Szépmíves Könyvek
A Szépmíves Könyvek a 19. és 20. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák kiadására specializálódott kiadói műhely, amely elsősorban a kiadatlan vagy elfeledett kéziratok feltárását és kiadását tűzte ki célul. Ismert nevek ismeretlen írásai, grófok, bárók, illetőleg grófnők, bárónők visszaemlékezései, korabeli politikusok és közéleti személyek magánírásai, továbbá háborús s politikai naplók, vallomások és levelezések, diáriumok és útirajzok, valamint elfeledett művek egyaránt jelentik a profil árnyalatait, ugyanakkor szempont és terv az irodalmi helyreállítás ügye: korábban cenzúrázott, torzón kiadott művek megjelentetése az eredeti változat(ok)ban. Fő hangsúlyt kap a női emlékirat-irodalom, valamint, többek között, az Andrássy-, a Károlyi- és a Mindszenty-hagyaték stb. feldolgozása, közreadása, s nem utolsó sorban az erdélyi irodalmi és művelődéstörténeti hagyomány ismert s ismeretlen műveinek gondozása.
Irodalmi szenzáció Szerb Antal ismeretlen mesejátékának első kiadása. Az 1919-ben írt, eleddig a hagyatékban kallódó kézirat a közismert patkányfogó-legendát tartalmazza, de a mű üzenete, végkicsengése merőben eltér az eredetitől. Szerb Antal mindössze tizennyolc éves volt, amikor papírra vetette a történetet, jó néhány írásával együtt azonban soha nem jelent meg.
Ditrói Mór a naturalista és realista színjátszás magyar meghonosítójaként, illetve a 19. század romantikus színházeszménye és a 20. század polgári színháza közötti átmenet kulcsfigurájaként egyaránt jelentős.
Jókai Róza festő-író, Jókai Mór fogadott lánya, Laborfalvi Róza unokája, Feszty Árpád felesége, Andrássy Gyula leánya... édesanyja pedig színművészek házasságon kívüli kapcsolatából született. A kaotikusnak ható genealógia már elsőre is figyelemfelkeltő...
A lassan feledésbe merülő írónő, M. Hrabovszky Júlia nem csupán azért érdekes emlékiratszerző, mert Márai Sándor nagy-nagynénje, hanem azért is, mert nyitott, fogékony asszony, aki hosszú élete során nagyon sok történelmi és társadalmi eseményt tapasztalt közelről s örökítette meg élményszerűen.
Irodalmi szenzáció. Az ismeretlen Móricz. Lehet-e egy tollforgató művészről hiteles pályaképet festeni, ha csak részleteiben ismerjük életművét? Nyilvánvaló, hogy a százszázalékos szövegismeret csak megközelíthető ideál lehet, de minél teljesebb, annál hitelesebb az írói profil. Minden bizonnyal másképpen értékeljük alkotói indulását, ha ismerjük lappangó zsengéit.
Az emlékiratíró Kaizler Anna 1910-ben ment feleségül Ady Endre öccséhez, Ady Lajoshoz. Ekkor már ismerte Ady Endrét is, a Párizsból hazatérő költővel 1909 pünkösdjén találkozott, abban az időben, amikor igen felkapott volt a Nemzeti Színház épületében lévő Szikszay vendéglő…
Az egyik legrégebbi – a 13. századból eredeztetett – magyar nemesi családból származó berzevicei és kakaslomnici Berzeviczy Albert a 19-20. századi magyar történelem egyik méltánytalanul elfeledett alakja. A jegyzetekkel, névmutatóval és képmelléklettel kiegészített könyv méltó emléket állít kora egyik legnagyobb kultúrpolitikusának.
Németújvári gróf Batthyány Tivadar miniszter, az őszirózsás forradalom után a Károlyi Mihály-kormány belügyminisztere 1918 decemberéig. Emlékirata, vagy ahogy ő nevezi, beszámolója az időszak legteljesebb krónikája, hiszen a szerzője nemcsak követője, megfigyelője volt e súlyos évtizedek eseményeinek, hanem számos ponton résztvevője is egyik-másik történelmi mozzanatnak.
