Segítő kapcsolat
Paraméterek
Szerző | Exterdéné Zsurkai Ilona – Szarkáné Kövi Márta |
Cím | Segítő kapcsolat |
Alcím | Szociális gondozó és ápoló szakképzés részére |
Kiadó | Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal |
Kiadás éve | 2015 |
Terjedelem | 176 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 8650 19 1 |
A könyv a szociális gondozó és ápoló szakképzés alaptankönyve. A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben dolgozó szakemberek számára munkájuk ellátásához ezek az ismeretek épp oly fontosak, mint az ápolási, gondozási feladatok.
|
|
|
Leírás
A tankönyv a szociális gondozó és ápoló szakképzés számára készült. A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben dolgozó szakemberek számára munkájuk ellátásához ezek az ismeretek épp oly fontosak, mint az ápolási, gondozási feladatok. További cél a mentálhigiénés és a kapcsolódó ismeretek elsajátításánál, hogy mindazok, akik szociális területen dolgoznak, képesek legyenek a konkrét helyzetekben felismerni a megjelenő problémát, illetve a gyakorlatban alkalmazni tudják ezeket az ismereteket. A tankönyv 4 nagy területet ölel fel. Ezek az alábbiak:
– Pszichológiai alapismeretek
– A kommunikáció alapfogalmai
– Mentálhigiéné
– A szupervízió
A tankönyv végén a szakkifejezések jegyzéke jelentős mértékben segíti a hallgatók önálló felkészülését. A tanulók önellenőrzését segítik a fejezetek végén található összefoglaló kérdések.
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, 2015.
Írta: Dr. Exterdéné Zsurkai Ilona – Szarkáné Kövi Márta
Lektor: Dr. Kiss János
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
PSZICHOLÓGIAI ALAPISMERETEK
I. A PSZICHOLÓGIÁRÓL ÁLTALÁBAN
I.1. A pszichológia tárgya és felosztása
I.2. A pszichológia főbb irányzatai
I.2.1. A pszichológia jelenléte hazánkban
I.3. Az ismertebb pszichológiai módszerek
II. A MEGISMERŐ FOLYAMATOK
II.1. Érzékelés, észlelés
II.2. Az emberi figyelem
II.2.1. A figyelem fajtái
II.2.2. A figyelem tulajdonságai
II.3. A tanulás és az emlékezés
II.3.1. A tanulás fajtái
II.3.2. Az emlékezés
II.3.3. A felejtés
II.4. Gondolkodás és képzelet
III. A MOTIVÁCIÓ ÉS AZ ÉRZELMEK
III.1. A motiváció
III.1.1. A motiváció fogalma
III.1.2. A motívumok jellemzői
III.1.3. A késztetés (motiváció) zavarai
III.2. Az érzelmek
III.2.1. Az érzelmek fogalma
III.2.2. Az érzelmek célja
III.2.3. Az érzelmek típusai
III.2.4. Az érzelmek összetevői
IV. A SZEMÉLYISÉG
IV.1. Pszichoanalitikus megközelítés
IV.1.1. A pszichoanalitikus személyiségelmélet kulcsfogalmai
IV.1.2 A pszichoanalízis változatai
IV.2. Behaviorista megközelítés
IV.3. Alaklélektan
IV.4. Kognitív pszichológia
IV.5. Fenomenológiai megközelítés
IV.6. Típustanok
V. A SZOCIALIZÁCIÓS FOLYAMAT LÉLEKTANI VONATKOZÁSAI
V.1. A szocializáció fogalma
V.2. A szocializáció mint a tanulás eredménye
V.2.1. Fejlődési vonal, azaz a szocializáció menete
V.3. Az ember biológiai és társas lény
V.4. Életkori periodizáció
V.5. A különböző életkori szakaszok jellemzői
V.5.1. „Ősbizalom az ősbizalmatlansággal szemben”
V.5.2. „Autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben”
V.5.3. „Kezdeményezés a bűntudattal szemben”
V.5.4. „Teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben”
