Filmművészet
Tóth János (1930–2019) életműve rendkívül gazdag és sokszínű. Operatőrként nemcsak egész estés játék-, hanem rövid- és animációs filmek is fűződnek a nevéhez, a saját rendezésében és fényképezésében készült etűdök pedig eredeti látásmódjukkal és stílusukkal önálló fejezetet alkotnak a magyar film történetében.
Pier Paolo Pasolini (1922–1975) élete és munkássága szinte reneszánsz teljességet tükröz: a művészi és szellemi tevékenység megannyi ágában – az irodalom, a képzőművészet, a film, a filmelmélet és filmszemiotika, a filozófiai igényű nyelvészet és társadalomelemzés terén – merészen újító és maradandó műveket hozott létre, és eredeti gondolatokat vetett fel.
E születésnapi kötetben megjelent a Sára Sándor tiszteletére rendezett konferencia anyaga, továbbá a szinte kivétel nélkül erre az alkalomra készült írások mellett egy csokorra való köszöntő, laudáció is. A kötetet teljes filmográfia és válogatott bibliográfia zárja, valamint 50 perces DVD-melléklet, mely a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére készített Sára-portréfilmet tartalmazza.
A filmművészet pszichoanalitikus megközelítésének axiómája, hogy a filmalkotások a tudattalan folyamatok megjelenítői: álmainkhoz és fantáziánkhoz hasonlóan a tudattalan üzeneteit hozzák el a tudat számára. A kötetben bemutatásra kerülő kutatássorozatot is ez az alaptézis inspirálta, a könyv újdonsága ugyanakkor, hogy a teoretikus megközelítések mellett empirikus vizsgálatokat is bemutat.
Hogyan is lehetne beszélni Sára Sándorról, aki ízig-vérig vizuális művész volt? Képekkel, képekben! Életét és művészetét az igazság keresésének és feltárásának igénye, valamint a mindenkori alávetettek iránti szolidaritás vezérelte. Az életmű legfontosabb pontjait összefogó reprezentatív album méltó emléket kíván állítani a sokoldalú – rendező, operatőr, fotós, tévéigazgató – művésznek.
A Story az egyik legfontosabb könyv a forgatókönyvírás témájában: a klasszikussá vált dialektikus, drámaelméletre alapozó forgatókönyv-megközelítést tovább viszi és a forgatókönyvet narratív struktúrájában fogja meg, különös hangsúlyt fektetve a nézőre tett érzelmi hatásra. McKee könyve kötelező olvasmánynak számít több filmes egyetemen is, eddig több mint húsz nyelvre fordították le.
„Ha egy filmben három gondolatnál több van, akkor megsértettük a szabályt, és a kutya se fogja megnézni” – mondta Sean Penn a 2001-es Edinburgh-i Fesztiválon. Nos, a kötetben szereplő filmekben még háromnál is több gondolat van. Nem akarom felcímkézni őket, nem jelentem ki, hogy minden idők „100 legjobb filmjéről” van szó – szerintem igen szánalmas és ostoba dolog listákkal igazolni egy-egy alkotás érdemeit. Azt azonban tiszta szívvel állíthatom, hogy aki a mozgókép történetének meghatározó jelentőségű filmjei közt szeretne kalandozni, innen kezdje az utazást.
Huszárik Zoltán Elégia című rövidfilmje és első játékfilmje, a Szindbád a magyar filmművészeti kánon megingathatatlan darabjai. A kötetben Gelencsér Gábor tanulmánya, Huszárik Zoltán válogatott írásai és interjúi idézik föl a mindössze ötven évet élt rendező kiemelkedő életművét. (DVD-melléklettel)
András Ferenc az 1968 után indult filmrendező nemzedék egyik oszlopos képviselője. Kiemelkedő az 1976 és 1986 közötti évtizedben készült, itthon és külföldön egyaránt osztatlan kritikai és közönségsikert arató játékfilmjeinek (Veri az ördög a feleségét, Dögkeselyű, A nagy generáció) tartalmi és formai újszerűsége.