Leírás
A Szarvasi Műtrágyázási Tartamkísérleteket 1989-ben állították be 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, 64 trágyázási kezeléssel, évente négy növénnyel, kiterített vetésforgóban. A kutatási eredményeket és tapasztalatokat összefoglaló könyv II. kötete a szója, lóbab, őszi árpa, kender és csicsóka tápanyagellátásával foglalkozik.
A trágyázási kezelések nagy száma, a kísérletek metodikája, kalibrációs jellege és az évenkénti talajvizsgálatok, valamint a terméshozam és minőség összefüggéseinek elemzése lehetővé teszi, és választ ad arra, hogy milyen tápanyag-ellátottsági szintig számíthatunk az egyes növényeknél termésnövekedésre, jobb minőségre, illetve, hogy hol következik be termésdepresszió és minőségromlás. A könyv részletes adatokat közöl a növények tápelemfelvételére és annak dinamikájára vonatkozóan. A diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásához tápelemellátottsági határértékeket ismertet, összevetve azokat a hazai és nemzetközi adatokkal.
Agroinform Kiadó, 2021.
Szerkesztette: Dr. Izsáki Zoltán
Írta: Dr. Izsáki Zoltán, Dr. Iványi Ildikó, Dr. Némethné Kádi Gabriella
Lektor: Dr. Árendás Tamás, dr. Csathó Péter
Paraméterek
| Szerző | Izsáki Zoltán |
| Cím | Szója, lóbab, őszi árpa, rostkender és csicsóka tápanyagellátása |
| Alcím | A szarvasi műtrágyázási tartamkísérletek eredményei II. 1990–2010 |
| Kiadó | Agroinform Kiadó |
| Kiadás éve | 2021 |
| Terjedelem | 288 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5666 46 9 |
Tartalom
Előszó
1. A szarvasi műtrágyázási tartamkísérletek általános ismertetése
1.1 Talajviszonyok
1.2 Időjárási viszonyok
1.3 A kísérlet kezelései és azok elrendezése
1.4 A tartamkísérlet célja és feladatai
2. A szója (Glycine max. L./Merr.) tápanyagellátása, trágyázási kísérletek (1993–1995, 2003–2010)
2.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok
2.2 A N-, P- és K-ellátottság hatása a szója terméshozamára
2.2.1 Irodalmi áttekintés
2.2.2 Eredmények és következtetések
2.2.2.1 N-ellátottság főhatás
2.2.2.2 P-ellátottság főhatás
2.2.2.3 K-ellátottság főhatás
2.2.2.4 Kölcsönhatások
2.3 Az N- és P-ellátottság hatása a szója minőségére
2.3.1 Irodalmi áttekintés
2.3.2 Eredmények és következtetések
2.3.2.1 Fehérjetartalom
2.3.2.2 Aminosav-összetétel
2.3.2.3 Olajtartalom
2.3.2.4 Zsírsavösszetétel
2.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása a szója szárazanyag-felhalmozására és tápelem-felvételére
2.4.1 Irodalmi áttekintés
2.4.2 Eredmények és következtetések
2.4.2.1 Szárazanyag-felhalmozás
2.4.2.2 Tápelemfelvétel
2.5 A N-, P- és K-ellátottság hatása a szója tápláltsági állapotára, tápelem-ellátottsági határértékek a diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásához
2.5.1 Irodalmi áttekintés
2.5.2 Eredmények és következtetések
2.5.2.1 A tápanyagellátottság hatása szója levél tápelemtartalmára
2.5.2.2 Tápelemellátottsági határértékek meghatározása
3. A lóbab (Vicia faba L.) tápanyagellátása, trágyázási kísérletek (1998–2002)
3.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok
3.2 A N-, P- és K-ellátottság hatása a lóbab terméshozamára
3.2.1 Irodalmi áttekintés
3.2.2 Eredmények és következtetések
3.2.2.1 N-ellátottság főhatás
3.2.2.2 P-ellátottság főhatás
3.2.2.3 K-ellátottság főhatás
3.2.2.4 N x P kölcsönhatás
3.3 A N- és P-ellátottság hatása a lóbab minőségére
3.3.1 Irodalmi áttekintés
3.3.2 Eredmények és következtetések
3.3.2.1 Fehérjetartalom, fehérjetermés
3.3.2.2 Aminosav-összetétel
3.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása a lóbab szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére
3.4.1 Irodalmi áttekintés
3.4.2 Eredmények és következtetések
3.4.2.1 Szárazanyag-felhalmozás
3.4.2.2 Tápelemtartalom
3.4.2.3 Tápelemfelvétel
