Tájvédelem
Paraméterek
| Szerző | Kerényi Attila |
| Cím | Tájvédelem |
| Kiadó | Pedellus Tankönyvkiadó |
| Kiadás éve | 2007 |
| Terjedelem | 184 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9612 54 5 |
Eredeti ár:
2.000 Ft
1.800 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
A kötet oly módon épül fel, hogy röviden feleleveníti a legfontosabb tájföldrajzi és tájökológiai alapismereteket, és ezekből vezeti le a tájvédelmi alkalmazás alapelveit, s fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőket. |
|
|
|
Leírás
A geográfusképzés hazai megalapításával egy időben merült fel az igény a tájföldrajzi és tájökológiai alapokra épülő tájvédelmi szakirányú képzés beindítására. Ez a geográfusképzés egyik szakirányaként már a szakalapításkor megjelent, s azóta több évfolyam szerzett olyan geográfus diplomát, amelyben a tájvédő szakirányt is feltüntették. A képzés fő irányának megfelelően a környezetvédelmi kurzusok, a tájökológia, a tájvédelem és a tájtervezés tantárgyak a szakképzés gerincét adják. Ezek közül korábban elkészültek a környezetvédelmi tankönyvek és jegyzetek (Általános környezetvédelem, Európa természet- és környezetvédelme, Környezetvédelmi elvek a gyakorlatban), továbbá megjelent a Tájökológia című egyetemi jegyzet s az ehhez kapcsolódó Tájökológiai szöveggyűjtemény. Az egymásra épülést szem előtt tartva most a Tájvédelem című szakkönyv kiadására kerül sor, amely tankönyvként is szolgál.
A kötet oly módon épül fel, hogy röviden feleleveníti a legfontosabb tájföldrajzi és tájökológiai alapismereteket, és ezekből vezeti le a tájvédelmi alkalmazás alapelveit, s fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőket. Korábbi könyveinkhez hasonlóan most is törekszünk arra, hogy kapcsolatot teremtsünk a tudományos ismeretek és a tájvédelem jogi intézményrendszere, valamint a tájakkal kapcsolatos átfogó programok között.
E munkával párhuzamosan elkészültek az új típusú, lépcsőzetes felsőoktatási képzési szintek tantervei (BSc és MSc). Ezek megfelelő szakirányaiban a korábbihoz képest nagyobb óraszámban oktatjuk a tájvédelmet. Könyvünk a tantárgy legalapvetőbb ismeretanyagát foglalja magában.
Mindezek mellett a kötet a tanárképzést, sőt a tanár-továbbképzést is szolgálja, hiszen a tájvédelem ma már a földrajztanárok képzésében is fontos szerepet játszik, ugyanakkor a tíz évvel ezelőtt, vagy annál korábban végzett tanárok nem hallgattak ilyen kurzust. Hazánk 2005-ben aláírta az Európai Tájegyezményt, s ez – többek között – feladatul rótta ránk a tájjal kapcsolatos ismeretek oktatását iskolarendszerünk minden szintjén. Nem kétséges, hogy a témakör a földrajz tantárgyhoz illeszkedik legjobban, ugyanakkor e kötetben hangsúlyos szerepet töltenek be a táj élő rendszerei, így az a biológiatanárok figyelmébe is ajánlható.
