Leopardi, Giacomo
Giacomo Leopardi (Recanati, 1798. június 29. – Nápoly, 1837. június 14.) – a legnagyobb olasz filozófus-költők egyike – ősi nemesi családban született. Gyenge fizikumú, látásában is korlátozott volt, de szelleme maradandót alkotott, húszéves korára kiváló klasszika-filológussá vált, és komoly nemzetközi hírnevet is szerzett magának. 1824-ben kezdett az Operette morali (Rövid erkölcsi írások) megírásához, témáival, hangvételével és komikus-ironikus hangjával a mű befogadhatatlan volt kora számára. 1831-ben a Piatti Kiadónál jelent meg verseskötete, a Canti. A pesszimizmus, a világfájdalom költője volt, egyben a forradalmi hazafiság, a jobb életre vágyó szenvedő ember érzéseit is megtestesítette. 34 vers, hét töredék, huszonnégy filozófiai dialógus, egy szatirikus politikai eposz és a jegyzetfüzete – ez az életműve maradt az utókorra. 38 évesen, a Nápolyban és környékén pusztító kolerajárvány idején hunyt el hidropsziában.
Giacomo Leopardi (1798-1837), az olasz romantika legnagyobb szerzője éles szemű kritikusa volt. A Gondolatok, amely egy száztizenegy darabból álló prózagyűjtemény, lényegbevágó, olykor kíméletlen látlelet a modern társadalomról, az emberi kapcsolatok igazi mozgatórugóiról.
Az öt legnagyobb és legismertebb olasz költő és prózaíró műveinek mély és aprólékos, a nyelvi és retorikai finomságokra érzékeny értelmezését nyújtja Hoffmann Béla kötete. Az írások fókuszában a költői nyelv működése és a gondolat nyelvi megformáltságának vizsgálata áll.
A JATE Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék rendezésében 1996. október 29-30-án került sor a Leopardi Visto Dagli Ungheresi (Leopardi magyar szemmel) című konferenciára. A kötet a konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza, olasz és magyar nyelven.
Az olasz romantika legkiválóbbja, Giacomo Leopardi elsősorban a Canti költőjeként ismert nálunk, noha kimagasló prózaíró is volt. Prózai fő műve a Rövid erkölcsi írások, melynek kommentárral ellátott fordítását most először veheti kézbe a hazai olvasó.
Vajon mit jelentett a „két Róma” öröksége a „harmadik Rómáért” az egységes Olaszország fővárosáért harcoló olasz hazafiaknak a felvilágosodás és a nemzeti megújhodás, a risorgimento korában? Ezt a kérdést vizsgálja új könyvében a neves magyar italianista.