Sakkpalota 4. (feladatgyűjtemény)

Korunk, a digitális társadalom olyan mértékű ingertömeg- és adatfeldolgozást tesz szükségessé az emberek számára, hogy bizonyos ezzel kapcsolatos rendszerezési képességek, kompetenciák elsajátítása létszükségletté vált. Ezen képességek megléte – az ismeretszerzés mellett – a sikeres tanítási-tanulási folyamatban is elengedhetetlen. A sakk a maga szimbólumrendszerével, vizuális információk alapján, a digitális térhez hasonlóan korlátozott kódokból történő tájékozódásra, információszerzésre épülő rendszerével, párhuzamos gondolati síkon, a problémák több nézőpontból (minimum a saját és az ellenfél szempontjából) való megvizsgálásával válik kivételes oktatási eszközzé a digitális korba beleszületett gyermekek számára. Egyben a holisztikus, vizuális információkra épülő gondolkodás térnyerésével háttérbe szoruló logikai-elemző gondolkodást is készségszinten képes fejleszteni.

A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, illetve az iskoláskor első éveiben be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába. A sakkozás, alapvető kognitív lelki folyamatokat és funkciókat működtetve, jótékonyan hat az értelmi képességek, mindenekelőtt a megértést és a problémamegoldást biztosító gondolkodás fejlődésére, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni nevelő-fejlesztő erejét, személyiségformáló hatását sem. A sakkjáték tanulásának és gyakorlásának kedvező hatása a gyermekek egész intellektuális fejlődésére tudományosan is kimutatott. A sakk haszna a közoktatásban elsősorban abban rejlik, hogy előmozdítja a különböző műveltségi területek ismereteinek elsajátítását, képessé tesz az elavult információk elvetésére és az új információk beépítésére, vagyis egészében a jövőre készít fel. A sakk mint oktatási eszköz bevezetésének elsődleges célja a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás és a kritikai gondolkodás fejlesztése intézményi keretek között, heti rendszerességgel, tanítási idő keretében.

További célok:

– a sakk táblajátékkal kapcsolatos alapismeretek átadása,

– a logikus, kritikai gondolkodás képességének kialakítása,

– önálló döntéshozás képességének kialakítása,

– összefüggések, globális folyamatok felismerésének fejlesztése,

– az önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozás gyakorlatának kialakítása,

– egyfajta gyakorlatias szemlélet kialakítása,

– a kreativitás növelése,

– a viselkedészavaros tanulók segítése az oktatásba való beilleszkedésben,

– a memóriafejlesztés.

A sakk egy, a tanuló személyiségét komplexen fejlesztő stratégiai táblajáték. A sakk szabályainak tanulása közben fejlődik a gyermek emlékezőképessége, bővül a szókincse, megkülönbözteti a bábokat, nevet rendel hozzájuk, megismeri tulajdonságaikat: melyik hogyan léphet, hogyan üthet, illetve a tanuló megtanul síkban tájékozódni, ami nagyon fontos, hiszen az iskolai munka is a füzetek, könyvek világában zajlik. Megismeri a mátrixot: a sor és az oszlop fogalmát, egyezteti a bábok helyét és értékét. A táblán történő tájékozódáshoz számokat és betűket rendel egymáshoz. Mindeközben egy sor már tárolt információt mozgósít és kombinál össze. Sakkozás közben a gyermek észrevétlenül, játékos formában, készségszinten sajátítja el a tanulási folyamathoz szükséges gondolkodást. A játék szabályrendszere pedig számos, módszertanilag jól használható lehetőséget rejt magában.

A sakk a fejlesztési területek, nevelési célok mindegyikének eléréséhez jelentős segítséget nyújt. Komplex fejlesztési területek kognitív területen: fejleszti az analizáló és szintetizáló képességet, az emlékezőképességet, az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, a produktív képzeletet, az összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét, az összpontosítás képességét, a kreativitást, az elvonatkoztatási és általánosítási képességet, a problémaérzékenységet, a kombinatív képességet, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet. A sakkozás személyiségformáló hatása számos lehetőséget kínál az erkölcsi nevelésre: becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre nevel, felelősségérzetre, verseny szellemi-e, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására nevel.

A sakkozás talán legfontosabb eredménye a tanulási képesség fejlődése. A különböző magyar és nemzetközi tanulmányok ezen a téren számos részképesség fejlődését bizonyították:

– az analizáló és szintetizáló képességét,

– az emlékezőtehetségét,

– az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodásét,

– a megosztott figyelem képességét,

– a produktív képzeletét,

– az összefüggések felismerésének képességét,

– a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét,

– az összpontosítás képességét, a kreativitásét, az elvonatkoztatási és általánosítási képességét,

– a problémaérzékenységét,

– a kombinatív képességét,

– a módszeres és hatékony gondolkodásét.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2017.

Írta: Polgár Judit

Konzulens: Polgár Zsófia, Őryné Gombás Csilla