Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor íróval, ebben az időszakban írta első versesköteteit, majd 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. Már első kötete, a Bárány után Baumgarten-díjra jelölték (1947), és 1949-ben oda is ítélték neki a Baumgarten-díjat, de kommunista nyomásra visszavonták. 1958-ig nem publikálhatott. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Sorra követték egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971). 1978-ban Kossuth-díjat kapott, 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért.
