Szóbeli befolyásolás I.
Paraméterek
| Sorozat | Társadalmi kommunikáció |
| Szerző | Síklaki István |
| Cím | Szóbeli befolyásolás I. |
| Alcím | Nyelv, gondolkodás, kultúra |
| Kiadó | Typotex Kiadó |
| Kiadás éve | 2008 |
| Terjedelem | 346 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 9664 74 6 |
Eredeti ár:
3.900 Ft
3.510 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
A nyelv stratégiai használata, ez a különös emberi képesség számos elméleti diszciplína (szociolingvisztika, pragmatika, logika, kognitív pszichológia, nyelvészet és szociálpszichológia) és gyakorlati alkalmazás tárgya, melyeket a kötet átfogóan mutat be. |
|
|
|
Leírás
Tesszük, de nem tudjuk. Így használjuk a nyelvet. Vajon egy adott szituációban miért éppen az egyik udvariassági fordulathoz folyamodunk, s nem a másikhoz? Vajon az újságíró milyen stratégiával szedi ki az információt interjúalanyából? Vajon miként építik föl a politikai beszédeket annak érdekében, hogy a hallgatóság rendre lelkes tapsviharban törjön ki? Vajon milyen társadalmi indítékai és működési mechanizmusai vannak a szóbeszédnek? Vajon le tudjuk-e leplezni a reklámkészítők nyelvi furfangjait?
Mindezek a jelenségek sok egyébbel együtt a nyelv stratégiai használatát testesítik meg. Ez a különös emberi képesség számos elméleti diszciplína (szociolingvisztika, pragmatika, logika, kognitív pszichológia, nyelvészet és szociálpszichológia) és gyakorlati alkalmazás (médiaelemzés, a politikai beszédek retorikája, a bírósági befolyásoló beszéd, a reklám vagy a terápiás interjú) tárgya, melyeket jelen válogatás átfogóan mutat be.
A könyv két kötetben jelenik meg, amelyek egymástól természetesen nem elválasztható, de eltérő hangsúlyú tematikával közelítenek a nyelv stratégiai használatához.
Az I. kötet főként a nyelv és gondolkodás viszonyával és annak elméleti megalapozásával foglalkozik, egyebek között olyan kérdésekre keresve a választ, mint hogy befolyásolja-e az anyanyelvünk a gondolkodásunkat, vagy miként oldjuk meg a „tudom, hogy tudod, hogy tudom, hogy tudod...” típusú helyzeteket.
A II. kötet inkább a mindennapi társadalmi gyakorlat oldaláról vizsgálja a nyelvi befolyásolás jelenségeit, a nyilvános beszédtől az udvariassági stratégiákon át a bírósági tárgyalóterem szituációjáig.
Mindezek a jelenségek sok egyébbel együtt a nyelv stratégiai használatát testesítik meg. Ez a különös emberi képesség számos elméleti diszciplína (szociolingvisztika, pragmatika, logika, kognitív pszichológia, nyelvészet és szociálpszichológia) és gyakorlati alkalmazás (médiaelemzés, a politikai beszédek retorikája, a bírósági befolyásoló beszéd, a reklám vagy a terápiás interjú) tárgya, melyeket jelen válogatás átfogóan mutat be.
A könyv két kötetben jelenik meg, amelyek egymástól természetesen nem elválasztható, de eltérő hangsúlyú tematikával közelítenek a nyelv stratégiai használatához.
Az I. kötet főként a nyelv és gondolkodás viszonyával és annak elméleti megalapozásával foglalkozik, egyebek között olyan kérdésekre keresve a választ, mint hogy befolyásolja-e az anyanyelvünk a gondolkodásunkat, vagy miként oldjuk meg a „tudom, hogy tudod, hogy tudom, hogy tudod...” típusú helyzeteket.
A II. kötet inkább a mindennapi társadalmi gyakorlat oldaláról vizsgálja a nyelvi befolyásolás jelenségeit, a nyilvános beszédtől az udvariassági stratégiákon át a bírósági tárgyalóterem szituációjáig.
Síklaki István az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált docense, szociálpszichológus. Kutatóként intenzíven foglalkozik a nyelv szociálpszichológiai beágyazottságával, így a narratívumok társas funkciójával, a meggyőzéssel, és a nyelvnek azokkal a mechanizmusaival, amelyek a tudatunkat megkerülve hatnak nézeteinkre és viselkedésünkre.