V.5.5. „Identitás a szerepdiffúzióval szemben”
V.5.6. „Intimitás az izolációval szemben”
V.5.7. „Alkotóképesség a stagnálással szemben”
V.5.8. „Énintegritás a kétségbeeséssel szemben”
VI. IRODALOMJEGYZÉK
A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPFOGALMAI
I. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA
1.1. Közvetlen emberi kommunikáció
II. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ ELEMEI, CSATORNÁI
II.1. A kommunikáció elemei
II.2. A kommunikáció fajtái
II.2.1. A verbális (szóbeli) csatorna
II.2.2. A nonverbális (nem szóbeli) csatorna
III. A TESTBESZÉD
IV. A METAKOMMUNIKÁCIÓ
V. KIEMELT KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK
V.1. Beszélgetéstípusok
V.1.1. Anamnézist felvevő beszélgetés
V.1.2. A problémafeltáró beszélgetés
V.1.3. A tanácsadó beszélgetés
V.1.4. A rossz hírt közlő beszélgetés
V.1.5. Rövid támogató beszélgetés
V.1.6. Exploráció (betegvizsgálat kikérdezéssel)
VI. A KOMMUNIKÁCIÓ MAGABIZTOS ÉS BIZONYTALAN FAJTÁI
VII. A KOMMUNIKÁCIÓ ZAVARAI
VII.1. Zavarok
VII.2. Az enyhébb zavarok
VIII. A KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE
VIII.1. Csoportfoglalkozások a visszajelentés iránti érzékenység fokozására
VIII.2. Célzott, pszichoterápiás jellegű foglalkozások az identitás erősítésére
IX. IRODALOMJEGYZÉK
MENTÁLHIGIÉNÉ
BEVEZETŐ
I. A MENTÁLHIGIÉNÉ FOGALMA
II. A MENTÁLHIGIÉNÉ TÖRTÉNETE
II.1. Történeti áttekintés
II.2. A mentálhigiéné története hazánkban
III. A LELKI EGÉSZSÉGVÉDELEM FELADATKÖREI
III.1. A megelőzés gyakorlati feladatai
IV. AZ EMPÁTIA
IV.1. Az empátia mentálhigiénés szerepe
V. FÉLELEM ÉS SZORONGÁS
V.1. A félelem
V.1.1. A félelem alaptípusai
V.2. A szorongás
VI. PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK
VI.1. Betegségkategóriák
VII. KRÍZIS – KRÍZISINTERVENCIÓ
VII.1. Coping – megküzdési, leküzdési stratégiák
VIII. A SEGÍTŐ KAPCSOLAT
VIII.1. A segítő kapcsolat formái
VIII.2. A segítő beszélgetés
VIII.3. Tanácsadás
VIII.4. Konzultáció
IX. A PSZICHOTERÁPIÁRÓL ÁLTALÁBAN
IX.1. Pszichoterápiás technikák
X. IRODALOMJEGYZÉK
A SZUPERVÍZIÓ
I. A SZUPERVÍZIÓ ALAPISMERETEI
I.1. A szupervízió helye, szerepe a szociális munkában
I.1.1. A szupervízió definíciója, alapfogalmai
I.2. A szupervízió kialakulása, külföldi tapasztalatok
I.3. A szupervízió módszerei
I.3.1. Az egyéni szupervízió
I.3.2. Csoportos szupervízió
I.3.3. A teamszupervízió
I.4. A szupervizor mint szerepmodell
I.5. A szupervízió szükségessége, a szupervizor kompetenciája
II. IRODALOMJEGYZÉK
A TEAMMUNKA ALAPJAI
I. A CSOPORT
I.1. A csoport kialakulása, meghatározása, nagysága
I.2. Csoporttípusok
I.3. A csoport kialakulása, fejlődése
I.3.1. Kommunikáció a csoportban
I.4. A csoport hatékonysága
I.5. A csoportdinamika
I.5.1. A csoportnormák és az irányítás
II. A TEAMMUNKA ALAPFOGALMAI
II.1. Az egyén és a csoport
II.2. A munkacsoport kialakításának, működtetésének módjai, módszerei
II.3. A teamen belüli feladatmegosztás szempontjai
II.4. Problémamegoldási lehetőség a teamben
II.5. A konfliktusok és kezelésük
II.6. A szociális gondozó és ápoló helye, szerepe a szociális munkát végző teamben
III. IRODALOMJEGYZÉK
SZAKKIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE