Sakkpalota 2. (tankönyv)

Paraméterek

Szerző	Polgár Judit
Cím	Sakkpalota 2. (tankönyv)
Alcím	Képességfejlesztő sakktankönyv
Kiadó	Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kiadás éve	2018
Terjedelem	128 oldal
Formátum	A/4, keménytáblás
ISBN	978 963 19 7721 9

Eredeti ár:

2.480 Ft

A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, illetve az iskoláskor első éveiben be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába.
Kívánságlistára teszem

Leírás Tartalom

Leírás

Korunk, a digitális társadalom olyan mértékű ingertömeg- és adatfeldolgozást tesz szükségessé az emberek számára, hogy bizonyos ezzel kapcsolatos rendszerezési képességek, kompetenciák elsajátítása létszükségletté vált. Ezen képességek megléte – az ismeretszerzés mellett – a sikeres tanítási-tanulási folyamatban is elengedhetetlen. A sakk a maga szimbólumrendszerével, vizuális információk alapján, a digitális térhez hasonlóan korlátozott kódokból történő tájékozódásra, információszerzésre épülő rendszerével, párhuzamos gondolati síkon, a problémák több nézőpontból (minimum a saját és az ellenfél szempontjából) való megvizsgálásával válik kivételes oktatási eszközzé a digitális korba beleszületett gyermekek számára. Egyben a holisztikus, vizuális információkra épülő gondolkodás térnyerésével háttérbe szoruló logikai-elemző gondolkodást is készségszinten képes fejleszteni.

A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, illetve az iskoláskor első éveiben be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába. A sakkozás, alapvető kognitív lelki folyamatokat és funkciókat működtetve, jótékonyan hat az értelmi képességek, mindenekelőtt a megértést és a problémamegoldást biztosító gondolkodás fejlődésére, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni nevelő-fejlesztő erejét, személyiségformáló hatását sem. A sakkjáték tanulásának és gyakorlásának kedvező hatása a gyermekek egész intellektuális fejlődésére tudományosan is kimutatott. A sakk haszna a közoktatásban elsősorban abban rejlik, hogy előmozdítja a különböző műveltségi területek ismereteinek elsajátítását, képessé tesz az elavult információk elvetésére és az új információk beépítésére, vagyis egészében a jövőre készít fel. A sakk mint oktatási eszköz bevezetésének elsődleges célja a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás és a kritikai gondolkodás fejlesztése intézményi keretek között, heti rendszerességgel, tanítási idő keretében.

További célok:

– a sakk táblajátékkal kapcsolatos alapismeretek átadása,

– a logikus, kritikai gondolkodás képességének kialakítása,

– önálló döntéshozás képességének kialakítása,

– összefüggések, globális folyamatok felismerésének fejlesztése,

– az önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozás gyakorlatának kialakítása,

– egyfajta gyakorlatias szemlélet kialakítása,

– a kreativitás növelése,

– a viselkedészavaros tanulók segítése az oktatásba való beilleszkedésben,

– a memóriafejlesztés.

A sakk egy, a tanuló személyiségét komplexen fejlesztő stratégiai táblajáték. A sakk szabályainak tanulása közben fejlődik a gyermek emlékezőképessége, bővül a szókincse, megkülönbözteti a bábokat, nevet rendel hozzájuk, megismeri tulajdonságaikat: melyik hogyan léphet, hogyan üthet, illetve a tanuló megtanul síkban tájékozódni, ami nagyon fontos, hiszen az iskolai munka is a füzetek, könyvek világában zajlik. Megismeri a mátrixot: a sor és az oszlop fogalmát, egyezteti a bábok helyét és értékét. A táblán történő tájékozódáshoz számokat és betűket rendel egymáshoz. Mindeközben egy sor már tárolt információt mozgósít és kombinál össze. Sakkozás közben a gyermek észrevétlenül, játékos formában, készségszinten sajátítja el a tanulási folyamathoz szükséges gondolkodást. A játék szabályrendszere pedig számos, módszertanilag jól használható lehetőséget rejt magában.

A sakk a fejlesztési területek, nevelési célok mindegyikének eléréséhez jelentős Segítséget nyújt. Komplex fejlesztési területek kognitív területen: fejleszti az analizáló és szintetizáló képességet, az emlékezőképességet, az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, a produktív képzeletet, az összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét, az összpontosítás képességét, a kreativitást, az elvonatkoztatási és általánosítási képességet, a problémaérzékenységet, a kombinatív képességet, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet. A sakkozás személyiségformáló hatása számos lehetőséget kínál az erkölcsi nevelésre: becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre nevel, felelősségérzetre, verseny szellemi-e, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására nevel.