Typotex Kiadó, 2008.
Írta: Síklaki István
Tartalom
Teun A. van Dijk – Walter Kintsch: A stratégiai beszédfeldolgozás modellje felé (Síklaki István fordítása)
A beszéd tanulmányozása
Alapfeltevések
A modell áttekintése
Hivatkozások
William Labov - David Fanshel: Átfogó beszédelemzés (Síklaki István fordítása)
A terápiás interjú: a szituáció meghatározása
Keresztmetszeti elemzés
Szintézis: A beszélgetés folyama
Jegyzetek
Hivatkozások
Charles J. Fillmore: A nyelvészet mint a beszédelemzés eszköze (Síklaki István fordítása)
Nyelvi viszonyok
Nyelvészet és nyelvi feldolgozás
A nyelvészet felosztásai
Minta-szövegelemzés: a Bohémélet
Konklúzió
Függelék: A szegmentált szöveg megjegyzésekkel
Hivatkozás
Julia A. Goldberg: Egy lépés a beszélgetés koherenciájának leírása felé (Síklaki István fordítása)
Generatív modellek
Egy leíró modell: a lépések
Végkövetkeztetés
Jegyzetek
Hivatkozások
Peter Harder – Christian Kock: Az előfeltevések kudarcának elmélete (Síklaki István fordítása)
Minta a PF-helyzetek köréből
A diagramok megkülönböztető jegyei
Mennyire bonyolultak valójában a PF-szituációk?
További kérdések és kilátások
Jegyzet
Hivatkozások
Dan Sperber – Deirdre Wilson: Kölcsönös tudás és relevancia a megértés elméletében (Síklaki István fordítása)
Bevezetés
A kölcsönös tudás néhány kérdése
1) Okoznak-e a megértésben problémát a kölcsönös tudás azonosításának nehézségei?
2) A kontextushoz tartozás elégséges feltétele-e a kölcsönös tudás?
3) Szükséges feltétele-e a kölcsönös tudás a kontextushoz tartozásnak?
Alternatív keret
1) Relevancia
2) A relevancia fokai
3) A kontextus kiválasztása: egyszerűsített változat
4) A kontextus kiválasztása: némi finomítás
Végkövetkeztetés
Jegyzetek
Hivatkozások
Josef Kopperschmidt: Az argumentáció elemzése (Síklaki István fordítása)
Az argumentum kifejezés magyarázata
Az argumentáció-elemzés módszerei
Hivatkozások
Alessandro Duranri: A beszéd szociokulturális dimenziói (Síklaki István fordítása)
Bevezetés
A néprajzi nézőpont
Beszédszituációk és beszédesemények
A beszédesemény-modell
Egy beszédesemény definíciója
Konklúziók
Jegyzetek
Hivatkozások
John A. Lucy: A nyelvi relativitás jelenségköre: az empirikus kutatások elemzése és áttekintése (Sólyom Barbara fordítása)
Bevezetés
Szemiotikai relativitás
Nyelvi (vagy strukturális) relativitás
Diszkurzív (vagy funkcionális) relativitás
Ideológia és a nyelvi szerkezet és a diszkurzív funkció dialektikája
Hivatkozások
Gün R. Semin: A nyelv mint a megismerés és a viselkedés szerkezetadó eszköze: Kérdés-válasz párok (Sólyom Barbara fordítása)
Bevezetés
A nyelv mint szerkezetadó eszköz
Az interjú szekvenciájának kigöngyölítése
Következmények és konklúziók
Jegyzetek
Hivatkozások
Anne Maass: A csoportok közötti nyelvi elfogultság: a sztereotípiák fenntartása a nyelv segítségével (Sólyom Barbara fordítása)
A csoportok közötti nyelvi elfogultság modellje
A kutatási paradigma
Általánosítások a csoportok közötti helyzetekre, populációkra és nyelvközösségekre
Általánosítások a mérésekre
Külső validitás: a csoportok közötti nyelvi elfogultság és a tömegmédiumok
A jelenség alapját képező mechanizmusok: a saját csoport védelmezése vagy eltérő elvárások?
Az absztrakt, illetve konkrét nyelvhasználat következményei: egy önmagát fenntartó kört táplálunk
Nyitott kérdések
Végkövetkeztetések
Jegyzetek
Hivatkozások
Függelék: A fordítások alapjául szolgáló szövegek eredeti lelőhelye
