Leírás
A szerző kötetében arra keresi a választ, hogy a felvilágosodás- és reformkori magyar sajtó milyen módon közvetítette a neveléssel kapcsolatos új eszméket, elveket, a külföldi és hazai törekvéseket olvasóinak, hogyan járult hozzá az eszmék népszerűsítéséhez, hogyan próbálta meg tájékoztatni és befolyásolni az olvasókat és az oktatásügy döntéshozóit egyes kérdésekben.
A mű három részre tagolódik. Az első rész a lapokkal és olvasóival foglalkozik, a második rész az iskolai újságolvasásnak, mint tantárgynak a vizsgálatára, valamint a szerkesztők, az iskolák tanárai, diákjai, valamint a korabeli sajtó viszonyának bemutatására vállalkozik. A könyv harmadik, legterjedelmesebb része, a sajtó tükrében mutatja be azokat a nevelésügyi témákat és tárgyakat, és az ezek kapcsán a magyarországi sajtóban megjelenő ismertetéseket, véleményeket, sajtóvitákat, melyeket a korszakban kiemelten fontos kérdésekként tartottak számon. Szól a külföldi pedagógiai törekvések hazai sajtóvisszhangjáról, a magyar szerzők pedagógiai műveiről szóló kritikákról. A magyar nyelv iskolai oktatása, és az oktatás magyar nyelvűségének kérdéskörét tárgyaló fejezetben azt az ellentmondásos folyamatot, hosszú küzdelmet követheti nyomon az olvasó a sajtóközlemények tükrében, mely 1844-ben, a magyar oktatási nyelv törvénybe iktatásával, sikerrel végződött. Egy másik hasonlóan fontos, és a korabeli sajtóban sűrűn megjelenő kérdés, a nők művelődése, a leányok nevelése volt. A leánynevelés körül kialakult nézetek változásához, és a gyakorlati eredmények megszületéséhez nagymértékben hozzájárult a sajtó is, mely hetven évig állandóan napirenden tartotta a nőnevelés kérdését, alakítva a közvéleményt, vitára késztetve a szakembereket, formálva a törvényhozók nézeteit. Míg a közép- és felsőoktatással kevesebbet foglalkozott, a kisdedóvás, a népoktatás és a szakoktatás kérdéseit, a tankönyv- és gyermekkönyvkiadás problémakörét az egész korszakon át folyamatosan napirenden tartotta a korabeli sajtó. Az e témakörökről szóló fejezetek számos új adattal gazdagítják, és sok esetben új megvilágításba helyezik a szakirodalom által korábban felvázolt képet.
A szerző új művével bizonyítja, hogy a magyar nevelésügy múltjának eddig figyelemre sem méltatott titkai, egy eddig kevéssé kiaknázott forráscsoport, a sajtóközlemények feldolgozása nyomán mélyebben megismerhetővé válnak, de csakis azok számára, akik e nehezen hozzáférhető, hosszadalmas és fáradságos munkával feltárható források történeti értékét felismerik és elismerik, és akik az apró, sokszor jelentéktelennek látszó részletekre is kiterjedő figyelemmel, de főleg a tények iránti alázattal közelítenek hozzájuk.
Eötvös József Könyvkiadó, 2005.
Írta: Fehér Katalin
Lektor: Kókay György
Paraméterek
| Szerző | Fehér Katalin |
| Cím | Sajtó és nevelés Magyarországon 1777-1849 |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2005 |
| Terjedelem | 398 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 7338 07 1 |
Tartalom
Bevezetés
1. A korszak sajtója és olvasóközönsége
1.1. Európai kitekintés
1.2. A hazai sajtó és olvasóközönsége
1.3. A nevelésügy szolgálatában álló lapok
1.3.1. Merkur von Ungarn
1.3.2. Ephemerides Budenses
1.3.3. Novi Ecclesiastico – Scholastici Annales
1.3.4. Nevelési Lapok
1.3.5. Religio és Nevelés
1.3.6. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap
1.3.7. Közlemények a Kisdedóvás és az Elemi Nevelés Köréből
1.3.8. Nevelési Emléklapok
1.3.9. Katholikus Iskolai Lap
2. A sajtó és az iskolák
2.1. Az iskolai újságolvasás
2.1.1. Comenius és az iskolai újságolvasás eszméje
2.1.2. Újságolvasó-órák európai és hazai gimnáziumokban
2.1.3. Újságkollégiumok az európai egyetemeken
2.1.4. A Ratio Educationis és az iskolai újságolvasás
2.1.5. Tervek az iskolai újságolvasás céljait szolgáló lap kiadására
2.1.6. Milyen lapokat olvastak az iskolákban
2.2. Tanárok, diákok mint a lapok olvasói és munkatársai
2.2.1. A szerkesztők és a nevelésügy
2.2.2. Olvasók és cikkírók az iskolákban
3. Nevelésügyi témák és tárgyak a sajtó tükrében
3.1. Külföldi pedagógiai törekvések hazai sajtóvisszhangja
3.1.1. Locke
3.1.2. Felbiger
3.1.3. Rochow
3.1.4. Pestalozzi
3.1.5. A Bell-Lancaster-módszer
3.1.6. A német népoktatás mint követendő példa
3.2. Pedagógiai eszmék és elvek
3.2.1. Társadalom, kultúra, nevelés
3.2.2. Magán- vagy iskolai nevelés?
3.2.3. A nevelés célja, feladata, területei, módszerei
3.2.4. Mit és hogyan oktassunk?
3.2.5. A pedagógus mint a nevelés legfontosabb tényezője
3.3. Pedagógiai művek és sajtóvisszhangjuk
3.4. A sajtó, a magyar nyelv és az iskolák
3.4.1. A magyar nyelv az iskolákban a felvilágosodás kori sajtó tükrében
3.4.2. Reformkori folyóirataink küzdelme a magyar tanítási nyelvért
3.5. Kisdedóvás
3.6. Népoktatás
3.6.1. A népoktatás és a sajtó a felvilágosodás időszakában
3.6.2. Reformkori sajtónk a népoktatásról
3.7. Szakoktatásunk és a sajtó
3.7.1. Tessedik Sámuel iskolája
3.7.2. A Georgikon
3.7.3. A nagyszentmiklósi mezőgazdasági iskola
3.7.4. A magyaróvári gazdasági tanintézet
3.7.5. Az Országos Központi Gazdaképző Intézet eszméje
3.7.6. Az ipari szakoktatás
3.8. Leánynevelésünk eszméi és intézményei
3.8.1. Felvilágosodás kori sajtónk a leányok neveléséről és a leányiskolákról
3.8.2. Sajtóvita a nők művelődési jogairól (1821-1827)
3.8.3. Reformkori sajtónk a leányok nevelésről, a leányiskolákról és a nőnevelők képzéséről
3.9. Magyar irodalmi diáktársaságok
3.9.1. Diáktársaságok a felvilágosodás korában
3.9.2. Diáktársaságok a reformkorban
3.10. Tankönyvek
3.10.1. Népiskolai tankönyvek
3.10.2. A középszintű iskolák tankönyvei
3.10.2.1. Az idegen nyelvek tankönyvei
3.10.2.2. Magyar nyelv- és irodalomtankönyvek
3.10.2.3. Történelemtankönyvek
3.10.2.4. Természettudományi tankönyvek
3.11. Gyermekirodalom
3.11.1. Gyermekkönyvek és sajtóvisszhangjuk
3.11.2. Gyermeksajtónk kezdetei
Összegzés
Névmutató
Képek
Kapcsolódó kiadványok
Értelmiség és nevelés a felvilágosodás kori Magyarországon
Raktáron
-5%
