Magyar irodalom
A XX. század magyar szépprózájának mindmáig Móricz Zsigmond az egyik legnagyobb képviselője. A kötet az elbeszélései közül válogat.
A kiváló író a múltba kalauzol bennünket, az ókori Róma világába, ahol a költő Vergiliusszal és híres kortársaival, művészekkel, politikusokkal ismerteti meg az olvasókat, közel hozva a kor szereplőit a ma emberéhez.
A szerző legismertebb és legtöbb vihart kiváltó könyve lát ismét napvilágot az egykor Sárközi György elképzelése alapján tíz kötetre tervezett Magyarország felfedezése sorozat első munkája. Három megye, Békés, Csongrád és Csanád történelmi múltja, népének sorsa tűnik elénk az 1930-as évekből.
A rendhagyó regényben: tíz estén megjelenik az idős Görgeynél az immár halott Kossuth, és drámai párbeszédekben újra végigélnek, megvitatnak mindent.
A Demeter Júlia és Nagy Imre által sajtó alá rendezett kritikai kiadás három drámát foglal magában, amelyek a lovagdráma, a vitézi játék színjátéktípusához kötődnek, s összefoglalóan a Vitézi játékok címmel adjuk közre őket. Mindhárom német nyelvű epikus, illetve drámai forrásszövegre vezethető vissza, melyeket Katona szabadon, saját dramaturgiai elképzelése szerint használt fel.
Bálint Péter új regénye a halálát közelíteni érző Csokonai Vitéz Mihály gondolataiba öltözködik. A mű a Csokonai Vitéz Mihály tiszteletére meghirdetett regénypályázat I. díjas alkotása.