Dante Alighieri
Dante Alighieri (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa. Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének”, Jorge Luis Borges a „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte. Műveiből életbölcsességek, axiómák bonthatók ki. Dante társadalmi hatása már életében is széles körű volt, köszönhető volt ez annak, hogy eltért a humanizmus nyelvétől, a latintól, s inkább a hétköznapi ember nyelvén, anyanyelvén, olaszul írta műveit, amelyek nemcsak nyelvezetileg álltak közel a hétköznapi emberekhez, de a nép gondolkodásmódját is tükrözik. Életműve rendkívüli mértékben komplex: összegzi kora tudományának, teológiájának, poétikájának, kultúrájának, hiedelmeinek és társadalmának szinte minden aspektusát.
Babits Mihály Színjáték-fordításának bevezetőjében Dante költeményét csak a művelt közönségnek ajánlotta. A mindenféle áltudományos verbalizmust mellőző, rendkívül egyszerű nyelvezetével, a bonyolult dolgok világos kimondásával a monográfia segít abban, hogy a színjáték-olvasó megfeleljen Babits elvárásainak.
Simon Gyula munkája, fordításának szövege új és eltérő a babitsi szövegtől: a dantei művet más nézőpontból közelíti meg, a dantei mű szellemének más elemeit emeli ki, a dantei művészet más arculatát, jellegzetességeit mutatja meg. A szándékban azonban vállalja a közösséget elődjével: a hűségben Dante szelleméhez, Dante művészetéhez.
Az öt legnagyobb és legismertebb olasz költő és prózaíró műveinek mély és aprólékos, a nyelvi és retorikai finomságokra érzékeny értelmezését nyújtja Hoffmann Béla kötete. Az írások fókuszában a költői nyelv működése és a gondolat nyelvi megformáltságának vizsgálata áll.
A kötet az olasz középkor lírájának átfogó antológiája, Baranyi Ferenc fordításában. Madarász Imre izgalmas bevezető tanulmánya segít eligazodni az olasz irodalom e roppant érdekes, kezdeti korszakának varázslatos erdejében.
Vajon mit jelentett a „két Róma” öröksége a „harmadik Rómáért” az egységes Olaszország fővárosáért harcoló olasz hazafiaknak a felvilágosodás és a nemzeti megújhodás, a risorgimento korában? Ezt a kérdést vizsgálja új könyvében a neves magyar italianista.