Leírás
A 21. században a tájkutatás a reneszánszát éli. A 20. század első felében kialakult tudományterület meghatározó súlyponti kérdései és kutatási irányzatai napjainkra jelentősen átalakultak. Ezt támasztják alá az alábbi – e kötetben megjelenő tanulmányokból kiemelt – gondolatok is. „A tájjal kapcsolatos kutatások a döntéselőkészítést szolgálják, prognózist adnak a jövőre” – írja Kertész Ádám. „Egyértelműnek tűnik, hogy a tájföldrajzi és tájökológiai diszciplína tárgyánál fogva illetékes lehet a tájvédelmi tevékenységek tudományos megalapozásában” – fogalmazza meg Kerényi Attila és Csorba Péter. „A tájvédelmi szempontok felerősödése a hazai térségi és települési tervezésben indokolja, hogy a tájtervezésnek a tájkarakter-védelemre is kiterjedő szerepét a vizsgálati módszertan fejlesztésével támasszuk alá” – írja Csima Péter. „Milyen elméleti és gyakorlati kérdéseket vetnek föl a „szuburbán-tájban” napjainkban megfigyelhető változások?” – teszi fel a kérdést Csatári Bálint. Ezen megállapítások, kérdésfeltevések is jelzik, hogy napjaink tájkutatásában a gyakorlati irányzatok erősödése figyelhető meg. Ezek az irányzatok (a teljesség igénye nélkül): a tájértékelés, a tájkarakter- és tájpotenciál-vizsgálatok, a táj- és földhasznosítási tervezés, a tájmetriai vizsgálatok, a táj-rehabilitáció, a tájmenedzsment és tájvédelem, valamint a tájváltozás-vizsgálatok, amelyek mindegyikére talál példát az Olvasó a kézben tartott kötetben. A kötet célja, hogy a hazai és – a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékével szoros munkakapcsolatban álló – külföldi (Frankfurt am Main, Kiel, Lipcse) tájkutató műhelyek az utóbbi évek során e témakörben született eredményeit szemelvényszerűen bemutassa. A kötet címében (Táj – érték, lépték, változás) megfogalmazott három fő témakör a kötet gondolati csomópontjait sugallja. Utal a különböző léptékű térben végzett kutatások változatosságára, valamint a szinte mindegyik tanulmányban központi kérdésként felmerülő tér és időbeli táji változások és ezek értékelésének problémakörére. Egy tanulmánygyűjtemény természetesen nem lehet teljes. A tanulmányok összeállítása során arra törekedtünk, hogy bemutassuk a jelen tájkutatásának jellemzőit, a problémafelvetések és a megoldások megközelítésének sokszínűségét, és nem utolsósorban a kutatások tér- és időbeli léptékének változatosságát. A kötet szerkesztői azzal a szándékkal választották ezt a megoldást, hogy a tanulmányok között helyet kaphasson minél több szakmai irányból induló kutatói megközelítés. A kötet megjelenésének aktualitását az adja, hogy ebben az évben ünnepli Mezősi Gábor Professzor a 60. születésnapját. A kötet szerzői és szerkesztői jelen munkájukkal köszöntik őt születésnapja alkalmából.
Farsang Andrea szerkesztő
SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2012.
