Leírás
A tankönyvben a szövettani vizsgálati módszerek és a sejtnek, mint a szövetek építőelemének ismertetése után az alapszövetek tárgyalása következik, melyet a szervek, szervrendszerek mikroszkópos anatómiájának ismertetése követ. A bőséges képanyag (részben mikroszkópos felvételek, részben színes vázlatok) a szövettani részletek első látásra történő, vizuális megértését kívánja szolgálni, és egyben szövettani atlaszként is használható. Jelen kiadásban a szerzők tovább bővítették az apró betűs szakaszokat, részben az ismeretek elmélyítését szolgáló, más tárgyak felé utaló részletekkel (szürke háttér), részben új elemként az adott szövettani struktúra klinikai vonatkozásainak a felvillantásával (sárga háttér). A gyakorlati mikroszkópos munkában hasznos információkat tartalmaznak a kék hátterű apró betűs szakaszok. Ez a könyv elsősorban az egyetemi oktatás számára készült azzal a céllal, hogy az egészséges emberi szervezet mikroszkópos világába bevezesse az orvostanhallgatókat. Az első kiadás óta eltelt idő tapasztalata azt mutatja, hogy a könyvet szívesen forgatják szakbiológus- és állatorvostan-hallgatók, továbbá egyetemi oktatók is.
Semmelweis Kiadó, 2014.
Szerkesztette: Dr. Röhlich Pál
Írta: Csáki Ágnes, Fejér Zsolt, Gerendai Ida, Kausz Mária, Kittner Zsuzsa, Kocsis Katalin, Köves Katalin, L. Kiss Anna, Lantos Tibor, Molnár Judit, Nagy György, Nemeskéri Ágnes, Oláh Imre, Röhlich Pál, Szeiffert Gábor, Szél Ágoston, Vígh Béla
Lektor: Dr. Halász Béla
Paraméterek
| Szerző | Röhlich Pál |
| Cím | Szövettan |
| Alcím | Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás |
| Kiadó | Semmelweis Kiadó |
| Kiadás éve | 2014 |
| Terjedelem | 542 oldal |
| Formátum | A/4, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 331 322 0 |
Tartalom
1. A szövetek vizsgálatának módszerei (Röhlich Pál)
1.1. Fénymikroszkóp
1.2. Elektronmikroszkóp
1.3. Hisztokémia
1.4. Autoradiográfia
1.5. Szövettenyésztés
2. A sejt, mint a szövetek építőeleme (Röhlich Pál)
2.1. A sejtek néhány morfológiai jellemzője
2.2. Sejtmembrán (sejthártya, plasmamembrán)
2.3. Sejtmag
2.4. Génexpresszió és az azzal kapcsolatos sejtorganellumok
2.5. Exocytoticus útvonal
2.6. Endocytoticus útvonal
2.7. Vesicularis transzport
2.8. Sejtváz (cytoskeleton)
2.9. Mitochondrium
2.10. Peroxysoma
2.11. A sejtek számának szabályozása: sejtosztódás és sejthalál
2.12. A sejtek polaritása
2.13. Kapcsolat a sejt és környezete között
2.14. Szövetek, szervek, szervrendszerek
3. Hámszövet (Szeiffert Gábor)
3.1. A hámsejt általános jellemzői
3.2. Fedőhám
3.3. Mirigy hám
3.4. Érzékhám
3.5. Pigmenthám
3.6. A hám megújulása, hámregeneráció
4. Kötőszövet (Oláh Imre)
4.1. A kötőszövet alkotóelemei
4.2. A kötőszövet sejtjei
4.3. Extracellularis mátrix (ECM)
4.4. A kötőszövet típusai
5. Zsírszövet (Oláh Imre)