Írta: Kerényi Attila
Lektor: Csima Péter
Tartalom
Előszó
1. Alapismeretek a tájról
1.1. Táj, természeti táj, kultúrtáj
1.2. A természeti táj hierarchikus felépítése és annak tájvédelmi jelentősége
1.3. A tájak kialakulása, a tájalkotó tényezők és tájalkotó elemek
1.4. A táj mint rendszer
1.4.1. Dinamikus kvantitatív táji rendszermodellek igénye
1.5. A tájtípusok tájvédelmi jelentősége
2. A tájvédelem céljai és a megvalósítás korlátai
2.1. A tájvédelem fontosabb irányai
2.2. Tájvédelem és általános tájvédelem
3. A tájpotenciál védelme
3.1. A táj biológiai potenciálja
3.2. A táj ásványkincs-potenciálja
3.3. A táj vízpotenciálja
3.4. A táj éghajlati (légköri) potenciálja
3.5. A táj energiapotenciálja
3.6. A táj talajpotenciálja (termékenységi potenciál)
3.7. A tájképi potenciál és a táj esztétikája
4. A tájhasznosítási potenciálok és a tájvédelem
4.1. A táj beépítési potenciálja
4.2. A hulladékelhelyezési potenciál
4.3. Az üdülési vagy rekreációs ponteciál
5. Tájökológiai ismeretek tájvédelmi értékelése
5.1. A tájökológiai foltok
5.1.1. Természetes tájfoltok
5.1.2. Maradványfoltok
5.1.3. Bolygatott tájfoltok
5.1.4. Mesterségesen fenntartott tájfoltok
5.2. Lakóhely típusú tájfoltok
5.3. A tájökológiai foltok fajdiverzitása és annak védelme
5.3.1. A táj foltok mérete, alakja és a fajdiverzitás
5.3.2. A tájfoltok egyéb tulajdonságainak és a zavaró hatásoknak szerepe a fajdiverzitásban
5.3.3 A földrajzi helyzet és a foltok számának szerepe a fajdiverzitásban
5.4. A tájökológiai folyosók és tájvédelmi szerepük
5.4.1. A tájökológiai folyosók formai ismérvei és funkciói
5.4.2. Az ökológiai és a zöldfolyosók kialakulása és típusai
5.4.3. A tájökológiai folyosók jelentősége a tájban és védelmük módjai
5.5. A mátrix és a hálózat működése és védelme
5.5.1. A mátrix meghatározásának kritériumai
5.5.2. A mátrix és az ökológiai hálózat tájvédelmi szerepe
5.5.3. Az ökológiai hálózat és az antropogén hálózatok konfliktusa
5.6. A tájökológia alapelvei és tájvédelmi alkalmazásuk
5.6.1. A szerkezet és működés kapcsolatának elve
5.6.2. A szerkezet és a biológiai diverzitás kapcsolatának elve
5.6.3. A fajok áramlásának elve
5.6.4. A tápanyag áramlásának elve
5.6.5. Az energiaáramlás elve
5.6.6. A tájváltozás elve
5.6.7. A tájökológiai stabilitás elve
6. Az egyedi tájértékek és védelmük
7. A tájrendezés és a tájtervezés tájvédelmi szerepe
8. A tájgazdálkodás mint a tájvédelem eszköze
8.1. A természeti és a társadalmi tájmozaik sajátosságai
8.2. A tájgazdálkodás mint a táj természeti adottságaihoz igazodó tájhasználat eszköze
8.2.1. A tájgazdálkodás értelmezései
8.2.2. Az alkalmazkodás mint alapelv és a földhasználati piramis
8.2.3. A tájgazdálkodás tájszerkezeti feladatai a megművelt tájakon
8.2.4. Tájgazdálkodás a kezelt tájakon
8.2.5. Gazdálkodás és tájvédelem a szuburbán tájakon
8.2.6. Gazdálkodás és tájvédelem a városi (urbán) tájakon
9. A tájvédelem tájökológiai megalapozása és gyakorlati lépései: analízis, szintézis, javaslatok, tevékenységek
9.1. Tájvédelmi célú tájanalízis és szintézis
9.2. A táj érzékenység és a táj terhelhetőség meghatározása
9.3. Az elméleti alapok gyakorlati érvényesítésének feltételei
Esettanulmányok
1. Az övzátonyok tájökológiai szempontú vizsgálata és értékelése a Szigetközben (Részlet Dr. Szabó Mária akadémiai doktori értekezéséből)
2. A karsztos táj károsításának és védelmének sajátosságai (Dr. Keveiné Dr. Bárány Ilona)
3. A legeltetés hatásai a növényzetre egy hortobágyi mintaterületen (Dr. Novák Tibor József)
4. Adalékok a kultúrtáj és a népesedés kapcsolatához Magyarországon
(Dr. Dövényi Zoltán)
5. Hajdú-Bihar megye területének szennyezés-érzékenységi térképezése és kistájainak minősítése a hulladéklerakásból származó szennyeződésekre (Dr. Fazekas István)
6. Kísérletek a táj esztétikai értékének meghatározására (Dr. Mezősi Gábor)
Függelék – A leggyakrabban használt tájökológiai mutatók (Dr. Lóczy Dénes)
Irodalomjegyzék