Leírás
Az egyetem intézménye középkori megszületése óta változások sorozatán ment keresztül: ahogy az idők változtak, úgy változott az egyetemről, annak missziójáról, a társadalomban betöltött szerepéről, feladatairól vallott felfogás is. Az első egyetemek megalapítása óta ugyanis az európai társadalmakban is óriási változások mentek végbe: társadalmi berendezkedések, ipari-technológiai forradalmak váltották egymást, világméretű konfliktusok, háborúk rengették meg a világot. E viharok közepette az egyetem mindig képes volt megújulni.
A XX. század második fele, a globalizáció azonban olyan változásokat gerjesztett, amelyek talán minden eddiginél erőteljesebb kihívást és fenyegetést jelentenek az egyetemi gondolat, az egyetemek történelemileg kialakult struktúrái számára. A piaci viszonyok ugyanis a felsőoktatás régióit sem kerülik el, és nem kímélik: ma már tudáspiacról, „academic capitalism”-ról beszélünk, ahol piackomfort módon kellene viselkedni, ha más szereplők már ilyen eszközöket alkalmaznak.
„A Bologna Club abból a célból jött létre, hogy együtt tárjuk fel a legfontosabb problémákat, hogy azokat nyíltan vitassuk meg, és hogy megkeressük a konszenzusos megoldást. Ebből a szempontból nézve nem létezik az Európai Oktatási Rendszer vagy az Európai Tanterv, maguk az aláíró országok sem szándékoznak ilyet létrehozni. Nemzeti oktatási rendszerek és tantervek léteznek, az európai kulturális sokszínűség mély átérzése; ez a sokszínűség gazdagságot jelent, és hatalmas előnyt biztosít számunkra. Ezt az előnyt és gazdagságot azonban csak akkor leszünk képesek kölcsönösen és teljes mértékben élvezni, ha közöttünk egy szilárd burkolatú közös összekötő utat építünk ki. A végcél a gazdagság; a közös út csak egy ehhez szükséges eszköz. Meg kell építenünk.”
Akadémiai Kiadó, 2004.
Írta: Barakonyi Károly
Lektor: Gaál Zoltán
Paraméterek
| Szerző | Barakonyi Károly |
| Cím | Rendszerváltás a felsőoktatásban |
| Alcím | Bologna-folyamat, modernizáció |
| Kiadó | Akadémiai Kiadó |
| Kiadás éve | 2004 |
| Terjedelem | 350 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 05 8118 3 |
Tartalom
I. BEVEZETÉS
II. EGYETEMI HAGYOMÁNYOK
1. A középkori egyetem
Az első egyetemek
Az irányítás középkori hagyományai
Miért fontos a középkori egyetem működésének ismerete?
2. Az újkori egyetemek
Az egyetem eszméje
Egyetemtípusok
Korunk kihívásai
Az egyetemek válságáról
3. Magyar felsőoktatás a XX. században
Hallgatói létszámok
Oktatók, asszisztencia
A tanulmányi rendszer
A belső irányítási rendszer
4. Az egyetemi autonómia kérdései
Autonómia, önkormányzat
Magna Charta Universitatum
Az autonómia mozgásterének változásai
Az autonómia helyzete hazánkban
5. Tanulságok
III. VÁLTOZÓ VILÁGUNK
1. A globalizált világ megatrendjei
Az információs és kommunikációs technológiák forradalma
Globalizáció, individualizáció
Tudásalapú társadalom
2. Felsőoktatási megatrendek
A felsőoktatás missziójának változása
Az állam visszavonulása
A társadalmi nyitottság követelménye
Intézmények értékelése, rangsorolása
Intézményvezetési trendek
Az életen át tartó tanulás
A felsőoktatás tömegesedése
3. Az EU versenyképessége
Miért fontos a mobilitás?
Miért fontos a hallgatói mobilitás?
A Bologna-folyamat mozgatórugói
4. A felsőoktatás versenyképessége
Az EU felsőoktatási versenyképessége
A magyar felsőoktatás versenyképessége
IV. A BOLOGNA-FOLYAMAT KIHÍVÁSAI
1. Előzmények: Sorbonne Nyilatkozat
Korábbi egységesítési kísérletek
Újabb harmonizációs kezdeményezés
2. A Bolognai Nyilatkozat
Előkészületek
Bevezető gondolatok
A célok részletesebb kifejtése
Zárógondolatok
3. A Prágai Nyilatkozat
Két konferencia között
Új hangsúlyok
A bolognai célokat megalapozó stratégiai akciók
4. Az ECTS és a kredit szerepe
A kredit fogalma
Kredittranszfer
Kreditakkumuláció
5. A Grazi Nyilatkozat
Bevezetés
Egyetemek társadalmi érzékenysége és felelőssége
A kutatás mint a felsőoktatás szerves része
Az akadémiai minőségjavítása erős intézmények révén
A Bologna-folyamat előrevitele
Mobilitás és társadalmi dimenzió
Minőségbiztosítás: egy európai keretpolitika
Egyetemek a reform középpontjában
6. A berlini miniszteri konferencia
Társadalmi érzékenység
A Tudás Európája felé
Minőségbiztosítási rendszerek
A diplomák rendszere
A mobilitás erősítése
Intézmények és hallgatók
Európa-dimenzió, vonzerő, LLL
V. FELSŐOKTATÁSUNK ÉS A BOLOGNA-FOLYAMAT
1. Helyzetkép
Torzult arányok
Hogyan alakult ki a mai struktúra?
