Leírás
E kötet a szemiotikai szövegtan Petőfi S. János által kidolgozott modelljébe kíván betekintést nyújtani. Célja az, hogy a húsz évvel ezelőtt készült Terminológiai szótár (a szemiotikai szövegtan tanulmányozásához) című munkám átdolgozott és kibővített változataként tematikus keretben mutassa be, ha csak vázlatosan is, e dinamikusan fejlődő kutatási ágazat alapfogalmait, terminus technicusait.
A kilenc részre tagolt füzet középpontjában, a harmadik, a negyedik és az ötödik fejezetben, a szöveg fő összetevőinek, szintjeinek és egységeinek, a szemiotikai szövegtan interpretációs modelljének, illetőleg a szövegalkotás és -befogadás során szerepet játszó nyelvészeti és nem nyelvészeti ismereteknek a bemutatása áll. Az anyag többi része az ezekben a fejezetekben tárgyalt fogalmak, kategóriák stb. értelmezését, meghatározását készíti elő, vagy magyarázza, illetve illusztrálja szövegpéldák felhasználásával, interpretatív kommentárjaival. Az utolsó (kilencedik) fejezet ajánlott irodalmat közöl, elsősorban a szövegtani kutatások magyar nyelvű szakirodalmából. Ebbe az irodalomjegyzékbe kizárólag tanulmányköteteket, monográfiákat és periodikákat vettem fel; cikkeket, részlettanulmányokat stb. (helyszűke miatt) nem bibliografizáltam.
Sorozatszerkesztő: Vass László
Paraméterek
| Sorozat | Alkalmazott nyelvészeti mesterfüzetek |
| Szerző | Vass László |
| Cím | Szemiotikai szövegtani alapismeretek |
| Kiadó | Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó |
| Kiadás éve | 2010 |
| Terjedelem | 104 oldal |
| Formátum | B/6, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9927 22 3 |
Tartalom
Előszó
Bevezetés
1. A szemiotikai szövegtan tárgya, célja, módszerei
1.1. A szemiotikai szövegtan terminus értelmezése
1.2. A szemiotikai szövegtan jellege
1.3. A szöveg terminus értelmezése
1.4. A szöveg meghatározása
1.5. A szövegtani kutatás területei
1.6. A szövegtani kutatás céljai
1.7. Az általános metodológia kérdései
2. Kommunikáció és interpretáció
2.1. A kommunikációszituáció
2.1.1. A kommunikáció alapvető tényezői
2.1.2. A kommunikációszituáció tényezői
2.2. Percepció, appercepció
2.3. Az interpretációfolyamatok
2.3.1. Az interpretációfolyamatok objektumai
2.3.2. Az interpretációfolyamatok típusai
3. A szöveg fő összetevői
3.1. A szöveg fizikai hordozója
3.1.1. A vehikulum
3.1.2. A figura és a notáció
3.1.3. A vehikulum-imágó
3.2. A szöveg formai felépítése
3.2.1. A formáció
3.2.2. A konnexió (konnexitás)
3.3. A szöveg szemantikai felépítése
3.3.1. A szenzus
3.4. A szövegben kifejeződő világfragmentum
3.4.1. A relátum és a relátum-imágó
3.4.2. A konstringencia
4. A szöveg mediális anyagai, szintjei, egységei és organizációformái. A szövegrokonság
4.1. A szöveg mediális anyagai
4.1.1. A médiumok típusai
4.1.2. A vehikulum mediális matériája
4.2. A szöveg szintjei és egységei
4.2.1. A szubmikroszint
4.2.2. A mikroszint
4.2.3. A középszint
4.2.4. A makroszint
4.3. A szöveg organizációformái
4.3.1. A belső kommunikatív és a diszkurzív organizáció
4.3.2. A textuális és a hozzárendelhető organizáció
4.3.3. A texturális és a kompozicionális organizáció
4.3.4. A relációs és a konfigurációs organizáció
4.4. A szövegrokonság (intertextualitás)
5. A szemiotikai szövegtan interpretációs modellje
5.1. Az első fokú deszkriptív-explikatív interpretáció bázisai és alkotóelemei
5.2. A figuratív interpretáció
5.3. A másodfokú vagy szimbolikus interpretáció
6. A szemiotikai szövegtan diszciplínakörnyezete és interdiszciplináris kerete
7. A deszkriptív-explikatív strukturális interpretáció aspektusai
Pilinszky János: Harmadnapon - Kondor Béla: Illusztráció a Harmadnapon című vershez
8. Szövegpéldák (T1, T2, T3)
9. Ajánlott irodalom