Művészettörténet, néprajz
A gregoriánumról szóló összefoglaló könyv megjelenését az indokolja, hogy az utóbbi évtizedekben oly rohamosan fejlődött a gregoriánkutatás – nemcsak a tények feltárásában, hanem a szemléletmód átalakulásában is –, hogy a 40-50 évvel ezelőtt írt tankönyvek, ismeretterjesztő munkák nagyrészt elavultnak számítanak.
A Széchenyi-díjas Sárosi Bálint kézikönyve a népzenének arról a részéről szól, amelyről Kodály és Bartók generációjától nem kaptunk részletes összefoglalást. Olvasmányos közérthetőséggel, ugyanakkor tudományos igénnyel mutatja be a nép zenészeit és hagyományos zenéjét.
A középkori művészet nagyon távol van tőlünk, mert egy visszavonhatatlanul elsüllyedt kultúra szerves része. Mégis csodáljuk a jegyében fogant műalkotásokat, melyek arra kényszerítik a szemlélőt, hogy bizonyos fokig alkalmazkodjék sajátos ábrázolás- és szemléletmódjukhoz.
Hoppál Mihály negyedszázada foglalkozik intenzíven sámánkutatásokkal, munkájáról készült könyvei, fotói, filmjei a világ számos országában ismertek. Új könyvében azokról az élményekről és tapasztalatokról számol be, amelyeket igencsak változatos helyszíneken szerzett híres, illetve szinte teljesen ismeretlen népek, népcsoportok között.
Mivel minden dolog lényege a keletkezéstörténetében mutatkozik meg, amikor még nem rakódtak rá a későbbi fejlődés olykor zavaró rétegei, ezért az ilyesmi iránt érdeklődő olvasó talán kedvét leli a munkában. Az építész-tanár szerző sok évtizedes tapasztalata, hogy az építészet kezdeteinek jelenségei, a fejlődés fokozatai, az utánzások lehetőségei, az alkotás mágiája pontosan ismétlődik az építésszé válás hosszú tanulóévei alatt is.
Az ugrósdallamok típusainak áttekintésén keresztül történeti összefüggésben mutatja be a szerző a tánc és kísérőzenéjének viszonyát. Kétszáznál is több vokális és hangszeres dallam kottája szolgál bőséges példaanyagul, közülük jó néhány darab meghallgatható a könyvhöz tartozó CD-n táncdialektusok szerinti csoportosításban.
Sárosi Bálint a székelyföldi Csíkrákosról indult el, hogy eljusson a világ legnagyobb zenei konferenciáira, hogy olyan népzenekutató-zeneszerző váljék belőle, aki nemcsak mondja, hogy Kodály-tanítvány, hanem az is, és nemcsak tanítvány, hanem méltó utód is!
A Széchenyi-díjas népzenekutató professzor 1995-ben és 2008-ban megjelent művének javított, harmadik kiadása a népzenének arról a részéről szól, amelyről Kodály és Bartók generációjától nem kaptunk részletes összefoglalást. Olvasmányos közérthetőséggel, ugyanakkor tudományos igénnyel mutatja be a nép zenészeit és hagyományos zenéjét: a falu zenei életének alakulását a zenei önellátástól a cigányzenészek működésének általános elfogadásáig.
Vikár László a Magyar Tudományos Akadémián 1953-ban megalakult Népzenekutató Csoport megbízásából, több mint egy évtizeden keresztül 17 megye 176 falujában 4471 népdalt gyűjtött. A könyvhöz külön megvásárolható, eredeti felvételeket tartalmazó CD-melléklet tartozik.
Vikár László: Dunán innen, Dunán túl című gyűjtőnaplójának külön megvásárolható CD-melléklete. Eredeti népzenei felvételeket tartalmaz az MTA Zenetudományi Intézet Népzene Archívumából.
A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő felekezetű népességének hiedelmeit mutatja be, hanem az értelmiségi gondolkodásra is fényt vet, jelzi, hogy milyen mélyen tudtak behatolni lelkészek a népi képzeletvilágba.
Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből.
E kötettel indul új szöveggyűjtemény-sorozatunk, amely első sorban a néphit, népi vallás, vallásos folklór szöveganyagát hivatott közreadni, részint a folklorisztika hagyományos kategóriarendszerében, műfaji beosztásában, részint az aktuális kutatások új kategóriáinak megfelelően.
E kötetet egy rádióelőadás-sorozat inspirálta. 1977 októbere és 1978 áprilisa között huszonhat emlékezés hangzott el Kodályról vasárnap délutánonként a Magyar Rádió műsorában, e sorok írójának szerkesztésében.
Harminc tanulmány olvasható a kötetben, egy páratlan muzikológus pálya lenyomatai. A legkorábbiak a hatvanas években születtek, a legfrissebbek a kétezres évek elején. Témáik két nagy korszak, a 18. század vége, s a 20. század eleje, illetve ennek megfelelően a nyugati zene történetének két meghatározó alkotója, Joseph Haydn és Bartók Béla köré csoportosulnak...
Az etnográfia vagy népisme Herder műveinek hatására jelent meg Közép-Európában. Nálunk az irodalmi romantika mellett főként II. József nyelvrendelete és a magyar nyelvújítás mozgalma irányította a figyelmet az adózó pórnép életére, nyelvére és hagyományvilágára...
A magyar népkutatás a 20. században bővelkedett kiemelkedő tudósokban, akiknek munkássága beépült a magyar néprajz ismerettárába. Kívánatos, hogy a jelen kötetet újabbak kövessék, és a 20. század minden jelentős néprajzi életműve értő bemutatást kapjon. Kötetünk a néprajz mellett több más szak és a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés érdeklődésére is számot tarthat.
A néphagyomány, a népi műveltség a nemzeti kultúra egyik forrásvidéke. Ennek áttekintését vállalta magára a nyolckötetes Magyar néprajz.
A könyv Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenekutatói munkásságából kiindulva és az utánuk következő nemzedékek tudományos eredményeit felhasználva teljes áttekintést ad népzenénk történeti rétegeiről, stílusairól. (Ötödik, javított kiadás.)
A sajnos már megszűnt Mágus Kiadó Magyar zeneszerzők sorozatának – amelynek Berlász Melinda zenetudós, zenetörténész volt a szerkesztője – szerzői zenetudósok, fiatal zenetörténészek és neves kutatók. A sorozat füzeteinek óriási értéke a teljesség igényével összeállított műjegyzék és bibliográfia.
Mozart és Bartók: e két nagy név nem csupán idő-határt jelöl kötetünk címében; nem csak arról tájékoztat, hogy az itt közreadott írások a magyar zene történetének mely fejezeteit kívánják új adatokkal gyarapítani. Fontosabbnak tetszik az a szimbolikus erő, melyet az említett mesterek neve a muzsika hazai történetére sugároz.