Szociálpszichológia
A szociálpszichológia (társadalomlélektan) a pszichológiának a társas viselkedést tanulmányozó ága, a hétköznapi tapasztalat által rendelkezésre álló tudásanyag tudományos feldolgozására és gyakorlati hasznosításának segítésére vállalkozó empirikus tudomány. Az egyén és a társas környezet kölcsönhatásával foglalkozva vizsgálja és értelmezi, hogy a társadalom hogyan hat az egyénre, a társadalmilag meghatározott, illetve befolyásolt személyes-, társas-, csoport- és tömeglélektani jelenségekre. Vizsgálja a személyiséggel összefüggő és szociálisan befolyásolt pszichikus folyamatokat, a társas érintkezések, kapcsolatok és kölcsönhatások szerepét, ismérveit és hatásmechanizmusát, az emberi társulások (csoportok) pszichológiai arculatát, az egyén és a csoport viszonyát, a társadalom életében fellelhető tömegjelenségek és kollektív tudatjelenségek kialakulását, háttértényezőit és annak alakulását. Allport szerint a szociálpszichológia annak tudományos vizsgálata, hogyan befolyásolja az egyén gondolkodását, érzelmeit és viselkedését mások tényleges, implikált vagy képzelt jelenléte, míg Hiebsch és Vorwerg megfogalmazásában a szociálpszichológiai kutatás kiindulópontja az emberi együttműködés, tárgya pedig a szociális kölcsönhatás vizsgálata.
Jelen kötetünkben arra vállalkozunk, hogy bemutassuk, milyen új trendek, témák és megközelítések jelentkeztek az utóbbi években a munka- és szervezetpszichológiában, illetve felkutassuk, milyen környezeti tényezők és milyen – a tudomány fejlődéséből eredő – hatások nyomán születtek meg ezek az új kérdések és eredmények.
A kötet olyan írásokat gyűjt egybe, amelyek – látleletet adva – pszichológiai szempontok szerint értelmezik a hazai szervezetek átalakuló világát. A látlelet első rátekintés alapján született, nem minden részletre kiterjedő teljes diagnózist kínál, inkább kiragadott példákon építkezik. E mozaikszerű összeállítás olyan témaköröket érint, amelyek létező problémákat tárgyalnak empirikus bázison, ugyanakkor fontosak és a szervezetpszichológia modern áramába illeszkednek.
A szervezeti viselkedés a szervezés és vezetés tananyag részét képezi. A szervezés- és vezetéselmélet emberközpontú irányzatainak megjelenésével merült fel az interakciós jártasság színvonalának emelése, mint igény a vezetői-szervezői munkával kapcsolatban.
A nyelv stratégiai használata, ez a különös emberi képesség számos elméleti diszciplína (szociolingvisztika, pragmatika, logika, kognitív pszichológia, nyelvészet és szociálpszichológia) és gyakorlati alkalmazás tárgya, melyeket a kötet átfogóan mutat be.
A nyelv stratégiai használata, ez a különös emberi képesség számos elméleti diszciplína (szociolingvisztika, pragmatika, logika, kognitív pszichológia, nyelvészet és szociálpszichológia) és gyakorlati alkalmazás tárgya, melyeket a kötet átfogóan mutat be.
A szociálpedagógia elméleti és módszertani tudásanyag, amely hagyományosan a társadalomtudományok, a neveléstudomány, a pszichológia, valamint a jog fogalmait, ismereteit és módszertanát ötvözi sajátos, rá jellemző módon. A szociálpedagógia emellett praxis, a segítő munka terepe, mely szorosan épít a pedagógiai-, nevelési-, szociális- és a mentálhigiénés munka gyakorlatára.
A kötet átgondoltan teljes és rendszeres, logikája világos és jól követhető, minden fejezetéhez életteli példák és a tudományos ismeretek példaszerű alkalmazása csatlakozik. Igényes, hiteles, társadalom-kritikus, korszerű invitálás ez a szociálpszichológia beható tanulmányozására.
Mi tesz minket emberré? Csányi Vilmos az elmúlt évtizedekben itthon és világszerte nem csupán azt változtatta meg alapjaiban, ahogyan a kutyákról gondolkodunk, hanem társadalmi kérdésekben is bölcs irányt mutat közös múltunk és jövőnk kérdéseiben. Új könyvében a legfrissebb kutatási eredményeket is felhasználva azt vizsgálja, hogyan alakult ki az emberi képzelet és kreativitás, és mi volt a szerepe az ősi közösségek életében, valamint a kultúrák kialakulásában.
A kisgyerekeket nagyon érdekli a nagyvilág, tudásszomjuk szinte végtelen. Ez az energia az iskoláskorban sem vész el, csak átalakul. Sok gyerek számára az iskolában a túlélés, a kudarckerülés lesz a fő cél, nem pedig a kíváncsiság kielégítése.
Ebben a tanulmányban a budapesti injekciós droghasználókról szólunk elsősorban – azért csak róluk, mert megfelelő információk róluk állnak rendelkezésre. Külön kiemelten tárgyaljuk a nyílt drogszcéna kialakulását, amely Budapest egyik kerületében jól láthatóan jelen van, a kapcsolódó illegális „belövőszobákkal” együtt...
Ma nagyon fontosak az ilyen objektív, empirikus elemzések – kijózanító tükörként szolgálnak, amikor cigányokról, zsidókról, a hétköznapi másságról vagy a migrációról szóló előítéletekkel szembesülünk, illetve megoldásokat keresünk.
A kötetben a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (MIPE) szegedi konferenciáján elhangzott előadások találhatók. Az írások egyetemi hallgatók és szakemberek számára egyaránt fontosak lehetnek.
Ebben a szöveggyűjteményben olyan különböző elméleti irányokat invitálunk a vizualitásról való közös gondolkodásra, mint a kognitív tudomány és percepcióelmélet, szemiotika, művészettörténet, feminizmus és pszichoanalízis, kulturális megközelítés, illetve tartalomelemzési módszerek.
Az 1974-ben benyújtott kandidátusi értekezés a XX. század harmadik harmadában végzett ízlés- és befogadás-vizsgálatokat tartalmaz. Munkásságának alanyai alsó tagozaton tanuló gyerekek (6-10 éves) és főiskolai hallgatók.