A nemzeti öntudat kialakulását, a hazafias nevelést is elősegíti, hiszen Magyarország több mint másfél évszázada a sakkozás nagyhatalmai közé tartozik. A diákok megismerkednek szellemi kiválóságokkal, híressé vált magyar sakkozókkal, nagymesterekkel, sakkolimpiákon kiemelkedő eredményt elérő versenyzőkkel, akikre büszkék lehetnek. Ráébrednek arra, mennyi felfedeznivaló és ismeretgyarapítási lehetőség rejlik a „királyi játék” históriájában.

A sakk mint oktatási eszköz értékteremtő tevékenységével az állampolgárságra, a demokráciára nevelés egyik lehetséges eszköze, mivel a tanuló képessé válik egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe, és ezáltal követi a közösségi hagyományokat. A sakkban a szabályok tisztelete nem előzménye, hanem elengedhetetlen feltétele a játéknak, és e kötelmek – néhány más mozzanattal társulva – egyfajta jogkövető magatartásra ösztönöznek. A sakk jelentős mértékben képes növelni a tanuló belső motivációját. A választás során a lehetőségek közül mindig a legjobb lépés, a legjobb stratégia kiválasztását követeli meg. Állandó fejlődésre való törekvésre ösztönöz. A játék során a tanuló képes az együttműködésre, az empátiára. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. Mindezzel elősegíti az önismeret és a társas kultúra fejlesztését. A sakk kortól és nemtől függetlenül játszható, ezért tökéletesen alkalmas arra, hogy élvezetes, közös családi élmények forrása legyen. A közös játék során a tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. A sakkozás során a tanuló a közösség többi tagjához viszonyítva pontos képet kaphat saját részképességeiről, erősségeiről, amelyek segíthetik a pályaorientációban. A sakkban a figurák erejüktől függően különböző értékszámokkal rendelkeznek. A sakkparti során a tanulónak ezeket a rendelkezésre álló erőforrásokat kell beosztania, stratégiailag elhelyeznie, esetenként feláldoznia a cél eléréséhez. A sakk tehát nagyszerűen szimulálja a gazdasági helyzeteket, a tudatos, forrásokat beosztó gondolkodást. A sakkozás során a tanulónak különbséget kell tennie stratégiai és taktikai, hosszú távú és rövid távú tervek között. Megtanulja, hogy a befektetett munka meghozza a gyümölcsét.

A sakkozás talán legfontosabb eredménye a tanulási képesség fejlődése. A különböző magyar és nemzetközi tanulmányok ezen a téren számos részképesség fejlődését bizonyították:

– az analizáló és szintetizáló képességét,

– az emlékezőtehetségét,

– az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodásét,

– a megosztott figyelem képességét,

– a produktív képzeletét,

– az összefüggések felismerésének képességét,

– a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét,

– az összpontosítás képességét, a kreativitásét, az elvonatkoztatási és általánosítási képességét,

– a problémaérzékenységét,

– a kombinatív képességét,

– a módszeres és hatékony gondolkodásét.

A tankönyv és a tanítói kézikönyv felépítése a következőképpen alakul:

– az első részben ismételjük az első év anyagának legfontosabb tudnivalóit,

– a második részben a mattadással foglakozunk,

– a harmadik részben kiemeljük a bábok erősségeit,

– a negyedik részben a végjátékokkal foglalkozunk.

A második osztályos tananyag újdonságai:

1. Tanórastruktúra: javarészt az első osztályos felépítés jellemző a másodikos tanórastruktúrára is. Azonban a képek helyett nagyobb hangsúly van a rövid szövegeken a tankönyvben (olvasásgyakorlás, önálló értelmezés, további asszociációk tárhelye).

2. Sakkpalota gazdálkodási program: a sakktallérok használata hangsúlyosabban jelenik meg a feladatokban, mint az előző évben. Minden szöveges feladatot meg lehet oldani sakktallérok felhasználásával.

3. Sakkpalota évszakok: ebben a tanévben bevezetjük mind a négy évszakot. Első osztályban a nyár volt középpontban. A környezetismeret tantárgy tanításának szerves részei lehetnek a Sakkpalota évszakok kereszttantárgyi hivatkozásai.

4. Sakkszótár: sakknyelv helyett megjelenik a sakkszótár az ellenőrzés oldalon. A sakkszótárral a fogalomalkotást, az elvont gondolkodást segítjük elő. Nyelvtanuláshoz is hasznos készséget fejlesztünk alkalmazásával.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2018.

Írta: Polgár Judit

Lektor: Szabolcsi János