Szociálpszichológia
A szociálpszichológia (társadalomlélektan) a pszichológiának a társas viselkedést tanulmányozó ága, a hétköznapi tapasztalat által rendelkezésre álló tudásanyag tudományos feldolgozására és gyakorlati hasznosításának segítésére vállalkozó empirikus tudomány. Az egyén és a társas környezet kölcsönhatásával foglalkozva vizsgálja és értelmezi, hogy a társadalom hogyan hat az egyénre, a társadalmilag meghatározott, illetve befolyásolt személyes-, társas-, csoport- és tömeglélektani jelenségekre. Vizsgálja a személyiséggel összefüggő és szociálisan befolyásolt pszichikus folyamatokat, a társas érintkezések, kapcsolatok és kölcsönhatások szerepét, ismérveit és hatásmechanizmusát, az emberi társulások (csoportok) pszichológiai arculatát, az egyén és a csoport viszonyát, a társadalom életében fellelhető tömegjelenségek és kollektív tudatjelenségek kialakulását, háttértényezőit és annak alakulását. Allport szerint a szociálpszichológia annak tudományos vizsgálata, hogyan befolyásolja az egyén gondolkodását, érzelmeit és viselkedését mások tényleges, implikált vagy képzelt jelenléte, míg Hiebsch és Vorwerg megfogalmazásában a szociálpszichológiai kutatás kiindulópontja az emberi együttműködés, tárgya pedig a szociális kölcsönhatás vizsgálata.
Frankl értelemközpontú humanizmusának üzenete nemcsak az általa alapított logoterápia és egzisztenciaanalízis mint pszichoterápiai irányzat területén érvényes, hanem gyümölcsözően hathat az élet és tudomány majd’ minden területén. Sárkány Péter kötete ebben az összefüggésben járul hozzá ahhoz, hogy az olvasó mind saját szakmai területén, mind pedig személyes életében legyen képes lehorgonyozni egy pozitív életfilozófiában.
A kötet szerzői azt vizsgálják, hogy milyen szerepet játszanak az érzelmeink és a szokásaink a teljesítményünk alakulásában.
A szerencsejáték-függőség a gyakorlatban nem csupán a függő személyiség egyik problémája; a kezelés, felépülés eredményes megközelítéséhez a szerhasználatokat is – elsősorban alkohol, másodsorban kábítószer – tárgyaljuk a téma teljes körű feldolgozásában. A könyv célja kettős: egyrészt az érintett vagy veszélyeztetett függők és hozzátartozóik, valamint a kezelésben dolgozó szakemberek számára nyújt segítséget. Az olvasmányos, rendszerezett ismeretanyagot tartalmazó könyvet a kliensek művészetterápián készült munkái színesítik.
A modern világban a tudást gyakran az iskolázottság fogalmával azonosítják, és a megszerzett végbizonyítványok, végzettségek, diplomák, ritkábban az elvégzett iskolai osztályok számával mérik. Az iskolai végzettség, a szakképzettség az általános társadalmi státusz mellett a munkaerőpiaci esélyeket és pozíciókat is meghatározza...
A politikai pszichológia hasonló utat járt be, mint sok más olyan tudomány, amelynek előzményei a társadalombölcseleti gondolkodás távoli kezdeteire nyúlnak vissza, önálló szaktudománnyá válásukra mégis csupán a legutóbbi időkben kerül sor...
Az ifjúsági turizmus fenntartása, fejlesztése az ifjúság nevelésének hatékony és nélkülözhetetlen része. Ezen túlmenően a turizmusnak, mint gazdasági ágazatnak fontos eleme. A ma fiatalja a jövő felnőtt turistája, az iskolai kirándulásokat, közösségi programokat, az ifjúság egyéni szervezésű részvételét a turizmusban, a szociál- és neveléspolitika integrált részének tekintjük.