A kötet szerzői: Albrecht Volker, Andrási Gábor, Balázs Réka, Barczi Attila, Barta Károly, Bata Teodóra, Benyhe Balázs, Blanka Viktória, Csatári Bálint, Csima Péter, Csorba Péter, Csüllög Gábor, Deák József Áron, Duttmann Rainer, Farkas Jenő Zsolt, Farsang Andrea, Gabler-Mieck Rolf, Gyenizse Péter, Henits László, Hernesz Péter, Horváth Gergely, Horváth-Szabó Kata, Jakab Gergely, Joó Katalin, Karancsi Zoltán, Kerényi Attila, Kertész Ádám, Keveiné Bárány Ilona, Kiss Márton, Kiss Tímea, Kovács Ferenc, Ladányi Zsuzsanna, Lóczy Dénes, Lóki József, Lungershausen Uta, Matus Gábor, Meyer C. Burghard, Mucsi László, Négyesi Gábor, Németh Tibor, Penksza Károly, Pető Ákos, Pirkhoffer Ervin, Puskás Irén, Rakonczai János, Samu Andrea, Sipos György, Sümeghy Borbála, Szabó Gergely, Szabó József, Szabó Mária, Szalai Zoltán, Szatmári József, Szántó Gábor, Szilassi Péter, Tanács Eszter, Tobak Zalán, Tóth Csaba, van Leeuwen Boudewijn, Vass Róbert
Szerkesztette: Farsang Andrea, Mucsi László, Keveiné Bárány Ilona
Sorozatszerkesztő: Molnár-Pál Elemér
Paraméterek
| Sorozat | GeoLitera |
| Szerző | Farsang Andrea – Mucsi László – Keveiné Bárány Ilona |
| Cím | Táj – érték, lépték, változás |
| Kiadó | SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport |
| Kiadás éve | 2012 |
| Terjedelem | 221 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 306 151 0 |
Tartalom
Előszó
Keveiné Bárány Ilona: Köszöntő – a tájkutatás szerepe egy tudományos pályafutás alakulásában
Érték – A tájértékelés elméleti és módszertani kérdései
Kerényi Attila, Csorba Péter: A tájökológiai kutatások szerepe a tájvédelemben és a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának feltételei
Kertész Ádám: Fenntartható tájhasználat
Volker Albrecht: The Relation between Culture and Landscape. Some remarks concerning the concept of „Kulturlandschaft”. A German Perspective
Csima Péter: Tájvédelmi célú tájkarakter-elemzések rurális tájban
Burghard C. Meyer: Land use decision making using rule-based predictive models
Lépték, mérték – Gyakorlati alkalmazások a tájkutatásban
Szilassi Péter, Bata Teodóra: Tájak természetességének értékelése tájmetriai módszerekkel Magyarország példáján
Rainer Duttmann, Rolf Gabler-Mieck, Uta Lungershausen: Landscape Visualisation – Approaches and applications
Barta Károly, Farsang Andrea, Puskás Irén: Tájhatárok talajtani vonatkozásai: ökotonok talajváltozatai a Duna–Tisza-közi hátság és a Dél-Tisza-völgy határán
Kiss Tímea, Sipos György, Blanka Viktória, Sümeghy Borbála, Andrási Gábor, Hernesz Péter, Benyhe Balázs: Egyensúly és érzékenység, küszöbérték és agressziós hullám: a folyó, mint tájalkotó elem rendszeralapú értelmezése
Mucsi László, Szatmári József, Tobak Zalán, van Leeuwen Boudewijn, Henits László, Szántó Gábor: A városi táj felszínborítottságának és a területhasználat távérzékelésen alapuló térképezésének módszertani kérdései
Változás – A tájfejlődés és tájhasználat–változás regionális értékelései
Rakonczai János, Ladányi Zsuzsanna, Deák József Áron, Kovács Ferenc: A földrajz és a tájökológia szerepe a klímaváltozás következményeinek értékelésében
Keveiné Bárány Ilona, Tanács Eszter, Samu Andrea, Kiss Márton: Tájváltozások az Aggteleki Karszton
Lóczy Dénes, Gyenizse Péter, Pirkhoffer Ervin: A Kapos morfológiai árterének szakaszai
Szabó Mária, Szalai Zoltán, Horváth-Szabó Kata, Jakab Gergely, Németh Tibor, Balázs Réka: A növényzet ökológiai mutatóinak kapcsolata a tájfoltok talajkémiai és talajfizikai tulajdonságaival egy alföldi mocsárrét példáján
Barczi Attila, Joó Katalin, Penksza Károly, Pető Ákos: Egykori és mai tájfejlődés vizsgálata kunhalmok talajtani és botanikai vizsgálatai segítségével a Csípő-halom példáján
Lóki József, Négyesi Gábor, Szabó Gergely: A mezővédő erdősávok és erdőterületek változása nyírségi mintaterületeken
Szabó József, Vass Róbert, Tóth Csaba, Matus Gábor: Adalékok a Bodrogzug földtudományi értékvédelméhez
Csatári Bálint, Farkas Jenő Zsolt: A város-vidék peremzóna sajátos geográfiai jellemzői és konfliktusai Kecskemét példáján
Horváth Gergely, Csüllög Gábor, Karancsi Zoltán: Az ökoturizmus lehetőségei korábbi bányavidékek leromlott tájainak helyreállításában
Névjegyzék