncörökségének ápolásáról az egész Kárpát-medencéből. Miközben rendkívül színes egyéniségeket ismerhetünk meg, a beszélgetésekből mozaikszerűen összeállnak olyan alapismeretek népi kultúránk ezen területeiről, amelyeket minden magyarnak illik ismernie.
Hagyományok Háza, 2002.
Írta: Abkarovits Endre
Tartalom
Halmos Béla, az első táncházi zenekar prímása, jelenleg a Táncház Archívum vezetője, televíziós filmek zenei rendezője, a Kalamajka együttes tagja
Papp István Gázsa, Erdély legismertebb táncházi prímása a nyolcvanas években, a kilencvenes évektől a Budapest Táncegyüttes zenekarának és a Gázsa Zenekarnak vezetője
Okos Tibor és Szabó Attila, a tavaly tizenöt éves egri Gajdos együttes vezető zenészei
Sebestyén Márta, világszerte legismertebb népdalénekesünk
Szarka Tamás, a felvidéki Ghymes együttes prímása, aki zenekarával a táncházi zenéléstől jutott el sajátos stílusuk kialakításához, amelyet általában a „világzene” kategóriájába sorolnak
Panek Kati, az egykori híres, kolozsvári Bodzafa együttes énekese, jelenleg kolozsvári színésznő
Csík János, a kecskeméti Csík zenekar prímása és vezetője
Kallós Zoltán, a legjelentősebb élő folkloristánk, a Corvin-lánc tulajdonosa
Györfi Erzsébet, az egykori csíkszeredai Barozda együttes jelenleg Németországban élő énekese
Berecz András, a legismertebb férfi népdalénekesünk és mesemondónk
Havasréti Pál, a huszonöt éves Téka együttes vezetője
Agócs Gergely, felvidéki származású népdalénekes, népzenész és folklorista
Kelemen László, erdélyi származású népzenész és zeneszerző, az Utolsó Óra népzenei gyűjtés vezetője, a Hagyományok Háza főigazgatója
Hamar Dániel, a világhírű Muzsikás együttes vezetője
Timár Sándor, koreográfus, a mozgalom egyik elindítója, a Bartók Együttes, majd a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
András Mihály, néptáncos és koreográfus, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója
Salamon Beáta, leismertebb női prímásunk, a húszéves Méta együttes vezetője
Sebő Ferenc, az első táncházi zenekar vezetője, később a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, számos népzenei könyv, lemez, film szerzője, szerkesztője