Szociálpszichológia

Christie Tate ambiciózus jogászhallgató, évfolyamelső az egyetemen, és igyekszik mindig mindenkinek megfelelni. Látszólag rendezett családi háttere ellenére végtelenül magányos, testképzavarral küzd, érzelmileg instabil és öngyilkossági gondolatai vannak. Csatlakozik egy terápiás csoporthoz, hogy megismerje a valódi kapcsolódás élményét, megtanuljon bízni másokban a közösség támogatásával és asszertíven tudja kifejezni az érzéseit. 

Irvin D. Yalom A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata című munkája jó ideje a szakterület alapvető tankönyve, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hatású pszchiátriai tárgyú műve. Az ötödik, bővített kiadás Dr. Molyn Leszcz közreműködésével jött létre. A csoportterápia területén jelenleg ez az informatív, egyszerre tudományos és olvasmányos új kiadás a legfrissebb, legátfogóbb munka.

Miként tudunk lépést tartani a feldolgozandó információ mennyiségével? Hogyan lehetséges, hogy figyelmi rendszerünk képes megbirkózni az olyan új feladatokkal, mint például az autóvezetés, a számítógéphasználat, a repülés stb., melyek nyilvánvalóan nem voltak jelen a rendszer kidolgozásakor? Könyvünk ilyen kérdésekre keresi a választ, bemutatva a figyelem klasszikus és modern elméleteit, valamint a folyamatok ismert idegrendszeri hátterét.

Ez a könyv, ami egy rendszerszemléletű családterapeuta narratív interjúin alapszik, a remény ígéretét hordozza egy nehéz témában. A bántalmazó papok történeteiből alkotott modell segítségével a szerző komplex módon elemzi a Katolikus Egyházon belüli gyermekbántalmazás jelenségét, kitágítva ennek a megrendítő témának az értelmezési kereteit.

A hiszékenység, akár tetszik, akár nem, az emberek alapvető tulajdonsága. A szerzők azt vizsgálják, hogy mit tudunk a hiszékenység okairól, funkcióiról és következményeiről, valamint az azt elősegítő vagy gátló szociálpszichológiai folyamatokról. A kötet feltárja a hiszékenység természetét és funkcióit, a kognitív folyamatok szerepét a hiszékenységben, az érzelmek és a motiváció befolyását a hiszékenységre, valamint a hiszékenység társadalmi és kulturális aspektusait. 

Nem baj, ha valaki hülye, idióta, ostoba vagy szemétláda, amíg otthon, a négy fal között „csinálja”. De mit tegyünk akkor, ha nem csak az utcára jön ki, hanem megjelenik a hivatalban, a munkahelyünkön, sőt felbukkan az ismerőseink, barátaink között, ne adj’ isten a családunkban is? Esetleg politikusként vagy szakértőként gátlástalanul beletolakszik az életünkbe a médián keresztül, vagy ránk talál az internetes platformokon?

A kötet a minden fogyatékosságra érvényes közös pszichológiai jelenségeket igyekszik elsősorban bemutatni. Céltudatosan tágítani kívánja azt a felfogást, hogy a gyógypedagógiai pszichológia a fogyatékos személy pszichológiája.

A kötet a javítóintézet világát mutatja be, azt, hogy mi is a legfőbb funkciója ennek az intézménynek, milyen pedagógiai szemléletmódban dolgoznak a kollégák, megismerhetjük az itt tevékenykedő pedagógusok munkáját, véleményét a fiatalkori bűnelkövetésről, illetve az itt folyó művészetterápiai munkáról is képet kaphatunk.

E ​könyv a segítés alapvető modelljeiről, módszereiről, folyamatairól és az ezekhez szükséges készségekről szól. Középpontjában egy problémamegoldó és lehetőségkibontakoztató modell, valamint ennek működéséhez szükséges módszerek és kommunikációs készségek állnak.

