Száz szonett (Cien sonetos)

Quevedo szonettjei

(Jaszón, az Argonauta sírja) (Hajója vitorlarúdjának egy darabkája szól belőle, amelyben ő maga testesül meg)

(Magdaléna példájával buzdítja a patikáriusokat)

(Egy házasságtörő nőhöz)

(Megdorgál egy házasságtörő nőt vétkének körülménye miatt)

(Diána és Aktaión)

(A bajt vizsgálja, mely szemünkön át ér lelkünkbe. Aktaión példázatával)

(A tengerhez)

(Megérti a Tenger Engedelmességét és a Kapzsi szenvedélyeiben megmutatkozó Engedetlenségét)

(III. Fülöp királyhoz)

(Buzdítás Őfelségének, IV. Fülöp Király Urunknak a Lázadók megfenyítésére)

(Az asszonyok korára)

1. zsoltár

2. zsoltár

(Hívja a Halált)

16. zsoltár

17. zsoltár

(Megmutatja, hogy minden dolgok a halálról adnak jelt)

18. zsoltár

19. zsoltár

(Ismeri az Idő erejét és a Halál ítéletvégrehajtó hatalmát)

21. zsoltár

22. zsoltár

(Áldozás előtti önvizsgálat és kegyes könyörgés)

(Halhatatlan emlékezete don Pedro Girónnak, Osuna Hercegének, aki a börtönben halt meg)

(Lerma Hercegének Kertjére, amelyet kedvelt és gyakorta látogatott Király Urunk, III. Fülöp, és amelyet mai napság elfelednek meglátogatni hasonló uraságok)

(Falusi házába száműzötten Scipio önmagának eszébe juttatja Tettei és Utóélete dicsőségét)

(Megmutatja, hogy nem az gazdag, akinek sok vagyona van)

(Figyelmeztet arra, hogy van tettetett sírás, és hogy a valódi a kapzsiság kínjával jár együtt)

(Tanulság, mely azok ellen használható, akik idegen mezítlenség révén kerítenek maguknak díszeket)

(Korai halálra tanít, mert a halál nagyobbik része életből áll, és ezt nem sajnáljuk, kisebbik része az utolsó sóhaj, ami bánattal tölt el)

(Egy baráthoz, aki az Udvarból visszavonulva élte életét)

(Megfenyíti a falánkokat és nagyivókat, akik kicsapongásaikkal a betegséget és a vénséget siettetik)

(Megmutatja életének rövidségét, és hogy mennyire semminek tűnik, amit már megélt)

(Arról, hogy óhatatlanul rövid az Élet, és gyötrődve, a Haláltól ostromoltan)

(Figyelmeztetés Spanyolhonnak, hogy amiként sokak ura lett, olyképpen leszen sok ellenségtől gyűlölt és üldözött, s ezen okból állandó készenlétben kell állania)

(Az Alkimisták csalárdságát festi le)

(Annak előnyei, ha nem élünk Szemünkkel, Fülünkkel és Nyelvünkkel)

(Bűnbánat és az Életben való csalódás miatt kicsordult könnyek)

(Megköszöni munkálkodásainak, az itt következő Allegóriában, csalódását és egyúttal okulását is)

(Ismeri a közeledő Halál serénységét, és igyekszik megismerni jöttének hasznát is, hogy eme tudást előnyére fordítsa)

(Süllyedő hajó figyelmeztet, de nem szolgál okulásul)

(Vidám élettől vesz búcsút az, akihez váratlanul érkezik a Halál)

(Kiábrándulás a külcsínből a valódi belbecsei vizsgálva)

(Néhány évvel utolsó börtöne előtt küldte nekem Torréból ezt a kiváló szonettet)

(Sírhalom Viriatusnak) (A Márvány szól)

(Sírfelirat, és vele Osuna Hercegének fegyverei) (A Márvány szól)