5.1. Sárga (fehér) zsírszövet
5.2. Barna zsírszövet
6. Porcszövet (Kocsis Katalin)
6.1 Hyalinporc
6.2. Rugalmas porc
6.3. Rostos porc
7. Csontszövet (Csáki Ágnes)
7.1. A csontszövet sejtjei
7.2. A csont intercellularis állománya (csontmátrix)
7.3. A csontszövet felépítése
7.4. A csontszövet átépülése
7.5. Csontképződés
7.6. Regeneráció csonttörés után
8. Izomszövet (Nemeskéri Ágnes)
8.1. Vázizomszövet és zsigeri harántcsíkolt izomszövet
8.2. Szívizomszövet
8.3. Simaizomszövet
9. Idegszövet (Vígh Béla)
9.1. Neuron
9.2. Neuroglia
10. Vérszövet és vérképzés (Oláh Imre)
10.1. Vörösvérsejt (erythrocyta)
10.2. Vérlemezke (thrombocyta)
10.3. Fehérvérsejtek (leukocyták)
10.4. Vérképzés
11. Keringési rendszer (Tóth Béla – Nagy György)
11.1. A szív- és érrendszer (cardiovasculcris rendszer)
11.2. Nyirokerek
12. Nyirokrendszer (Magyar Attila – Kittner Zsuzsa)
12.1. Nyirokszövet
12.2. Csecsemőmirigy (thymus)
12.3. Lép (lien)
12.4. Nyirokcsomó (nodus lymphaticus)
12.5. Mandulák (tonsillák)
13. Tápcsatorna (Németh Anna – L. Kiss Anna)
13.1. A tápcsatorna falának általános szerkezete
13.2. Szájüreg (cavum oris)
13.3. Fogak (dentes)
13.4. Garat (pharynx)
13.5. Nyelőcső (oesophagus)
13.6. Gyomor (ventriculus)
13.7. Vékonybél (intestinum tenue)
13.8. Vastagbél (colon)
14. Az emésztőrendszer nagy mirigyei (Kausz Mária)
14.1 Nyálmirigyek (glandulae salivariae)
14.2. Hasnyálmirigy (pancreas)
14.3. Máj (hepar)
15. Légzőrendszer (Fejér Zsolt)
15.1. Légutak
15.2. Alveolaris rendszer
16. Vizeletkiválasztó és -elvezető rendszer (Magyar Attila – Lantos Tibor)
16.1. Vese (ren, nephros)
16.2. Vizeletelvezető utak
17. Férfi nemi szervek (Gerendai Ida)
17.1. Here (testis)
17.2. Mellékhere (epididymis)
17.3. Ondóvezeték (ductus deferens)
17.4. Ondóhólyag (vesicula seminalis)
17.5. Dülmirigy (prostata)
17.6. Glandula bulbourethralis (Cowper-mirigy)
17.7. Hímvessző (penis)
18. Női nemi szervek (Molnár Judit)
18.1. Petefészek (ovarium)
18.2. Petevezeték (tuba uterina)
18.3. Méh (uterus)
18.4. Hüvely (vagina)
18.5. Külső női nemi szervek (vulva)
19. A bőr és függelékei (Csaba Zsolt – Nemeskéri Ágnes)
19.1. Bőr (cutis)
19.2. Bőr alatti kötőszövet (tela subcutanea, subcutis)
19.3. A bőr függelékei
20. Endokrin rendszer (Köves Katalin)
20.1. Agyalapi mirigy (hypophysis)
20.2. Pajzsmirigy (glandula thyreoidea)
20.3. Mellékpajzsmirigy (glandula parathyreoidea)
20.4. Mellékvese (glandula suprarenalis)
20.5. Tobozmirigy (corpus pineale)
20.6. Langerhans-szigetek (inzuláris apparátus)
21. Idegrendszer (Vígh Béla)
21.1. Központi idegrendszer
21.2. Perifériás idegrendszer
22. Látószerv (Szél Ágoston)
22.1. Szemgolyó (bulbus oculi)
22.2. Járulékos szervek
23. Halló- és egyensúlyozószerv (Szél Ágoston)
23.1. Külső fül (auris externa)
23.2. Középfül (auris média)
23.3. Belső fül (auris interna)