A kollektív áldozatiság lélektanával foglalkozó kutatások viszonylag későn kerültek be az empirikus szociálpszichológia főáramába. A kollektív áldozatiság azt jelenti, hogy ha egy csoport a sorozatos, más csoportoktól elszenvedett, igazságtalannak vélt sérelmek nyomán tartósan azonosul az áldozat szerepkörrel, akkor ez az áldozat élmény mélyen beágyazódik a kultúrába, általános világszemléletként meghatározza a csoporttagok további csoportközi tapasztalataihoz való viszonyulását és tovább adódik a kollektív emlékezeti reprezentációkban a következő generációknak is.

A kötet a közvetlen emberi kommunikáció témáját négy megközelítésből tárgyalja.

Az erkölcsi szabályok semmibe vétele, a másokon való átgázolás vagy a számító kihasználás elítélendő tettek, ám nagyon is érthető érdekek vezérlik őket, enyhébb változataik kulcsszerepet játszanak sok köznapi antiszociális cselekedetben. A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenségek, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak.

Zimbardo professzor a történelemből és saját, úttörő kutatásaiból vett példák hosszú során keresztül bizonyítja be, hogy a helyzeti erőviszonyok és a csoportdinamika hatására miként változhatnak tisztességes, feddhetetlen nők és férfiak szörnyeteggé. A Lucifer-hatás végképp megváltoztatja, mit gondolunk, miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk – és miképp képes az ember a gonoszra.

Ez a kötet klinikai pszichológiai jellegű, de nem csak szakembereknek íródott. Nagyon sajátos dolgokkal foglalkozunk itt, de amelyek elengedhetetlenek a maffia lélektanának megértéséhez: identitás, család, kultúra, interperszonális kapcsolatok, átélt élmények, pszichopatológia.

Csepeli György könyve a mindennapi antiszemitizmusról szól, amelyet meg kellett írnia, mivel a hallgatás is szólás lett volna. El kellett mondania, milyennek tartja ezt a világot, mit helyesel, s mit vet el benne. Az antiszemitizmusban felbonthatatlanul együtt gomolyog vallás, művelődés, politika, gazdaság, társadalmi struktúra, ész és szenvedély. Mindig ugyanúgy, és mindig másképpen.

„A megismeréstudomány kritikus mozzanata a megismerés megértésének keresése, legyen az valóságos vagy elvont, emberi vagy gépi. A cél az értelmes kognitív viselkedés megértése. Reményünk az, hogy mindez elvezet az emberi értelem, a tanítás és tanulás, az értelmi képességek jobb megértéséhez.” (Donald Norman)

Nagyon sok könyv született már a nemzetiszocialisták hatalomban eltöltött éveiről, a rendszerről és az ideológiáról, mégis keveset értettünk meg abból, hogy mi motiválta Hitlert és követőit céljaik fanatikus véghezvitelében. A szokásos történészi gyakorlattól eltérően jelen kötet nem a náci rendszer működését és a politikai motivációkat elemzi, hanem azokat a lélektani folyamatokat, amelyek a történeti kutatásban eddig kevésbé kaptak figyelmet. 

A könyv egyszerre fontos neveléstörténeti forrás, gazdag szociográfia és finom szociálpszichológiai munka.

A könyv egy hosszú kutatást foglal össze, de nem a kutatási adatok felől, hanem a folyamat során alakított családterápiás módszertanon keresztül. A programban olyan családok vettek részt, ahol egy vagy több gyermek javítóintézetbe került valamilyen antiszociális viselkedés, bűncselekmény miatt. 

Ahhoz képest, mennyire fejlett a hazai pszichodráma terápiás aktivitása és képzési rendszere, meglepő, hogy Blatner művéig várnunk kellett egy átfogó, részletes tankönyv megjelenésére. Ez a könyv elsősorban a terapeutáknak szól, ám hasznos mindenkinek, aki szeretne közelebb kerülni a pszichodráma alapjaihoz.

A személyleírással érintett valamennyi tudomány- és szakterület képviselőiből alakult Alfonz Személyleírási Rendszer Fejlesztési Munkacsoport többéves kutató és kidolgozó munkájának eredményeként született ez a maga nemében egyedülálló, interdiszciplináris mű.