Kézműves mesterségek
Ebben a könyvben a textiltechnikák legősibb változatait gyűjtöttük össze, minden később kifinomult szövési mód alapjait. Ajánljuk minden olyan pedagógusnak, aki az ilyen témájú ismereteknek hasznát veszi, foglalkozzon bármilyen korosztállyal – az óvodától az egyetemig. Ajánljuk szakképzési, szakközépiskolai tankönyvnek, felsőoktatási (iparművészeti, képzőművészeti, tanárképző) jegyzetnek és ajánljuk az alkotó művészeknek is.
A nemez fejfedők történetének, elterjedtségének ismertetése után, ezek formáinak felhasználásával ma is hordható, jól használható nemezsüvegek, -sapkák, -kalapok készítését mutatja be a könyv. Többféle nemezkészítő eljárást mutat be azzal a céllal, hogy a módszerek minél szélesebb körét ismertté tegye.
A paraszti öltözet ma is elkészíthető elemeit mutatja be a szerző. A szabásrajzok ahhoz is támpontot adnak, hogyan lehet a régi viseletdarabokat a mához idomítani, a régi hímzésből vett motívumokkal díszíteni.
Beszprémy Józsefné hímző népi iparművész, a népművésze mestere meghatározó alakja a hagyományokon alapuló hímzőkultúránk továbbéltetőinek. Szűkebb pátriájában, a dunántúli térségben folytatott gyűjtő, kutató és feldolgozó munkájával, valamint egyéni alkotói tevékenységével egyaránt olyan maradandót alkotott, ami példa lehet az ezzel a területtel foglalkozók számára.
A tankönyv a Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoporton belül a Divat- és stílustervező szakképesítéshez készült. A tankönyv célja, hogy a szakmát tanuló fiatalokat felkészítse az öltözék kiegészítők tervezési feladatainak az ellátására, kialakítására, a tervek megfelelő prezentálására. A kiadvány folytatása az Öltözéktervezés című tankönyvnek. A könyv az öltözék kiegészítők tervezéséhez szükséges ismereteket divattörténeti érdekességeken keresztül mutatja be.
A tankönyv az öltözék-, divattervezéssel foglalkozó szakképesítésekhez készült. Az öltözéktervezéshez szükséges ismeretek között megtalálható gyakorlatok elvégzésével fejleszthetők a divat- és stílustervező képzésben résztvevők készségei, képességei és könnyen kialakíthatók speciális szakmai kompetenciáik.
Reménytelen állapotúnak tűnő kannák, tányérok, tálak, liturgikus eszközök újjászületésének lehetünk tanúi a fázisfotókkal illusztrált folyamatok részletes leírása során. Ötvös Nagy Ferenc nem tankönyvvel kínál meg bennünket. Szándéka szerint inkább egy kevéssé ismert hivatás »titkainak« feltárására törekszik.
A könyv a felsőfokú közművelődési szakember és a népi játszóházi foglalkozásvezetői szakképesítés megszerzésére irányuló szaktanfolyam követelményrendszeréhez kapcsolódó ismereteket tartalmazza.
A tankönyv célja, hogy a szakmát tanuló fiatalok megismerjék a szakma jelentős területeinek fejlődését a történelmi idők során. A könyv bemutatja a szőnyegek készítéséhez használt alapanyagokat, a szövéshez szükséges eszközöket, a felvetési, szövési módokat. Megismerhetjük a szőnyegek díszítési, színezési módjait, illetve a különböző felhasználási területeit.
A tankönyv célja, hogy a szakmát tanuló fiatalok elsajátíthassák azokat a szakrajzi ismereteket, amelyek alkalmazásával a szőnyegeket a kivitelezhetőség, a használhatóság, a néprajzi és esztétikai szempontok figyelembevételével megtervezhetik.
Ez a rendhagyó kézikönyv több mint 600 csodálatos szövésmintát tartalmaz. Típusonként csoportokba rendezi az alap négynyüstös mintáktól, a blokkmintákon át a dupla rétegű szövetekig. Válogathatunk a halszálkák, sávolyminták, cikcakkok, csipkék és gyémántminták széles mintatárából.
A népi kézműves szakmák megtanulhatóak, műhelyről műhelyre, pályázatról pályázatra, kiállításról kiállításra haladva, mintegy „vándorlegényként” a tudás tovább fejleszthető, és a legjobbaknak ma is lehetőségük van a szakma legjobbjai közé emelkedve a népművészet mestereként alkotni.
Ez a mű a virágkötészeti „iskola” tananyagának alapfogalmait, elméleti alapját, az elsajátítandó gyakorlati fogásokat tartalmazza, képet ad a legújabb stílusok jellemzőiről, az ünnepek méltó virágdíszeiről, a kegyeleti virágalkotásokról, a virágüzlet helyes berendezéséről, a növényanyag szakszerű gondozásáról.
A dekoratőr, a divat- és stílustervező, a festő, a grafikus, a kerámiaműves, a kiadványszerkesztő, az ötvös, fémműves, a szobrász, a textilműves, mozgókép- és animációkészítő, az üvegműves szakképesítések közös modulja a látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjait összegzi.
A könyv e csodálatos díszítőanyag, a zománc alkalmazási módjainak bemutatásán keresztül juttat el bennünket a technikatörténet útvesztőibe, hogy végül világosan lássuk, hogy a zománc a legjelentősebb díszítőanyag az egyetemes művészet történetében.
Balázs Kovács Sándor, Decsi-Kiss Mária és Nagy Gyöngyi munkája hiánypótló, hiszen a sárközi gyöngymunkákat elemző, összefoglaló, valamint a készítésükhöz általános útmutatást adó mű eddig nem született. A könyv néprajzi alapokra helyezve nyújt átfogó ismeretet a sárközi gyöngygallérokról, a Kárpát-medence viseletkultúrájában egyedülállóan változatos készítésű, formájú és színharmóniájú ékszereiről és a népviselethez kapcsolódó gyöngyös öltözékkiegészítőkről.