Gerő Zsuzsa
Gerő Zsuzsa (1940–1999) pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta 1962–68-ban a Fővárosi Gyermekideggondozó Intézet, 1968–72-ben a Faludi utcai Fővárosi Gyermek Mentálhigiéniai Központ, 1972–95-ben a SOTE I. sz. Gyermekklinika pszichológiai osztálya, 1995-től haláláig a Fővárosi Pedagógiai Intézet munkatársa volt. Mérei Ferenc és Hermann Imre tanítványaként, örökségük egyik hiteles és avatott folytatójaként kulcsszerepe volt a hazai pszichoanalízis, a klinikai gyermekpszichológia és a nevelési tanácsadás szervezeti és tartalmi megújításában, fejlődésében, az autizmus kutatásában és terápiájában. A gyermekrajzok esztétikumával és terápiás jelentőségével, a tehetségfejlesztéssel, illetve a gyógypedagógiai képzés társadalompolitikai dilemmáival kapcsolatos munkái széles körű érdeklődést váltottak ki.
Gerő Zsuzsa munkássága kivételes érték a gyermekrajz pszichológiájának nemzetközi irodalmában. Egyedülálló módon elemzi a gyermek élményeinek elaborációs folyamatait és grafikus kifejeződési sajátosságait, a gyermekrajz esztétikumát és keletkezési folyamatát.
ELFOGYOTT!
Gerő Zsuzsa válogatott írásainak második, bővített kiadását elsősorban óvodapedagógusoknak és a velük együtt dolgozó segítő szakembereknek – óvodapszichológusoknak, fejlesztő pedagógusoknak, logopédusoknak, pedagógiai asszisztenseknek – ajánljuk. Érdekes és hasznos olvasmány lehet a neveléspszichológusoknak és a klinikai gyermekpszichológusoknak, az óvóképzők tanárainak és hallgatóinak, valamint a gyermekpszichológia iránt érdeklődő szülőknek és tanítóknak is.
A szerző tudományos igényű, sokféle témakört érintő írásait egybegyűjtő kötet elsősorban a gyermekekkel szakmai-tudományos igénnyel foglalkozó, az egészségügyben vagy az oktatásban dolgozó szakemberek, pszichológusok, gyógypedagógusok és iskolai pedagógusok számára készült, de éppúgy haszonnal forgathatják a most tanuló egyetemisták is. Gerő Zsuzsa írásai azáltal őrizték meg időszerűségüket, hogy a gyermeki személyiség örök vonásait tükrözik. A keletkezésük óta eltelt évek alatt hatalmas átalakulások történtek életünkben, a személyiség mélyebb rétegei azonban, örömeink, bánataink, vágyaink és félelmeink mit sem változtak.
A könyv két részből áll. Az első rész ahhoz a nevelési és városszociológiai vizsgálathoz kapcsolódik, amelyet a szerzők 1974-77 között végeztek. A második ennek a nyomonkövetéses vizsgálata 1996-ban.