(Don Melchor de Bracamonténak, a Penaranda Grófok fiának, a kitüntetést nem kapott nagy katonának Sírbeszédben való magasztalása)

(Don Fadrique de Toledo tiszteletreméltó Sírhalma)

(Szerelme Tárgyától távoli szerelmes, hosszú hajózás után)

(Példákkal mutatja Flórának, hogy milyen rövid ideig tart a szépség, nehogy elveszni hagyja)

(Szerelme szavát csermely csevegéséhez hasonlítja)

(Úgy tesz, mintha pokol volna benne, melynek kínjait Orfeuszként éneke dallamával enyhíteni igyekszik, ám eredménytelenül)

(Szerelmes, aki leckét vesz, hogy megtanulja a szerelmet az értelmen túli Mesterektől)

(Amintának, aki kezével elfödte szemét)

(Álma hazug hízelkedéseiért hálás szerető)

(Florinak, aki szőke fürtjei közé szegfűket tűzött)

(Szívének sokféle szenvedélye, Lisi hajának hullámain hánykolódva)

(Beszéd és hallgatás veszélyei, és a csönd nyelvezete)

(Azt mondja, hogy szerelmének földi része nincsen)

(Lélekbe égetett Szerelem, mely túléli a Hamvakat)

(Veszélyre figyelmezteti azokat, akik lángolásait netán elolvassák)

(Lisi arcképe, amelyet a szerző gyűrűjén visel)

(Első látásra születő, élő, növekvő és örökké fennmaradó szerelem)

(Halálon túl is állandó Szerelem)

(Kétségbeesett szerelmes csökönyösen szerelme jutalmára vár)

(Buzdítja a szerelmeseket, hogy ne vigye őket léptük arrafelé, amerre őt magát vitte útja)

(Folytatja szerelme értelmezését a szépséggel, melyben őt az részesíti a Plátói elvre visszavezetve)

(Ragaszkodik szerelmes szenvedélye túlzásaihoz és mértéktelen szenvedéseihez)

(Egy nagyorrú emberre)

(A hordszékekre, mikor sok udvari nép kíséri őket)

(Tűre formázó nő hosszú alsószoknyával)

(Egy házasember csömöre a harmadik napon)

(Nevetséges házasság)

(Egy Társalkodónő sírfelirata, mely Képmás mindannyiuké is lehetne)

(Lemezteleníti a Nőt sok-sok sallangtól, amely őt alkotja)

(Drága bort iszik, benne muslicákkal)

(A dalos szúnyogra)

(Egy kinyomtatott értekezésre, amelyet egy borzas szószátyár prózából míves nyelvre írt át)

(Nevükön nevezi az élet nyomorúságait és kacatjait)

(Apollónak, aki Daphnét üldözi)

(Daphnénak, aki Apollótól menekül)

(Bajt ki nem kúráló, ám sokféle gyógymódot ajánló Orvos)

(Virgonc vénasszony, cicomázott és beretvált)

(Melyben a Szépség Trójáját festi)

(Egy ótvaros Leprás hajafestését igazolja)

(Foghúzómester, aki a szájban lévő fogsorral végezni akar)

(Gyilkolók és Gyilkolások násza, avagy egy patikusé egy lódoktor leányával)

(Lisinek, ki szőke hajába tűzvörös szegfűket tűzött, nyakáig érőket)

(A szerelem magyarázatául) (Szerelmes szonett)

(Krisztus halálával példálódzik az emberi szív keménysége ellen) (Szent szonett)

(Szent Márk eredeti szavai alapján tanácsolja a Királyoknak, hogy utánozzák Krisztust eme cselekedetében) (Szent szonett)

(Egy nagyon szegény és sötét templomra, amelynek csak agyaglámpása van) (Szent szonett)

(Zsoltár)

(Zsoltár)

(Egy vénasszonynak)

(Egy szegény házas emberre)

(Szonett)

(A nők kijózanítása)

Jegyzetek

Életrajzi vázlat