Szendrey Júliáról, a mi XIX. századi költőnkről, írónkról, műfordítónkról írni mindig nagy megtiszteltetés. Azt gondolom, hogy ha ő Franciaországban, Németországban vagy Angliában született volna, a közép-európai romantika alkotói között is felbukkanna a neve.
Ifj. Andrássy Gyula történelmi visszatekintése, elemzése igen széleskörű és korrekt ismeretekről tanúskodik, az első világháború kirobbanására vonatkozó értékelése pedig színezi eddigi – kissé egyoldalú – nézeteinket. Rendkívül karakteresen jellemzi a magyarságot sújtó katasztrófasorozatot, a végső széthulláshoz vezető utat. Ennek során sok elemében helytálló megfigyelést közöl a Károlyi-kormány időszakáról vagy a Tanácsköztársaságról.
Egy könyv, ami Amerikában jelent meg 1911-ben. Egy könyv a magyar szabadságról, az amerikai polgárháborúról és a porosz-francia összecsapásról. Az egyetlen könyv, amelyben együtt szerepel Bem, Kossuth, Lincoln, Ulysses Grant, Moltke és Bismarck. Az egyetlen emlékirat, amelyben egyszerre jelenik meg Buda, Világos, New York, Washington, Berlin, Párizs és Sedan. És a Közel-Kelet. Az egyetlen memoár, ami három háború személyes története.
Blaha Lujza az a magyar színésznő, akinek alakját már saját kora is a legendák égboltozatába emelte – s hírnevének ragyogásán a közben elmúlt idő sem haloványított szinte semmit, írta róla Csillag Ilona színház- és drámatörténész. Naplójában életének és mesés pályafutásának történetét írja meg.
Jászai Mari emlékiratait olvasni még ma is izgalmas. Először 1927-ben jelentek meg, bár a feljegyzések, maga az emlékirat és a naplók sorai eredetileg nem azzal a céllal készültek, hogy valaha is kiadásra kerüljenek.
Az író-újságíró Falk Miksa 1863-tól Erzsébet királyné tanítója és magyar nyelvtanára volt. Hazatérte után, a kiegyezést követően a Pester Lloyd főszerkesztője lett. Sisiről írt visszaemlékezéseit eleinte részletekben közölték a folyóiratok, végül 1898-ban önálló kötetben is megjelent.
Gróf Bánffy Miklós író, grafikus, intendáns, külügyminiszter 1945-ben írt visszaemlékezése egyszerre tényfeltáró dokumentum és emlékirat, melynek középpontjában a Horthy-rendszer első évtizede áll.
Irodalmi szenzáció Erdős Renée önéletírásának megjelentetése. Benne őszintén és részletesen mesél életéről, karrierjéről, fiatalkori álmairól, amikor színésznő szeretett volna lenni, továbbá kétségeiről és vívódásairól, valamint nem utolsósorban versről, prózáról, az első kísérletekről.
Márai Sándor naplói jóvoltából szinte a nyilvánosság előtt leélt élete a huszadik század történelmének, a magyar író és irodalom sorsfordulatainak olyan példázatává emelkedett, amelyben művészet, politika, magánélet, polgártudat egyként jellegzetes alakzatként formálódott. Ezáltal a huszadik századi jellegzetes életlehetőséggé, életrenddé emelkedett.
A jelen kötet különlegessége abban rejlik, hogy a hagyatékban fellelt Rádióelőadások dosszié anyagát közli, a benne lévő gépiratok fotójával együtt. Némely írás előzménye megjelent a Nyugat hasábjain, más jegyzet posztumusz kötetekben újabb vagy rövidebb változatban, van téma, amelyik regényben köszön vissza, de mindezek együtt elsősorban az író nagyobb lélegzetű alkotásainak keletkezésére világítanak rá.
Költészet, képzőművészet, testszimbolika, lelki gyógyítás, médiapszichológia: csupán néhány téma, amiről e különleges kiadvány szól. Érzékszerveink pszichológiai rejtelme a személyiség tükre, testünk szimbólumai pedig több mint árulkodók.
Szenzációs leletmentés gróf Bethlen Béla emlékiratainak teljes kiadása. Erdély kormánybiztosának emlékiratai hajdanán csonkán napvilágot láttak három évtizeddel ezelőtt, ám kiderült, hogy az eredeti jegyzetek több mint felét nem közölték le.