3.4.2.4 A tápanyagellátottság hatása a szárazanyag-tömegre és a N-, P- és K-felvételre teljes érésben
3.5 A N-, P- és K-ellátottság hatása a lóbab tápláltsági állapotára, tápelemellátottsági határértékek a diagnosztikai célú növényanalízishez
3.5.1 Irodalmi áttekintés
3.5.2 Eredmények és következtetések
3.5.2.1 Terméshozam
3.5.2.2 Tápelemkoncentráció, tápelemarány
4. Az őszi árpa (Hordeum vulgare L.) tápanyag-ellátása, trágyázási kísérletek (2006–2008)
4.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok
4.2 A N-, P- és K-ellátottság hatása az ősz árpa terméshozamára
4.2.1 Irodalmi áttekintés
4.2.2 Eredmények és következtetések
4.2.2.1 N-ellátottság főhatás
4.2.2.2 P-ellátottság főhatás
4.2.2.3 K-ellátottság főhatás
4.2.2.4 K x N kölcsönhatás
4.3 A N- és P-ellátottság hatása az őszi árpa minőségére
4.3.1 Irodalmi áttekintés
4.3.2 Eredmények és következtetések
4.3.2.1 Fehérjetartalom
4.3.2.2 Aminosav-összetétel
4.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása az őszi árpa tápláltsági állapotára, tápelemellátottsági határértékek a diagnosztikai célú növényanalízishez
4.4.1 Irodalmi áttekintés
4.4.2 Eredmények és következtetések
4.4.2.1 A tápanyagellátottság hatása az őszi árpa bokrosodáskori tápelemtartalmára
4.4.2.2 Tápelemellátottsági határértékek meghatározása
5. A rostkender (Cannabis sativa L.) tápanyagellátása, trágyázási kísérletek (1990–1993, 1996–1997, 1999–2008)
5.1 A kísérlet célkitűzése, körülményei, vizsgálatok
5.2 Irodalmi áttekintés
5.2.1 A N-, P- és K-ellátottság hatása a kórótermés hozamára és minőségre
5.2.2 A tápanyagellátás, a fajta és a tőszám hatása a kender kóró- és magtermésének mennyiségére és minőségére
5.3 Eredmények és következtetések
5.3.1 A N-, P- és K-ellátottság hatása a kender kórótermésére
5.3.1.1 N-ellátottság hatása
5.3.1.2 P-ellátottság hatása
5.3.1.3 K-ellátottság hatása
5.3.2 A tápanyagellátottság, a fajta és a tőszám hatása a rostkender kórótermésének mennyiségére és minőségére
5.3.2.1 A tápanyagellátottság és a tőszám hatása a Kompolti rostkender fajta szár(kóró)termésének minőségére
5.3.2.2 A N-ellátás hatása a Tiborszállási és az UNIKO-B kenderfajták kóró termésére és minőségére
5.3.3 A trágyázás és a fajta hatása a kendermag termésének minőségére
5.3.4 A N-trágyázás hatása
5.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása a kender szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére
5.4.1 Irodalmi áttekintés
5.4.1.1 Szárazanyag-felhalmozás
5.4.1.2 Tápelemfelvétel
5.4.2 Eredmények és következtetések
5.4.2.1 Szárazanyag-felhalmozás
5.4.2.2 Az évjárat hatása a rostkender szárazanyag- felhalmozására
5.4.2.2.1 A tápanyagellátás hatása a rostkender szárazanyag-felhalmozására
5.4.2.3 A tápanyagellátás hatása a rostkender tápelem-tartalmára
5.4.2.3.1 Tápelemtartalom a trágyázási kezelések és évek átlagában
5.4.2.3.2 A N-, P- és K-ellátás hatása a tápelem-tartalomra a kísérleti évek átlagában
5.4.2.4 A tápanyagellátás hatása a rostkender tápelem-felvételére
5.4.2.4.1 N-felvétel
5.4.2.4.2 P-felvétel
5.4.2.4.3 K-felvétel
5.4.2.4.4 Ca-felvétel
5.4.2.4.5 Mg-felvétel
5.4.2.4.6 Fe-felvétel
5.4.2.4.7 Mn-felvétel
5.4.2.4.8 Zn-felvétel
5.4.2.4.9 Cu-felvétel
5.5 Tápelemellátottsági határértékek a kender diagnosztikai célú növényanalízisének alkalmazásához
6. A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) tápanyag-ellátása, trágyázási kísérletek (2002)
6.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok
6.2 A tápanyagellátás hatása a biomassza felhalmozás dinamikájára és a terméshozamra
6.2.1 Irodalmi áttekintés
6.2.2 Eredmények és következtetések
6.3 A tápanyagellátás hatása a csicsóka tápelemfelvételére és tápelemigényére
6.3.1 Irodalmi áttekintés
6.3.2 Eredmények és következtetések
7. A kiadvány alapjául szolgáló saját és társszerzőkkel készült közlemények
Kapcsolódó kiadványok
