A Flaccus Kiadó könyvei
Alsó tagozat
Az Országos Kórházi Főigazgatóság tankönyvei
Életrajzok
Érettségi felkészítők
Filmek
Gyermek- és ifjúsági irodalom
Gyógypedagógia, fejlesztő pedagógia
Hangoskönyvek
Helytörténet
Idegen nyelvű kiadványok
Informatika
Játékgyűjtemények
Kézművesség, kreatív technikák
Kommunikáció- és médiatudomány
Kossuth-díjas művészek
Közgazdaságtan
Lexikonok
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Mezőgazdaság
Művészetek
Néprajz
Nyelvkönyvek
Orvostudomány
Óvodapedagógia
Pedagógia
Pszichológia
Szakmai tankönyvek
Széchenyi-díjas tudósok művei
Szépirodalom
Színház- és filmművészet
Szociális munka
Társadalomtudományok
Természetgyógyászat
Természettudományok
Testnevelés és sport
Történelem, társadalomismeret
Útikönyvek
Vallás
Zene
Utolsó példányok
Leírás
A „tolnai” Sárköz Szekszárdtól délkeletre elhelyezkedő öt község: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény, Sárpilis néprajzi összefoglaló neve. A gazdag kultúrájú, jómódú tájegység a török hódoltság előtt a mainál jóval nagyobb területet jelentett, de népessége a hadjárások alatt megritkult, s a német betelepítések folytán csak ez az öt falu őrizte meg egységes kultúráját. Öntudatuk meghatározó eleme a református vallás, így a Bátán élő katolikusokat nem is tartják tősgyökeres sárközieknek.
A török és kuruc háborúk pusztításai után nagyarányú szántóföldi termelést folytató, jómódra szert tevő községek élete a birtokviszonyok megmerevedése miatt befelé fordulóvá vált, jóllehet a legutóbbi időkig fennmaradt a baranyai, azonos történeti hátterű református falvakkal való házassági kapcsolatok hagyománya (leányvásárok). Gazdag népművészetük, szokáshagyományuk, táncéletük már a 19. században felhívta magára a népélettel foglalkozók figyelmét. Díszes népviseletük és gazdag folklórjuk máig az egyik legismertebb magyar népcsoporttá teszi őket.
Sárköz színes, sokrétű, a régi és újabb jegyek szintézisét ötvöző és balkáni hatásokat is őrző tánckultúrája a nyugati vagy dunai táncdialektus kelet-dunántúli aldialektusának sajátos színfoltja. Itt él a legfejlettebb magyar karikázó típus, a régi stílusú ugróstáncaink fejlettebb motívumkincsű, de kevésbé improvizatív típusa. Az eszközös pásztortáncok emlékei már elhalványultak, viszont feltűnik a Dél-Dunántúlon ritka, új stílusú, tánckezdő verbunk. A magyar nyelvterület nyugati felének leggazdagabb formakincsű friss csárdásai is itt ének, s gazdag lakodalmi tánckészlettel találkozhatunk.
A török és kuruc háborúk pusztításai után nagyarányú szántóföldi termelést folytató, jómódra szert tevő községek élete a birtokviszonyok megmerevedése miatt befelé fordulóvá vált, jóllehet a legutóbbi időkig fennmaradt a baranyai, azonos történeti hátterű református falvakkal való házassági kapcsolatok hagyománya (leányvásárok). Gazdag népművészetük, szokáshagyományuk, táncéletük már a 19. században felhívta magára a népélettel foglalkozók figyelmét. Díszes népviseletük és gazdag folklórjuk máig az egyik legismertebb magyar népcsoporttá teszi őket.
Sárköz színes, sokrétű, a régi és újabb jegyek szintézisét ötvöző és balkáni hatásokat is őrző tánckultúrája a nyugati vagy dunai táncdialektus kelet-dunántúli aldialektusának sajátos színfoltja. Itt él a legfejlettebb magyar karikázó típus, a régi stílusú ugróstáncaink fejlettebb motívumkincsű, de kevésbé improvizatív típusa. Az eszközös pásztortáncok emlékei már elhalványultak, viszont feltűnik a Dél-Dunántúlon ritka, új stílusú, tánckezdő verbunk. A magyar nyelvterület nyugati felének leggazdagabb formakincsű friss csárdásai is itt ének, s gazdag lakodalmi tánckészlettel találkozhatunk.
Méta zenekar
Salamon Beáta – hegedű, ének
Gera Attila – klarinét
Nagy Zsolt – brácsa
Porteleki Zoltán – cimbalom
Mohácsy Albert – nagybőgő
Németh Ferenc – ének
Hagyományok Háza, 2000.
Játékidő: 46 perc
Paraméterek
| Sorozat | Hangfelvételek néptáncoktatáshoz |
| Szerző | Méta zenekar |
| Cím | Sárköz (CD) |
| Alcím | Hangfelvételek néptáncoktatáshoz |
| Kiadó | Hagyományok Háza |
| Kiadás éve | 2000 |
| Formátum | Audio CD |
| ISBN | HH NT CD 02 |
Tartalom
1. Decsi verbunk
2. Lassú csárdás
3. Friss csárdás
4. Cinege (ugrós)