Magyar irodalom
Kosztolányi Dezső két regénye - egy kötetben először a Diákkönyvtár sorozatban.
Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel.
A Kölcsey Ferenc Minden Munkái sorozat legújabb kötete 1288 oldal terjedelemben közli Kölcsey összes nyelvtudományi írását, gyűjtését, továbbá a Mondolat és a Felelet a Mondolatra szövegét, mindezt részletekbe menő jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátva.
A kötet a Pázmány Péter Művei kritikai kiadás sorozat tizedik tagjaként Pázmány ötödik nyomtatásban megjelent magyar nyelvű könyve – talán leghíresebb vitairata a református Alvinczi Péterhez – két szövegváltozatának – Öt szép levél (Graz, 1609); Öt levél (Pozsony, 1613) – betűhív átiratát és a hozzájuk tartozó jegyzeteket tartalmazza.
A regény színtere egy különállóságba kövesedett, ódon kisvilág. Címszereplője, Pacsirta, a csúnya vénlány csak az első és utolsó fejezetekben tűnik fel. Elutazásának napján ismerjük meg szülei körében, s csak egy hét múlva látjuk viszont, a regény vége felé.
Kötetünk Petőfi Sándor összes prózai művét tartalmazza. A szerzőnek öt novelláját, egy regényét, egy befejezett és egy töredékben maradt drámáját ismerjük, szépirodalmi munkássága mellett azonban jelentős publicisztikai tevékenységet is folytatott. Írt útirajzokat, prózai hagyatékában pedig változatos műfajú, jellegű és terjedelmű egyéb szövegek is megtalálhatók. Fennmaradt levelezése több mint 180 tételből áll.
Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra. Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben.
Petőfi Sándor János vitéze és Arany János Toldija, s bennük e két mű hősei megszületésük, 1844 és 1846 pillanatától, személyes életkorunkban pedig gyermekidőnk első ébredéseitől kezdve viaskodnak a történelem, az emberi, a nemzeti és a személyes kudarcok, csapások sárkányaival, óriásaival, farkasaival, bikáival, nagyuraival és gonoszságaival.
Móricz Zsigmond a Pillangót, „legkedvesebb regényét” napok alatt vetette papírra a debreceni Sesta-kertben 1924-ben, s 1925-ben jelentette meg, azt írva műfaji megjelölésként a címe alá, hogy „idill”.
Az igazi Petőfit spanyol nyelven két kubai költőnek, kortársainknak, Eliseo Diegónak és David Chericiánnak köszönhetjük. Az ő fordításaikat tartalmazza ez a kötet, melynek előszavát a Kubai Irodalmi és Nyelvtudományi Akadémia elnöke, az irodalomtörténész Salvador Bueno írta.
Fayad Jamís (1930-1988) kubai költő, festő és műfordító Párizsban fedezte fel az 50-es évek derekán József Attilát francia nyelven, majd magyar hispanisták segítségével verseit spanyolra fordította. Fordításainak gyűjteménye 1967-ben jelent meg. Az ő fordításai tették ismertté József Attilát Latin-Amerikában és Spanyolországban.
Régen rossz, ha egy könyvcím magyarázatra szorul. Ennél csak az rosszabb, ha nincs, aki megmagyarázza. Mivel a címet én találtam ki, ez a feladat kétségkívül rám vár. Nos, kedves olvasó, a cím úgy született, hogy néhány felnőtteknek szóló könyvem elnyerte az Önök tetszését.
A sokszor személyes emlékeket felidéző elbeszélések szereplői egyszerű, a természet közelségében élő emberek, akiket az író a maguk esendőségében ábrázol. Hétköznapi „csodatörténetek” ezek a kegyelem ünnepi pillanatairól, amikor a lét egyetemes fájdalmai közepette váratlanul felragyog „a békesség földöntúli fénye”.
Páratlanul gazdag, hiánypótló művet vehetnek kézbe a tizenkilencedik századi modernség lírájának kedvelői. A kétkötetes Reviczky Gyula kritikai kiadás az eddigi kiadásokon túl kétszázötven korabeli lap és folyóirat közlései, valamint magánlevelek és levéltári források alapján 133 új, eddig ismeretlen verset bocsát közre.
A korabeli magyar sors gyökeréig leásó, s az író személyes líráját oly hévvel kinyilatkoztató mű. Turi Danihoz hasonló paraszti hőst, a paraszti élet problémáját a Sárarany világosságával megrajzoló művet aligha ismer 1910-ről az európai irodalom.
A romantikus szerelmi tragédia hősei kemény emberek, kőbe vésett hiteles arcok; a puszta életének megjelenítése pedig napjaink számára is pontos és hű képet ad egy letűnőben lévő – azóta már teljesen eltűnt – világról.
Irónia, szépség, történelem, aranycsapat, apa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, anya, élet és halál, főként halál, de az nagyon szépen megírva. És az élet is, persze, a halál előtt.
Fekete István írói pályája azokkal az elbeszélésekkel indult, melyek az 1930-as évek elejétől folyamatosan jelentek meg a Nimród vadászújság hasábjain. Kittenberger Kálmán biztatására a fiatal gazdatiszt sorra írta a novellákat, és hamarosan az újság legeredetibb szerzőjének számított: a hangulatfestés, a szemléletes leírások és az éles szemű megfigyelések mesterének.