Sokarcú klímaváltozás
Paraméterek
| Sorozat | GeoLitera |
| Szerző | Rakonczai János – Ladányi Zsuzsanna – Pál-Molnár Elemér |
| Cím | Sokarcú klímaváltozás |
| Kiadó | SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport |
| Kiadás éve | 2012 |
| Terjedelem | 157 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 306 186 2 |
Eredeti ár:
3.000 Ft
2.850 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Napjainkra egyre meggyőzőbbek a globális klímaváltozást bizonyító tények. Ezek a változások igen eltérő módon érintik a Föld különböző térségeit, de kisebb területekre vonatkozó hatásaik is igen differenciáltak... |
|
|
|
Leírás
Napjainkra egyre meggyőzőbbek a globális klímaváltozást bizonyító tények. Ezek a változások igen eltérő módon érintik a Föld különböző térségeit, de kisebb területekre vonatkozó hatásaik is igen differenciáltak. Az EU 2007-ben elfogadott „Zöld könyve” (Green Paper, Adapting to Climate Change in Europe – Options for EU Action), már nemcsak adatokkal támasztja alá a klímaváltozás tényét, hanem megfogalmazza az alkalmazkodási stratégiák és a cselekvési programok szükségességét is. Ezt az indokolja, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentésére tett beavatkozások kedvező hatásai a klímára csak évtizedek múlva érezhetőek, és addig a szélsőséges meteorológiai és hidrometeorológiai események (pl. árvizek, belvizek, özönvízszerű esők, korai és késői fagyok, hőséghullámok, UVB sugárzás megnövekedése, erdő- és bozóttüzek, új kórokozók és kártevők megjelenése stb.) száma, intenzitása, gazdasági és társadalmi kártétele fokozódik. Magyarország számára is fontos, hogy tisztában legyünk a bennünket érintő hatások mértékével és következményeivel, éppen ezért az ilyen kutatásoknak számottevő gyakorlati jelentősége van. Az előzőkben ismertetetteknek nagy szerepe volt abban, hogy a „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című pályázat keretében a Szegedi Tudományegyetemen a Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport számottevő támogatást kapott a „Környezet, energetikai alprogram” két témája keretében. A „Klímaváltozás-kutatás” önálló altémaként döntően a Tanszékcsoport vonatkozó kutatásait fogta össze, míg a „Megújuló energiák kutatása” programban futó geotermikus kutatásoknak az üvegházgáz-kibocsátások csökkentésében van jelentős szerepe. Jelen kötetben ezen témák keretében végzett kutatásokból adunk közre egy válogatást. Sümegi Pál és társai tanulmánya abból a szempontból nagy jelentőségű, hogy számos új adaton keresztül mutatja be, hogy a klímaváltozás a földtörténet korábbi szakaszaiban is nagyon differenciáltan zajlott még egy Kárpát-medence méretű területen is. A kutatóegyetemi program keretében beszerzett műszerekkel igen részletes időfelbontású elemzéseket sikerült készíteni, amelyek számottevően „átírják” Magyarországnak és tágabb környezetének klíma- és vegetációtörténetét. Rakonczai János és társai a klímaváltozásnak az alföldi tájra gyakorolt mérhető változásait elemezték komplex módszerekkel, és részletes, módszertani jelentőségű térképet készítettek a természetes vegetáció klímaérzékenységéről. Két tanulmány (Gál, Farsang és Puskás, Farsang) az időjárási szélsőségek talajtani hatásait elemezte különböző szempontból: az egyik a belvizek talajokra gyakorolt hatásait értékeli, a másik pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a jó minőségű talajainkon is milyen komoly szerepe lehet a deflációnak. Makra László és társai a klímaváltozással összefüggő, az emberi egészség szempontjából jelentős hatású allergén pollenek változását elemezték, s meghatározták, hogy a klimatikus hatások hogyan alakítják át a pollenes időszakok terjedelmét és a pollenösszetételt. Kántor Noémi és társai Szeged játszótereinek bioklimatológiai viszonyainak értékelésén keresztül a klímaváltozás néhány, a hétköznapi életünkre gyakorolt hatását tárták fel. Bajmócy Péter és társai a klímaváltozás társadalmi következményeinek több elemét vizsgálták a mintaterületeken. Számos témát (környezeti igazságosság, az árvizek társadalmi következményei, az időjárási szélsőségek egészségügyi következményei, a plázák megváltozó szerepe a klimatikus szélsőségek hatására) érintően végeztek kérdőíves felméréseket, feltárva a lakosság klímaváltozással kapcsolatos tapasztalatait. Szanyi János és társai a geotermikus energia hasznosításának gyakorlati vonatkozásait értékelték a Dél-Alföldön. Vizsgálataik nyomán lehetőség nyílhat két módon is az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére (a geotermikus energia hasznosítása a CO2, a metán hasznosítása pedig az egyik leghatékonyabb üvegházgáz-kibocsátás csökkentését eredményezheti). A „Klímaváltozás-kutatás” program nemcsak konkrét kutatási eredményei miatt tekinthető nagy jelentőségűnek, hanem azért is, mert egy olyan témát jelentett, ami egy szakmai program keretében a Tanszékcsoport egészét össze tudta fogni, egy szakmai programba, bizonyítva azt, hogy a szakterület tud hatékonyan együtt dolgozni. Mindezeken túl azt is bemutatta, hogy a klímaváltozás kutatása annyira komplex, hogy abban átfogó eredményeket csak jelentős együttműködéssel lehet elérni.
Rakonczai János
SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2012.
Szerkesztette: Rakonczai János - Ladányi Zsuzsanna - Pál-Molnár Elemér
Sorozatszerkesztő: Pál-Molnár Elemér
Tartalom
Előszó
Sümegi Pál, Gulyás Sándor, Molnár Dávid, Szelepcsényi Zoltán: A Kárpát-medence erdőssztyepp területének negyedidőszak végi fejlődéstörténete
Rakonczai János, Deák József Áron, Ladányi Zsuzsanna, Fehér Zsolt: A klímaváltozás és tájváltozás kapcsolata alföldi mintaterületeken
Puskás Irén, Farsang Andrea: A klímaváltozás okozta szárazodás talajtani hatásai dél-alföldi humuszos homok és csernozjom talajokon
Gál Norbert, Farsang Andrea: Belvízi elöntés hatása a talajminőségre, különös tekintettel a talajszerkezeti változásokra
Makra László, Matyasovszky István, Deák József Áron, Csépe Zoltán, Rakonczai János, Pál-Molnár Elemér: Az allergén pollenek jellemzőinek trendjei Közép-Európában, Szeged példáján
Kántor Noémi, Égerházi Lilla, Takács Ágnes: Két szegedi játszótér bioklimatológiai értékelése nyári felmérések alapján
Bajmócy Péter, Boros Lajos, Csatári Bálint, Dudás Renáta, Farkas Jenő Zsolt, Juray Tünde, Kovács Zoltán, Nagy Gyula, Pál Viktor: A globális klímaváltozás néhány társadalmi-gazdasági következménye
Szanyi János, M. Tóth Tivadar, Pál-Molnár Elemér, Papp Márton, Kiss Sándor, Kóbor Balázs, Medgyes Tamás, Bálint András: A geotermikusenergia-hasznosítás növelésének lehetőségei és korlátai a Dél-alföldi régióban
