Magyar irodalom
A kötet tanulmányait egy különleges műtárgy-együttes, a Soproni Jezsuita Díszletkönyv vizsgálata köti össze. E barokk alkotás a maga nemében egyedülálló, más hasonló nem maradt ránk.
Szabó Magda szenvedélyes prózájában magunk előtt látjuk az antikvitásban jártas, eredetien gondolkodó, bátor kiállású diáklányt, aki az érettségihez közeledve a szerelem fogalmával is ismerkedik.
Villányi Péter Galgamácsai népmesék és mondák című műve a folklorisztika nemzetközi történetében is párját ritkító módon egy falu alighanem teljes prózai folklórrepertoárját foglalja magában. 35 elbeszélő tolmácsolásában 3300 mese- és mondaszöveget ismerhetünk meg a Pest megyei Galgamácsáról.
„Az istenek kelepcét vetnek a kivételes embernek, amelybe az aránytalan igazságszeretetével belerohan, s át nem látva cselüket, benne is marad”, írja hőseiről Németh László egy tanulmányában. Ez a sors a görög tragédiák hőseinek sorsához emeli alakjait: az ő tragikus vétségük az igazság mindenekfeletti szeretete. Ilyen hős Galilei és II. József.
Az Esterházy Péter egyik főműveként számon tartott Harmonia Caelestis műfaja aparegény (ahogyan a Bevezetés a szépirodalomba című kötetben (1986) szereplő A szív segédigéi anyaregény) – a műfaj sajátos közép-európai zsánerként nálunk a prózafordulattal jelent meg –, címét pedig Esterházy Pál kantátagyűjteményéből kölcsönzi a szerző.
A sziklafal barlangjában emberemlékezet óta baglyok élnek, a bagolyélet talán évezredes törvényei szerint. Hú-t a kis baglyot azonban két testvérével együtt, mielőtt kirepülhetett volna rabságba ejtette az Ember. Hú élete ezentúl összefonódik gazdája sorsával, nem érti, de látja a háborús készülődéseket, amelyek neki végül visszaadják a szabadságát.
A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson...
Móra Ferenc és Csóka – a hajdani Torontál vármegyei, ma vajdasági, bánsági falu – neve (valamint a Kremenyák-dombi ásatások) a köztudatban egybeforrt. A jeles író csókai élményeiből sok tudósítás, vers, elbeszélés született, de egy részük alig hozzáférhető.
Závada Pál első drámakötete nemcsak azoknak újdonság, aki a műfajt kedvelik, vagy látták a darabokat színpadra állítva, de ajándék régi olvasóinak is. A drámák a prózákhoz, a prózák a drámaváltozatokhoz csinálnak kedvet, hogy bolyonghassunk a műfajok között.
A meseeposz népszerűségét a belőle készült számos feldolgozás is bizonyítja. Az élő beszéd közvetlenségét és a népi versmondás atmoszféráját idézi a verselésmód: a magyaros tizenkettes verssorok zenéje.
Petőfi Sándor ezen elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazta.
A mű különleges és egyedülálló: éppen „korszerűtlenségében” aktuális és „időszerűtlenségében” időtlen. Egy a huszadik és a huszonegyedik század fordulóján élő kései reneszánsz ember és alkotó költeménye egy a tizenötödik századi korai reneszánsz idején élt költőről.
A Jókai igéi című gyűjteményünk 35 tematikus csoportban 450 olyan bölcsességet, „igét” tartalmaz, melyek korunk emberének is útmutatóul szolgálhatnak, érdemesek arra, hogy rohanó világunkban megálljunk és értelmezzük őket, elgondolkodjunk rajtuk.
A Katlanváros a máig gazdagodó Szilágyi-életmű igazi unikuma: a vallomásos, a személyes sorsba és családtörténetbe is betekintést engedő szövegek a kiváló író eddig ismeretlen univerzumába kalauzolják az olvasót. A kötet olyan írásokból válogat, amelyek külön-külön napvilágot láttak ugyan a kolozsvári hetilap, az Utunk évkönyveiben, együttes megjelenésük mégis a meglepetés erejével hat.
Az elmúlt néhány évet tektonikus hatások érték. Elmozdult, eltolódott minden. Stabilnak képzelt életünk rétegei egymásra csúsztak. Az újabb és újabb – pandémia, közeli háború – kihívások akarva akaratlan törvényszerű, de kelletlen változásokat hoznak. Ennek sajátos tükörképe a kötet.
Kötetünk Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza. Köztudomású, hogy a karcolat – a rövid, néhány oldalas novella mellett – talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen az író sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb, az általános figyelmet sokszor elkerülő tényekben tud rámutatni jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira.
Az író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi érzés. Katánghy Menyus alakját először egy karcolatban hívta életre, s képviselővé válásáig írta meg hősének pályáját.
Debrecent történelme folyamán soha nem védte sem kőfal, sem vár, sem hegy; a vérzivataros századokban polgárainak szorgos munkája és rendíthetetlen hite tartotta meg. A Szabó Magda műveiben már-már mitikus személlyé formálódott, nagybetűs Város, a „haza” a színhelye és bizonyos értelemben a főszereplője a kötet két színdarabjának.
Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná.
Arany János új kritikai kiadásának jelen kötete a költő „kisebb költeményei”-nek első szakaszát, a kezdetektől 1850-ig tartó periódus verseit tartalmazza kritikai kiadásban, részletes jegyzetekkel.