Társadalmi igényekés felsőoktatási politika
Állami akarat, /otózhatás, spontaneitás
2. Megoldandó feladatok
A korai specializáció megszüntetése
A duális képzési szerkezet lépcsőssé alakítása
A munka világával való kapcsolat erősítése
Értelmiségi létre nevelés, EU-ismeretek oktatása
Képességek, kompetenciák, gyakorlatorientáltság
Szakirányú képzés, továbbképzés
3. Potenciális ellenállási pontok
Kulturális korlátok
Téves nézetek az autonómiáról
Vezetési problémák
A kitekintés hiánya
Egyéb buktatók
VI. LÉPCSŐS KÉPZÉS: AKADÉMIAI REFORM
1. Fő tendenciák az EFT-ben
A lépcsős képzés terjedése
Kreditszám, tanulmányi idő
A reform terjedése intézményi szinten
Doktori programok bekapcsolása a rendszerbe
Tantervek, tantárgyak reformja
Viták a Bachelor fokozatról
Összefoglalás, következtetések
2. Belépési követelmények
A Post secondary belépési követelményei
A Bachelor szint belépési követelményei
A Master fok belépési követelményei
A PhD szint belépési követelményei
3. Az egyes lépcsők tartalma
Modularitás, kompetenciák
Végzettség és szakképesítés
A modulok hierarchiája
A képzési szintek modulszerkezete
A Bachelor lépcső modulszerkezete
4. Kimeneti ismeretek, képességek, kompetenciák
A Post secondary lépcső kimenetei
A Bachelor szint kimenetei
A Master fok kimenetei
A PhD/DLA szint kimenetei
5. Tanulmányi pályák, ki- és belépési pontok
Az alapképzések kapcsolódása
Az alapképzés és speciális képzés kapcsolata
A lépcsők kapcsolata a munka világával
6. Elvi és gyakorlati problémák
Kivételek
A célállapot hatása felsőoktatásunkra
A képzési szintek arányai, szakok szintenkénti száma
A végzettség-szakképzettség szétválasztása
Transzferálható tudás, munkaerő-piaci megfelelés
Programalapítás és -indítás szabályozása Bachelor lépcsőn
A megindult modernizációs folyamat kritikája
7. Megvalósíthatósági vizsgálat
Stratégiák
Átfutási idő
További kérdések, kapcsolódások
VII. EGYETEMI KORMÁNYZÁS
1. Vezetési alapfogalmak
A menedzsmentről általában
Egyetemi menedzsment
Leader, leadership
Visionary leadership
2. Új vezetési forma: a kormányzás
Ügynök-megbízott elmélet
A kormányzás alapkérdései
A nemzetek kormányzása
Vállalati kormányzás
3. Egyetemi kormányzás
Trendek az egyetemi irányításban
Az egyetemi kormányzás lényege
Menedzsment, leadership, governance
Egyetem / vállalat
A tulajdonos megbízottja: az igazgatóság
Professzionális menedzsment: a „végrehajtói hatalom”
Kari szervezet: departmentelv
Az akadémiai szféra
Kitől tanulhatunk?
VIII. EGYETEMIRÁNYÍTÁSI MODELLEK
1. Az amerikai intézményirányítási modell
Alapkérdések
Az akadémiai és a stratégiai vezetés szétválasztása
Akadémiai struktúrák
2. A holland intézményirányítási modell
A holland felsőoktatási reform
Az 1997-es felsőoktatási reform
Szervezeti egységek
Az autonómia változása
3. Milyen legyen a hazai intézményirányítási modell?
A jelenlegi intézményirányítás és kritikája
Követelmények, alapelvek
A hazai kormányzási modell alapelvei
Az igazgatótanács
A „végrehajtóhatalom”: a menedzsment
Akadémiai ügyek: szenátus/tanács
Az egyetemi kormányzási modellre való áttérés problémái
IX. A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA
1. Állami finanszírozás Európában és Magyarországon
Gazdálkodó egyetem
Szolgáltató egyetem
Vállalkozói egyetem
2. Tandíj, hallgatói támogatások
Előzmények
A Bologna-folyamat és a tandíj
A szituáció szereplői
A jelenlegi helyzet
Van-e megoldás?
Többcsatornás rendszer
3. Támogatásszerzés
Amerikai hagyományok és gyakorlat
A Fund Raising megjelenése hazánkban
A támogatásszerzés lélektani tényezői
A támogatásszerzés struktúrája
A támogatásszerzés célja
Centralizáció vagy decentralizáció?
Következtetések
X. STRATÉGIAALKOTÁS A FELSŐOKTATÁSBAN
1. Felsőoktatási sajátosságok
Felfogások az egyetemi stratégiaalkotásról
A stratégiaalkotás meghatározó tényezői
Felsőoktatási értékteremtés
2. Felsőoktatási alapstratégiák
Adaptív stratégia
Proaktív stratégia
Vállalkozói stratégia
A racionális vezetés stratégiája
Stratégiai feladatok
Kevert stratégiák
3. A hazai felsőoktatási stratégiaalkotás
A felsőoktatási stratégiaalkotás helyzete
A stratégiai megközelítés kiválasztása
A stratégiaalkotás menete
4. Helyzetelemzés, SWOT-analízis
Erősségek
Gyengeségek
Lehetőségek
Fenyegetések
5. Javasolt célok, stratégiai irányok
Pozicionálás a nemzetközi küzdőtéren
Milyen legyen a magyar felsőoktatás 2010-ben?
Stratégiák, stratégiai akciók
XI. ZÁRÓ GONDOLATOK
IRODALOM
INTERNETCÍMEK
Nemzetközi szervezetek
Nemzeti és regionális „Bologna Web Sites”
„Bologna” érintettségű szervezetek, hálózatok, projektek
RÖVIDÍTÉSEK
TÁRGYMUTATÓ