Világirodalom
Giosue Carducci (1835-1907) – az olasz irodalom utolsó, a szó minden értelmében „klasszikus” költője – legklasszikusabb verseskötetének, a Barbár ódáknak (Odí barbare) első teljes magyar fordítása ez a könyv.
Pietro Aretino vitathatatlanul a reneszánsz egyik legsokoldalúbb egyénisége. Az olasz irodalom klasszikusává azonban az 1534-1539 között publikált Beszélgetés és Párbeszéd tette: mindkét mű regényideje 3-3 nap, így jött létre az igazában egyetlen alkotás végleges címe, a Hat nap.
A Betonéjszaka történései egy helsinki lakótelepen élő kamasz fiú kétségbeesett próbálkozásairól szólnak, hogy emberi hangra, szeretetre, megértésre leljen ebben a szétesőben lévő világban.
A lerövidített családregény három nemzedéket szerepeltet egy időben, és kivételesen az idősebbek is teljes súlyú figurák. Böll legösszetettebb és egyúttal leginkább stilizált regénye.
Caius Sollius Modestus Apollinaris Galliában élt római politikus, püspök és író. Irodalmi hírnevét római császárokhoz írt panegyricusai, valamint keresztény versei és kiterjedt levelezése alapozta meg.
A drámai alak eredetije, az igazi Savinien de Cyrano de Bergerac a XVII. század szülötte, Moliére barátja, a mai bátor, harcos és nemes, szellemes és gavallér hősök, egy rettenthetetlen Indiana Jones vagy egy rejtélyes sorsú Luc Skywalker klasszicista kori őse.
A tizenkét énekből álló, mintegy kétezer soros mű igényes versformája a tercina, mely füzérként tartja össze az egyes részeket, és félreérthetetlenül utal Dantéra, akinek Petrarca apja nemzedéktársa volt – és sorstársa is a Firenzéből történt száműzetésben.
Santiago Nasar kedves, dolgos fiú volt, ezért mindenkit kicsit kínosan érintett, hogy meg kell halnia. De nem volt mit tenni, a tisztességen esett foltot csak vérrel lehet tisztára mosni, ezért a falu népe együttes erővel bólintott rá a kimondott ítéletre.
A könyv cselekménye megtörtént eseményen, egy Dél-Amerikában korántsem szokatlan emberrablás történetén alapszik. A mű hőseit, tíz férfit és nőt fél évig tartották fogságban – az író pedig nyomozásba fogott: hogyan élték meg a történteket a legkülönbözőbb természetű, beállítottságú emberek; hogyan küzdöttek a hozzátartozók szeretteikért?
A Nobel-díjas író korai műve (Relato de un naufrago) egy hajótörött története, „aki tíz napig hánykolódott egy mentőcsónakban, étlen-szomjan, aztán a haza hősének kiáltották ki, szépségkirálynők illették csókjukkal, reklámkampányokban meggazdagodott, majd a kormány elfordult tőle, és egyszer s mindenkorra elfelejtették”.
Mark Twain egész életében rajongott a technikai újdonságokért. Voltak saját találmányai, pénzzel támogatta mások kísérleteit, és az első telefon-előfizetők és írógép-tulajdonosok közé tartozott. Gépimádatáról tanúskodik az Egy jenki Arthur király udvarában című könyve is, amelyben korokat és kultúrákat szembesít.
Kubaiság és latin-amerikaiság – részben ez a titok megfejtése. Nincs még egy versciklus a világirodalomban, amelynek részleteit annyiszor énekelnék el, mint az Egyszerű versek szakaszait a híres Guantanamera dallamára.
Válogatás Charles Baudelaire verseiből, Szécsi Magda színes illusztrációival. Az egyedi kiállítású könyvecske bársonykötésben, 14x11 cm-es méretben, 500 számozott példányban jelent meg.
Az Ének Cidről a spanyol nyelvű irodalom első fennmaradt nagyívű, verses-epikus alkotása. Középkori gestaének: egy igazi hős, kora és hazája kimagasló hadvezére, a Cidnek nevezett bivari Rodrigo Diaz történetét beszéli-meséli el.
Az udvari regény megteremtője, a champagne-i Chrétien de Troyes utolérhetetlen művészi tehetséggel ötvözte egybe az udvari szerelmet és az ún. „matiére de Bretagne”-t, az ősi kelta mítoszokra és folklórra visszanyúló breton és walesi legendákat, történeteket és meséket.
A középkori latin irodalomban feltűnően csekély az elbeszélő költemények mennyisége. Ebben a sivárságban kiemelkedő remekmű az egyetlen igazán jelentős középkori latin kiseposz, a Waltharius-költemény. A német Nibelungenlied szerényebb igényű párja a germán-hun mondakör egyik epizódját dolgozza fel. A X. században íródott hexameteres kiseposz a honfoglaló magyarság nemzetközi megítélése szempontjából alapvetően fontos, de általánosan ismeretlen dokumentum.
A 2008-ban elhunyt világhírű író kisregénye egzotikus világot varázsol elénk: a hegyi falvakban élő kirgizek életét, akik közül sokan immár hagyományaikat, legendáikat, emberi tartásukat elveszítve pusztítják környezetüket s önmagukat.
Minden idők legnagyobb olasz tragédiaköltője, Vittorio Alfieri újabb két, magyarra fordított tragédiája olvasható az Eötvös Klasszikusok új kötetében. A Filippo és a Mirra alkotójuk legjelentősebb művei közé tartoznak, a Mirrát a modern kritika egyenesen Alfieri drámai főművének tekinti a Saul mellett.