Az intelligenciakutatás a pszichológia páratlan sikertörténete, ugyanakkor – talán pont ezért – ellentmondásos terület is. Ebben a könyvben a szerző arra vállalkozik, hogy magyar nyelven eddig páratlan részletességgel áttekintse az intelligenciakutatás sokszor provokatív, de ma már nehezen megkérdőjelezhető eredményeit.
A kötet fölhasználható önismereti, személyiség- és készségfejlesztő csoportokban, a szervezetfejlesztésben, sőt a csoport-pszichoterápiában is. Emellett nagy figyelemmel fordul a humánerőforrás-fejlesztő tréningek és főszereplői: a trénerek felé.
A tanulmánygyűjtemény követi és tükrözi a szociálpszichológia az érzelmek, az érzelmi közállapotok felé irányuló szakmatörténeti fordulatát, és mindenekelőtt arra fókuszál, hogy a magyar demokráciát hogyan fogja fel és milyen érzelmekkel kíséri a magyar társadalom. A jelen társadalmi közállapotok megélését és megítélését egymásra épülő kutatások sora mutatja be.
Jó volna, ha a cím láttán nem a fiatalok jogi ismeretszintjének felmérésére gyanakodna az olvasó. Sokkal többről van szó. A tizenévesek jogi érzékenységét, intézményei, képviselői, normatívái iránti figyelmét, érzelmeit, saját jogosultságainak tisztázási igényét sok tekintetben hatékonyabban befolyásolja a körülöttük zajló élet eseményszövete, a „grund”.
A segítőknek különösen nehéz megközelíteniük a társadalom perifériáján élőket, akár mélyszegénység, akár szülői deviancia, akár valamilyen individuális, ezoterikus különcség is az ok – és itt a szakemberek meg szoktak állni az okok felsorolásával. Pedig ez csak az egyik oldal!
A könyv célja a vallási élményt megalapozó pszichológiai jelenségek, komplex pozitív humán érzelmek vizsgálata – amilyen a meghatottság vagy az emelkedettség –, amelyekkel nap mint nap találkozunk.
A könyv az egyes mérőmódszerek kompetenciakörét, használatuk és az összegyűjtött adatok értékelési módját mutatja be, feltüntetve azok hozzáférési lehetőségeit. Emellett leírja validálásuk menetét, módszertani hátterét, valamint a validitás-vizsgálatok eredményeit.
Dezsényi Péter új kötete igazi csemege a kommunikáció szűkebb értelemben vett szakembereinek ugyanúgy, mint a széles olvasóközönségnek.
A krízis-intervencióról hallva, az ember azonnal azokra a szolgálatokra gondol, amik hol szövetségi-állami, hol civil szerveződésben, előszűrés nélkül segítik az érintetteket. Pszichiáterek, pszichológusok, pszichiátriai szociális gondozók, professzionális tanácsadók és civil önkéntesek dolgoznak ezekben.
A krízis-intervenció gyakorlati kézikönyve
A kötetben a szerző az utóbbi években végzett, budapesti drogszcénákkal kapcsolatos kvalitatív kutatásainak eredményeit foglalja össze. A kutatások a város egymáshoz kapcsolódó, átfedő, mégis jól körvonalazható droghasználói szcénáiban készültek.
Rudas János felelős és a közélet iránt érdeklődő értelmiségiként már korábban is elkalandozott a politika (nem a pártpolitika!) világába. Jelen könyve az Orbán-rezsim, ez a fokozatosan kiépült önkényuralom kritikája pszichológiai, szociálpszichológiai nézőpontból.
Ebben a könyvben az LMBT+ közösséget igyekszünk bemutatni. A szerző saját meglátásain túl egy sor szakértő anyagra is hivatkozik. Ezekben tények szerepelnek, sokszorosan igazolt megállapítások.
A rendszeres felmérések egyrészt látleletet adnak, a nemzet keresztmetszeti képe jelenik meg az aktuális egészségi állapotról, másrészt a korábbi felmérésekből levonható következtetések, tendenciák hosszabb távú egészségügyi tervezés alapjait vetik meg.