Társadalomtudományok

A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év). 

Weiler Katalin megalkuvást nem tűrően, éveken át készített beszélgetéseket a Széchenyi-díjas Ferge Zsuzsával, ennek eredményeként születhetett meg ez a memoárnak és korrajznak is beillő életút-beszélgetés.

Az állam- és jogtudományi karok hallgatóinak készült oktatási segédanyag a magyar polgári jog körébe tartozó öröklési joggal foglalkozik. Kézirat lezárva: 2019. augusztus 31-én.

Szinte lehetetlen feladat Petőfi Sándor hagyományát, jelenlétét, illetve munkásságának recepcióját áttekinteni a halála után eltelt több mint másfél évszázad és napjaink kontextusában. Margócsy István arra a feladatra vállalkozott, hogy végigkövesse Petőfi irodalmi, irodalomtörténeti recepcióját a kezdetektől (Eötvös József, Erdélyi János stb.) egészen a 20. század végéig.

Sok szereppel próbálkoztunk már. Voltunk már kelet népe, mely az ősi Ázsiából hoz holmi különleges üzenetet Európának; de az üzenetet útközben elfelejtettük, vagy soha nem is tudtuk. Voltunk már, vágyainkban, Kert-Magyarország, de a valóságban magyar ugar maradtunk. Voltunk már, álmainkban, Kelet-Európa Svájca, csak éppen a kicsiségen kívül másban nem hasonlítottunk a modellre...

Ormos Mária történész, a pécsi Janus Pannonius Egyetem volt rektora, emeritus professzor, az MTA tagja ebben a könyvében sorra veszi, hogyan alakult az élete a történelmi események sodrában.

A Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár új monográfiájának célja a mai európai, közte a magyar nagyvárosi társadalmak területi társadalmi szerkezetét érintő radikális átalakulások bemutatása: a történeti és a mai, globális urbanizációs hatások metszeteiben újraszerveződő nagyvárosok elemzése, illetve az ellentmondásos társadalmi viszonyaik feltárása, az európai nagyvárosok közötti közeledési trendek, de a meglévő különbségek megvilágítása is.